Egyedi, speciális sugárterápia-ellátás

Építészeti szempontból is érdekes, modern épületben működik a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Onkoterápiás Intézete. Az Édesanyák útján levő központ előterében sebes arcú, bekötött fejű betegek között nézelődöm, majd, ahogy közeleg az intézetvezetővel megbeszélt találkozás időpontja, egy mellékfolyosón figyelem, ahogy egy család, anya, apa és a kislányuk várakozik. De nem sokáig, miután az anyát szólítják, egy nővér figyelmesen a játszóterembe viszi magával a kislányt. A jelenet után emeleti irodájában az intézet vezetőjével, dr. Mangel László Csaba egyetemi tanárral beszélgetek.

 

– Mit takar a külcsín? – érdeklődöm az első kedvező benyomások után.

– Az épület nemcsak külsejében, belső felszereltségében is a legkorszerűbbek közé tartozik, és az itt folyó gyógyító, oktató- és kutatómunka minősége is kiválónak mondható. Mindez hosszú küzdelem, fejlesztés eredménye. Tíz évvel ezelőtt kerültem a pécsi egyetemre, amikor egy nagyon régi épületszárny szolgálta a fekvőbetegek ellátását. A sok nehézség ellenére bőven kaptunk támogatást, és egy EU-s pályázat révén elindulhatott az újjáépítés, bővítés. Egy évvel ezelőtt kezdtük használatba venni, és most már teljesen belaktuk az új épületet. Egy pályázat révén a belső berendezéseket, a gyógyító gépeket is sikerült felújítani, és ma már a legkorszerűbbnek mondható a rákbetegek gyógyításához szükséges gépi ellátottság. Ehhez próbálunk megfelelő színvonalú szakmai tevékenységet hozzáadni, hogy a tudomány jelenlegi állásához és a lehetőségekhez mérten a legjobb gyógyítási eredményeket érjük el. A pécsi egyetem onkoterápiás intézete minden szempontból tökéletesen megfelel egy hasonló nagyságú nyugat-európai egyetem onkológiai klinikájának, ahol szinte minden szükséges kezelés elérhető. 

– Kiket lát el a központ, milyen kezeléseket biztosítanak a rákbetegek számára?

– A PTE a dunántúli terület egyetlen orvostudományi egyeteme, ennek megfelelően a régió déli és középső részében reá hárul az orvos- és gyógyszerészképzés feladata. A betegellátás terén hivatalosan Baranya megye, a sugárterápia szempontjából Tolna megye betegei is központunkhoz tartoznak. Jóval kisebb számban a szomszédos megyékből szintén fordulnak hozzánk páciensek. Összességében körülbelül egy félmilliós lakosság teljes körű onkológiai ellátását végezzük, egy-két olyan betegség kivételével, amelyre más klinikák szakosodtak, így például a festékes bőrdaganatok, tüdődaganatok és vérképzőszervi daganatok.

Az intézet munkája két részre osztható: egyrészt a legkorszerűbb sugárterápiával gyógyítjuk a betegeket, helyi kezeléssel a helyi daganatokat, másrészt hagyományos kemoterápiás szerekkel vagy újabb gyógyszerekkel kezeljük azokat, akiknek a kór már több gócban jelen van a szervezetében, vagy fennáll az áttétek képződésének a lehetősége. Ez utóbbit próbáljuk gyógyszeres kezeléssel megelőzni. Ez a két típusú gyógyítás folyik az 50 ágyas fekvőbeteg-háttérintézményünkben, ahol a nehezen mozgó vagy távolabb lakó pácienseinknek is kórházi ellátást biztosítunk. A kezelés alatt álló személyek 90 százaléka azonban bejáró beteg. 

A gyógyítás terén a legmesszebbmenően együttműködünk a társklinikákkal. Alapvető fontosságú, hogy a patológiai intézetből a kórképről a megfelelő diagnózist kapjuk, ami a kezelés alapját képezi. Akárcsak a fejlett világban, úgynevezett onkoteam megbeszéléseken döntik el a sebész, szövettanász kollégákkal kiegészülő csapat tagjai, hogy adott beteg számára mi a legjobb kezelési forma. Egyetemünk jól felszerelt patológiai központtal rendelkezik, ahol akár a molekuláris biológiai, immunhisztokémiai vizsgálatot is elvégzik, ha olyan daganatos megbetegedésről vagy helyzetről van szó, amelyben e vizsgálatok eredménye alapján lehet mérlegelni a legjobb kezelési módot.

