Egymilliárd eurót különítene el Görögországnak az osztrák pénzügyminiszter
Az Európai Beruházási Bank (EBB) infrastruktúrafejlesztési projektjeiből egymilliárd eurót különítene el Görögországnak Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter, aki minderről a Der Standard című osztrák lap hétfőn megjelent interjújában beszélt.
Az Európai Beruházási Bank (EBB) infrastruktúrafejlesztési projektjeiből egymilliárd eurót különítene el Görögországnak Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter, aki minderről a Der Standard című osztrák lap hétfőn megjelent interjújában beszélt.
„Amennyiben Görögországban feláll a szervezeti rendszer, hosszú távon is garantálható, hogy az ország ismét tőkepiacképes legyen” – mondta a tárcavezető a lapnak. Úgy vélte, hogy az eurócsoportnak mindezt közvetlenül kellene előmozdítania, és csalogatnia a befektetőket. Schelling meglátása szerint öt fontos infrastrukturális projekt valósulhatna meg, példaként az ország energiaimportját említette. Schelling javaslata szerint a befektetők például szélerőművek építésébe invesztálnának, így Görög-
ország függetlenebbé válhatna az energiaimporttól.
„Amennyiben az egész euróövezetben és az unióban ismét pozitív a hangulat, úgy megindulhat a növekedés, visszaszorulhat a munkanélküliség” – mondta a miniszter és hozzátette: mindez ugyan nem a javulás fő oka, azonban segíthet a helyzeten.
Pénteken megszületett az elvi megállapodás Görögország és hitelezői között a mentőcsomag következő részletének átutalásáért cserébe végrehajtandó reformokról. Több hónapig tartó kemény munka eredményeként sikerült elérni, hogy a görög kormány elfogadja azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyeket 2019-ben és 2020-ban kell megvalósítania. Ahhoz, hogy a görög gazdaság versenyképesebbé váljon, a nemzetközi hitelezők egyebek között azt kérték Athéntól, hogy csökkentse tovább a nyugdíjakat és az adómentesség küszöbét, valamint hajtson végre újabb deregulációkat az energia- és a munkaerőpiacon. A nyugdíjrendszer és a jövedelem-adózás reformjáért cserébe a hitelezők beleegyeztek abba, hogy a kormány növelje a szociális célú költségvetési kiadásokat, így például többet fordíthat a gyermekszegénység elleni küzdelemre, vagy éppen a lakhatásnak és a nyugdíjasok egészségügyi költségeinek támogatására.
Csak hónapokra oldódik meg Görögország helyzete
A Századvég gazdaságkutatója szerint Görögország helyzete csupán hónapokra oldódhat meg a hitelezőkkel történt elvi megállapodással.
Regős Gábor, a Századvég kutatója az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában kifejtette: csak a következő hitelrészlet visszafizetéséig oldják meg az ország helyzetét, mivel a hiteleket arra veszik fel, hogy a korábbiakat vissza tudják fizetni.
Most a kiadások visszafogásával próbálkoznak: 2019-re adóemelést terveznek, 2020-tól pedig nyugdíjcsökkentést, de ezek az intézkedések csak a pénzügyi mutatókat javítják, gazdasági növekedést nem fognak hozni.
A hitelezők deregulációt várnak el az országtól, ami azt jelenti, hogy a külföldi tőke beáramlását segítik és könnyítik az elbocsátásokat.
Regős Gábor szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felvetette az adósság leírását, de felmerült az eurozónából való kilépés is, amely szerinte kockázatos, de a drachma visszavezetésével a fizetőeszköz azonnal leértékelődne, így versenyképesebb lenne a gazdaság, de a hiteleket változatlanul euróban kellene törleszteni és ennek mértéke a leértékelődéssel emelkedne. (MTI)