Egyre több önkormányzat veszi a kezébe a lebonyolítását

Tej-kifli program

Bár a tanév elején Maros megyében előfordult, hogy egyes tanintézetek nem akarták átvenni a tej és kifli program keretében a gyerekeknek biztosított állami tízórait, jelenleg nincs fennakadás, mi több, növekedett azon vidéki önkormányzatok száma, amelyek kiléptek a megyei programból, és helyi termelőktől szerzik be a friss terméket.

A Maros megyei önkormányzat tavaly két évre szóló keretszerződést kötött a tej és kifli programra, tehát a nemrég kezdődött tanév végéig biztosítva van a gyerekeknek a tízórai, a tej vagy szána, a teljes kiőrlésű lisztből készült kifli vagy keksz, valamint az alma. Mind a péktermékeket, mind az almát előre csomagolva kapják a gyerekek.
Lukács Katalin, a Maros Megyei Tanács sajtószóvivője lapunknak elmondta, a tanév elején a kiszállítók jelezték, hogy a járványtól tartva nem mindenik tanintézet veszi át a tízórait, voltak iskolák, ahol nem tudták, hogyan osszák szét a gyermekeknek. A sajtószóvivő hozzátette, jelezték a tanfelügyelőségnek, és kérték, hogy tájékoztassák az iskolákat az érvényben lévő biztonsági előírásokról, hogy a gyerekek ne maradjanak tízórai nélkül.
Az elmúlt tanévben Maros megyében egyetlen település, Nyárádszereda önkormányzata döntött úgy, hogy kilép a megyei programból, és saját kezébe veszi a tej-kifli program lebonyolítását, azaz a helyi tejfeldolgozótól, valamint egy környékbeli pékségtől szerzi be a friss terméket. A nemrég elkezdődött új tanévtől Nyárádszereda mellett további települések önkormányzata szánta rá magát erre a lépésre: Kibéd, Makfalva, Gernyeszeg, Backamadaras, Nagyernye, valamint Szentlászló – tudtuk meg Lukács Katalintól.

A termék egy része kárba ment

Az elmúlt tanév második felében, amikor a járvány miatt márciusban bezárták a tanintézeteket, nehéz helyzetbe kerültek az állami tízórai biztosításával megbízott cégek, ugyanis a raktáron lévő termék egy része kárba ment. A megyei tanács sajtószóvivője rámutatott, Maros megyében több mint hatvanezer adag tej és szána maradt raktáron, amikor bezártak az iskolák, amit a gyártó egy egyesületnek adományozott, még mielőtt lejárt volna a szavatosságuk. Emellett több mint háromezer kilogramm alma és több mint kétszázezer csomag keksz maradt készleten, a törvény viszont nem tette lehetővé, hogy a kekszet a gyártó értékesítse, ugyanis a csomagolásán az áll, hogy ingyenes termék. Bár a Maros Megyei Tanács átiratot küldött több minisztériumba, kérve, hogy szabályozzák a már meglévő termékek kiosztását, nem kaptak érdembeli választ, hogy mi legyen a keksszel és az almával. A készleten maradt alma így megromlott, és ki kellett dobni, a keksz szavatossági ideje pedig lejárt, kárba veszett.
– A megyei önkormányzat a programot március 11-től, az első naptól kezdődően, amikor a gyerekek nem mentek iskolába, leállította, viszont a cégeknek akkor már volt raktáron tartaléka, amit a következő hetekben kellett volna kiosszanak. Ez ment kárba, ha el is adományozták, a megye nem fizette ki ezt a mennyiséget, tehát az ő veszteségük maradt. Útmutatót kértünk a kormánytól, hogy mit tehetünk ebben a helyzetben, de csak nagyon későn, júliusban jelent meg ezzel kapcsolatban egy sürgősségi kormányrendelet, és ez sem tette lehetővé a cégek kártérítését – fejtette ki Lukács Katalin.