– Melyik a leggyakoribb tumor ebben a térségben? Van-e eltérés az ország más megyéihez képest?

– Az ország egyes régióihoz és a környező országok szomszédos területeihez képest mindössze néhány százaléknyi eltérés tapasztalható. Baranya megyének a jellegzetessége sajnos a tüdőrák, hiszen ebben a régióban húsz-harminc évvel ezelőtt szénbányák és uránbánya is működött. Mégsem lehet azt mondani, hogy a tüdőrák kialakulása egy az egyben ennek a következménye. A nehéz bányászélettel járó stressz rányomta a bélyegét a bányászemberek életmódjára, sokan dohányoztak, és a szeszesital-fogyasztás is magasabb volt az átlagosnál. Ezek az egészségtelen életvitelre utaló tényezők legalább akkora kockázatot jelentettek a tüdődaganatok kialakulásában, mint a munkahelyen eltöltött idő. Bonyolult, összetett, sok szempontból megközelítendő kérdésről van szó. Az viszont kétségtelen, hogy a tüdőrák az a betegségtípus, ami a magyarországi, közép-európai átlagnál nagyobb mértékben fordul elő a térségben. Emiatt veszítjük el a legtöbb beteget. Ezt követi a vastag- és végbélrák, illetve férfiaknál a prosztata-, nőknél az emlőrák. Az idősebb korosztálynál a bőrdaganatok gyakoriak, a nyolcvanéves kor fölötti személyeknél nagy a valószínűsége annak, hogy bőrdaganatot találunk. Gyógyítási arányuk viszont nagyon jó, a legtöbbször egy egyszerű műtét, kezelés is elegendő.

– Nem említette a méhnyakrákot. Mennyire gyakori?

– Talán valamivel kevesebb esettel találkozunk, mint a tőlünk keletebbre vagy délebbre fekvő országokban. Tudom, hogy Romániában, Erdélyben komoly népegészségügyi problémát jelent. Magyarországon is sok esetet diagnosztizálnak ahhoz képest, hogy a legtöbbet meg lehetne előzni, ha a hölgyek rendszeresen járnának nőgyógyászati vizsgálatra. Ezt nálunk a lakosok egy része megteszi, de vannak, akik se orvosnál, se szűrővizsgálaton nem jelennek meg, és sokszor nagyon előrehaladott állapotban kerülnek be a klinikára. Ha időben felfedezik, egy kis műtéti beavatkozás, minimális szöveteltávolítás is véglegesen gyógyító jellegű lehet. Minderről a nőgyógyász kollégák döntenek. Előrehaladottabb esetekben onkológiai kezelésre, sugárterápiára vagy kemoterápiára is szükség van. A több szakemberből álló onkoteam dönt arról, hogy adott speciális esetben méheltávolítást kell-e végezni vagy sem.

– Az intézet honlapján olvasható, hogy a sugárterápia terén egyedi, speciális ellátást tudnak biztosítani. Megkérem, mondja el, miből is áll ez!

– Említettem korábban, hogy nagyon jól felszerelt intézet áll a rendelkezésünkre, és a több mint 100 személyből álló munkacsoportunk felkészültsége jobb, mint a közelebb vagy távolabb lévő más sugárterápiás központok dolgozóinak. Az első, valóban komoly készüléket ebben a régióban 2011-ben telepítettük Pécsre. A Novalis TX készülék sugárterápia és sugársebészet elvégzésére is alkalmas. Nemrégiben jártam egy kongresszuson, ahol kiderült, hogy összesen háromszáz működik világszerte. A miénk volt a kétszázadik, és a környező régiókban, városokban nincsen hasonló, amely alkalmas korszerű sugárterápia, és ha szükség van rá, sugársebészet elvégzésére is, amelyet általában kisebb daganatok kezelésére használunk. Mivel rendkívül pontos, modern kezelés, nagyon nagy sugárdózisokat lehet egy területre fókuszálni, ami elégeti, elpusztítja a daganatot. Körülírt, viszonylag kisebb elsődleges vagy áttétes daganatokat is el lehet tüntetni. A kezelés hatása megfelel a sebészeti eltávolításnak, úgy, hogy nem kell a műtétet végrehajtani. Olyan daganatok kezelése is lehetséges, amelyek sebészetileg nem elérhetők. Ezt az eljárást húsz-huszonöt évvel ezelőtt agydaganatok kezelésére kezdték el alkalmazni. Főleg áttétes agydaganatoknál, és innen ered a módszernek egy másik közkeletűbb neve, a gammakés sugársebészet, mivel azt a készüléket, amelyet legelőször erre a célra fejlesztettek ki, gammakésnek nevezték. A mi készülékünkkel ezt a kezelést ugyanúgy, sőt sokkal pontosabban el lehet végezni, és már ott tartunk, hogy ilyen módon nemcsak idegrendszeri, hanem mellkasi, gyomor környéki körülírt daganatokat is tökéletesen el tudunk tüntetni.

