Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Egyre több diák érdeklődik az Erasmus-program (az egyetemi külföldi áthallgatás) iránt, és nagy segítséget jelenthet, hogyha első kézből kaphatnak információkat a mobilitási programról olyan fiataloktól, akik maguk is részt vettek Erasmus-programban. Ezért szervezte meg az idén is (október 15-én) a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) az Erasmustra névre keresztelt eseményét, amelyen 70-80 diák vett részt, akik egyrészt a program adminisztratív részével ismerkedhettek meg, másrészt egyetemisták történeteit hallgathatták meg arról, hogy ők hogyan is élték meg a külföldön eltöltött időszakot.
György Tamás, a marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem orvostanhallgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy őt első perctől érdekelte, hogy hogyan néz ki külföldön az orvosoktatás. Másodéves korában jelentkezett nyári Erasmura, ezt követően harmadévesen tanulmányi Erasmusra. A két program között az a különbség, hogy az előbbi lényegében egy gyakorlati Erasmus, a diákok maguk veszik fel a kapcsolatot a kórházakkal, részlegekkel, rendelőkkel, kutatóintézetekkel, ezek valamelyikével kötnek egy szerződést, amelynek a keretét az Erasmus-program biztosítja, mondta György Tamás, hozzátéve, hogy az egyetemi hallgatók ilyenkor egy két hónapos nyári gyakorlaton vesznek részt, erre az időszakra pedig ösztöndíjat is kapnak. A tanulmányi Erasmus legalább egy félévre szól, amikor a hallgatók egy külföldi egyetemen tanulnak, vizsgáznak, ott szereznek új tudást, így pedig hozzáadott értékkel térnek haza. – Az Erasmus hatalmas szakmai és személyes fejlődésre ad lehetőséget, tudományos szempontból is rengeteget lehet fejlődni, emellett pedig önállóbbak is leszünk, jobban megtanulunk megállni a saját lábunkon, így mindenkinek csak szívből ajánlani tudom, hogy éljen a mobilitási lehetőséggel, mert csak nyerni lehet vele – húzta alá György Tamás, aki két évet tanult Budapesten a Semmelweis Egyetemen. Az orvostanhallgató lapunknak arról is beszámolt, hogy a marosvásárhelyi egyetemi hallgatók is kimondottan érdekeltek abban, hogy részt vegyenek mobilitásokon.
Orbán Zsófia orvostanhallgató a Népújságnak úgy fogalmazott, hogy a panaszkodás hungarikum, viszont ezt az orvosisok egy még magasabb szintre szokták emelni azzal, hogy mennyire rossz itthon a rendszer és az egyetem. Azonban tisztában kell lenni azzal, hogy külföldön sincs kolbászból a kerítés, húzta alá Orbán Zsófia, aki Olaszországban, Bari városában tanult egy félévet. Elmondása szerint nem szeretett volna Magyarországra menni, ezért egy olyan helyszínt keresett, ahol angolul folyik, legalábbis papíron, az oktatás. Franciaországban és Spanyolországban például kötelező tudni az ország nyelvét, amit nem sok romániai diák ismer, ezért is lehet vonzó például az erdélyi magyarok számára Magyarország, hiszen nincsenek nyelvi korlátok, emellett angol nyelvű oktatás Olaszországban és Litvániában folyik. Arra is rávilágított, hogy Bariban is csak elméletileg tudnak angolul, gyakorlatilag meg kellett tanuljanak olaszul, ami elég hamar ment.
Azt is szem előtt kell tartani, hogy különbségek vannak Észak- és Dél-Olaszország között. Előbbiek szorgosabbak, tisztábbak, nyugatiasabbak, míg a délolaszok mentalitása, életfilozófiája jobban hasonlít ahhoz, amit a Balkán államaiban megszokhatott az ember. Ugyanakkor Olaszország déli része olcsóbb, mint az északi, északon a költségeket már nem fedezte volna az Erasmus-ösztöndíj, mondta Orbán Zsófia, hozzátéve, hogy Bari városa nagyon szép környéken fekszik, relatív olcsón lehet vonattal utazni, és egypár óra alatt el lehet jutni a nagy olasz városokba, emellett pedig a klíma is nagyon kellemes, októberben például még lehetett a tengerben fürdeni.
