Egyéves az Országos Vidékfejlesztési Hálózat központi régiós irodája

Egy évvel ezelőtt írták alá azt a finanszírozási szerződést, amellyel támogatták a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium által kezdeményezett Országos Vidékfejlesztési Hálózat központi régiós irodájának a létrehozását Marosvásárhelyen, amely hivatalosan 2012. március 15-étől működik.

Egy évvel ezelőtt írták alá azt a finanszírozási szerződést, amellyel támogatták a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium által kezdeményezett Országos Vidékfejlesztési Hálózat központi régiós irodájának a létrehozását Marosvásárhelyen, amely hivatalosan 2012. március 15-étől működik. Az eddigi tevékenységet Cristian Baciu igazgató foglalta össze múlt csütörtökön az érdeklődő újságíróknak.

Az iroda célja tulajdonképpen az, hogy kapcsolatot teremtsen és azt működtesse a vidékfejlesztésben érdekelt kormányzati és civil szervezetek között. Elsősorban a kistérségek által létrehozott LEADER helyi akciócsoportok (GAL – Grupuri de Actiune Locală) terveinek elkészítésében, kivitelezésében, a finanszírozási eljárások megkönnyítésében, a képzésben és a tapasztalatcserék megszervezésében segítenek. A marosvásárhelyi iroda Maros, Fehér, Szeben, Brassó, Hargita és Kovászna megyét fedi le, ahol eddig 18 ilyen csoport jött létre, ebből négy megyénkben (a Kis- és Nagy-Küküllő mentén, a Nyárádmentén és a Mezőségen) egy – a Gernyeszeg központú Közép-Maros menti – bejegyzése folyamatban van. Az országban eddig 81 helyi akciócsoport állította össze vidékfejlesztési stratégiáját – tudtuk meg az igazgatótól, aki azt is elmondta, sajnos még két olyan LEADER csoport is megalakult, ahol már mutattak fel eredményeket – Szászkézd és Szászrégen központtal – de ezeket még nem jegyeztették be. Tudomása szerint az országban 71 csoport mintegy 120 terve várja a finanszírozást. Akciócsoportonként a különböző pályázati kiírásoknak megfelelően a tervek kivitelezésére 2,5 millió euró támogatást ígért az unió.

A vidékfejlesztési hálózat irodái elsősorban az ötletek átadásában segíthetik ezeket a csoportokat, amelyek tulajdonképpen nincsenek egymással versenyhelyzetben. Konkrétan, ha valahol sikerül egy tej- vagy erdeigyümölcs-feldolgozó üzemet beindítani uniós támogatással, akkor azok, akik már kitaposták a bürokrácia dzsungelében az ösvényt, példát szolgáltathatnak másoknak is. Ezenkívül az iroda szemináriumokat, felkészítőket szervez, amelyeken az akciócsoportok tagjait többek között pályázatírásra, üzleti tervek elkészítésére oktatják, ugyanakkor megkönnyítik az érdekeltek részvételét különböző reklámcélú rendezvényeken, mint a kézművesvásárok, főző- és egyéb hasonló jellegű fesztiválok, ahol a helyi termékeket népszerűsíthetik. Az irodák jelentős szerepet töltenek be abban is, hogy a pályázatokra szánt terveket átnézik, felülvizsgálják, és így az akciócsoportok képviselői nem kerülnek olyan helyzetbe, hogy a dossziékkal vissza kell forduljanak Gyulafehérvárról, mert valamilyen okirat vagy űrlap hiányzott, nem volt megfelelően kitöltve. Nemcsak hazai, hanem nemzetközi tapasztalatcseréket is szerveznek. A középtérségbeli GAL-ok elsősorban hasonló magyarországi csoportokkal ápolnak kapcsolatokat, de Franciaország, sőt Írország is nyitott a tekintetben, hogy az itteni gazdák ellátogassanak vidékeikre.

A központi régióban több mint száz olyan, az unió által támogatott vidékfejlesztési terv valósult meg, amely példaértékű lehet. Cristian Baciu megyénkből megemlítette a marosugrai Haller-kastély rehabilitálását, a mikefalvi Castel Vinum borgazdaságot, a koronkai számítógépes programkészítő céget, amely a szállodaipar segítségére sietett termékével, a brikettet előállító magyarói Eleanus céget, a nyárádtői Ceragrim mezőgazdasági vállalatot (képünkön), amely korszerű gépeket, berendezéseket vásárolhatott. De hasonló sikertörténetként beszélt a Beszterce-Naszód megyei Monorról, ahol a szarvasmarha-tenyésztő gazdák összefogásának köszönhetően komoly tejfeldolgozó üzemet működtet a térség, valamint az 1 millió eurós támogatással Szeben megyében létesített almakeréki áfonyaültetvényről.

A vidékfejlesztési irodák működését négy évig támogatja az unió. Ezek egyre fontosabb szerepet töltenek majd be az uniós agrár- és vidékfejlesztési politika megvalósításában – mondta az igazgató, mert nem elég létrehozni a vállalkozásokat, a termékeket értékesíteni kell az uniós piacon. Ehhez megfelelő minőség szükséges, és ki kell építeni az értékesítési hálózatot kül- és belföldön. Ugyanakkor szakemberek kellenek, akiknek továbbképzést kell biztosítani. A továbbiakban az is fontos, hogy 2013-tól 2020-ig újabb pályázati kiírások lesznek, megváltozott feltételekkel, és csak azokat támogatják, akik a LEADER csoportokon belül kidolgozott és elfogadott tervekre kérik majd a támogatást. A négyéves határidő után is szükség lesz majd ezekre az irodákra – valószínű megváltozott szerepkörrel, de folytatják majd munkájukat – mondta Cristian Baciu újságírói kérdésre válaszolva.