– Szeptembertől februárig voltunk Bariban Erasmusszal, az olaszoknak van egy online rendszere, ahova csak januárban vezettek be, ez pedig nem is olyan kicsi stresszt okozott számunkra – emelte ki az orvostanhallgató, aki arra is rávilágított, hogy a kint eltöltött félévben sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek az elméleti képzésre, mint a gyakorlatira. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy láblógatással telt el Olaszországban a félév, nagyon komolyan kellett tanulni, mondta Orbán Zsófia, aki azt is elárulta, hogy míg Marosvásárhelyen egyszer sem volt elmaradt vizsgája, addig Bariban volt olyan tantárgy, amiből elsőre elvágták. A stressz és nehezebb vizsgák ellenére is hatalmas élmény a külföldön tanulás, amit az orvostanhallgató mindenkinek, akiben van kalandvágy, csak ajánlani tud.
Szilágyi Dóra Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), elnöke, az ifjúság képviselő-jelöltje lapunk külön megkeresésére elmondta, hogy az Erasmus azért is óriási lehetőség a diákok számára, mert kiválaszthatják nemzetközi környezetben, hogy hol szeretnének tanulni, a külföldi tanulmányok pedig megnyitják számukra a horizontot, segít számukra a világlátás kialakulásában, mindezt pedig anyagilag támogatott formában. Ez egy olyan lehetőség, amit mindenkinek ki kellene próbálnia, hiszen egyrészt egy hatalmas élmény, másrészt olyan hozzáadott tudással térnek haza, amit itthon nem biztos, hogy el tudtak volna sajátítani, mondta a MIÉRT elnöke, aki azt is hozzátette, hogy a külföldi tanulmányok során a fiatalok megtapasztalják a külföldi körülményeket, miután pedig hazatérnek, itthon is olyan körülményeket akarnak majd teremteni, amit külföldön láttak, ez pedig szavatolja a fejlődést.
Bátorságot tud adni, hogyha olyan fiatalok mesélnek fiataloknak a programról, akik maguk is részt vettek benne, emelte ki az ifjúság képviselő-jelöltje, aki maga is így szerzett bátorságot egyetemi tanulmányai alatt, és ment el egy Erasmus-programra, azt követően pedig ő is mesélt az érdeklődő fiataloknak az élményeiről és arról, hogy miért is érdemes belevágni a mobilitási programba. A MIÉRT elnöke azt sem rejtette véka alá, hogy van még feladata a politikumnak az Erasmusszal kapcsolatban, hiszen vannak olyan vizsgák, amelyeket nem fogadnak el itthon. Ezért is lenne szükség egy olyan keretegyezmény létrehozására, amely kizárja az ilyen jellegű problémákat, ki kell dolgozni a tantárgyak elismerésének, valamint az egyes osztályzatok átkonvertálásának módját. Jelenleg ez elég rázósan megy Romániában, ebből pedig sajnos az is következik, hogy sok diák nem mer elmenni Erasmusra, ennek leküzdése miatt is szükség van az egyetemek között egy olyan keretegyezményre, amely jó lehetőséget kínál a hallgatók számára, és arra ösztönzi őket, hogy legyenek bátrabbak és még belemenősebben vállalják a programot, nyomatékosította Szilágyi Dóra.
A különböző, ifjúságot érintő programok kapcsán az is fontos szempont, hogy az információ eljusson a fiatalokhoz. A MIÉRT ebben is segítséget kíván nyújtani, ezért reklámozzák mind az Erasmust, mind a különböző gyakornoki lehetőségeket és egyéb programlehetőségeket is. Fontos tisztában lenni azzal, hogy az Erasmus immáron nemcsak egyéneknek szól, hanem ifjúsági és civil szervezetek számára is elérhető, mutatott rá az ifjúság képviselő-jelöltje, külön kiemelve azt is, hogy a MIÉRT minden ilyen lehetőséget reklámoz, hirdet, ezzel is próbálnak hozzájárulni ahhoz, hogy minél több fiatalhoz eljusson az információ, és minél inkább elérhetővé váljanak számukra ezen lehetőségek is.