– Említette, hogy a módszert agydaganatok kezelésére dolgozták ki. Korábban nem szóltunk arról, hogy mennyire gyakori ez a daganattípus Baranya megyében és körzetében.

– Számuk sem Magyarországon, sem európai viszonylatban nem változik, körülbelül annyi elsődleges agydaganatot diagnosztizálunk és gyógyítunk manapság, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt. A különbség az, hogy sokkal több kezelési mód áll a rendelkezésünkre, többféle sugárterápiás eljárás, műtéti eljárások, amelyek szintén fejlődtek, és egyre több gyógyszer is. Ennek köszönhetően sok beteg életét hosszú évekkel hosszabbítjuk meg, ezért többen járnak vissza kontrollvizsgálatra, ez okozza azt a látszatot, hogy a betegek száma megnövekedett. 

Az áttétes agydaganatos személyek száma viszont egyértelműen növekszik, aminek két oka van, ugyancsak a fejlődés eredményeként. Az egyik ok az, hogy manapság nem probléma egy koponya-CT-t vagy MRI-vizsgálatot elvégezni, tehát időben ki tudjuk szűrni ezeket a betegségeket, amire húsz évvel ezelőtt nem volt lehetőség, és sok beteg úgy halt meg, hogy ki sem derült, hogy agyi áttétje van. Ma biztosan ki lehet szűrni, és azokat a betegeket, akiket korábban fél éven belül elveszítettünk, a hatékonyabb onkológiai kezelésekkel évekig megfelelő állapotban tudjuk tartani. Viszont minél hosszabb a betegség lezajlása, annál valószínűbb, hogy előbb vagy utóbb agyi áttét is kialakul. Ilyen értelemben több áttétes agydaganattal találkozunk, de nem azért, mert valami rosszabbul működik, hanem a módszerek és kezelések fejlődtek, és több betegnél van idő az áttétek kialakulására. 

– A diagnózist segíti a legmodernebb mágneses rezonancia készülék is? 

– Ez a pécsi egyetem radiológiai központjában működik, ami nem tartozik az onkológiai klinikához, de a rákos betegek kivizsgálása során is felhasználjuk, mert segít a betegség pontos stádiumának vagy annak a meghatározásában, hogy a kezelés eredményes volt-e vagy sem.

– Kell-e sokat várni a pácienseknek, hogy sorra kerüljenek?

– Van olyan betegség, amelyben egy-két napon belül illik elkezdeni a kezelést, de számtalan olyan kórkép is, bizonyos jóindulatú agydaganatok vagy prosztatarák, ahol, ha egy év múlva kezdjük el a terápiát, hasonlóan jók az eredmények, mintha azonnal hozzáfognánk. Az orvosnak, az onkocsoportnak mérlegelnie kell, hogy mennyire sürgős a kezelés, és meg kell próbálni a betegséghez igazodni, ahol szükséges, akár egy-két napon belül is, de a várakozással senkinek sem rontjuk a gyógyulási esélyeit. 

– Bár az interjú kezdetén szokás, ezúttal a vége felé kérdezem: honnan indult, hogyan jutott el a jelenlegi helyére Mangel professzor?

– Budapesti vagyok, ott nőttem fel, ott végeztem az orvosi egyetemet, amelynek utolsó éveiben dőlt el, hogy klinikus szeretnék lenni, emberekkel, betegekkel foglalkozni. A nyolcvanas években a legnagyobb kihívásnak, a legnagyobb feladatnak a rákbetegek ellátását éreztem, mivel akkoriban nagyon korlátozottak voltak a rákgyógyítás lehetőségei. Nem tudtam azonnal onkológusként elhelyezkedni, így pszichiátriai szakképesítést is szereztem, ami a későbbiekben nagyon hasznos volt a betegekkel való kapcsolatban. 

1994-től, több mint húsz éve foglalkozom daganatos betegekkel. Budapesten, a Semmelweis egyetemen szereztem meg a szakképesítéseimet, a PhD fokozatot, és tíz évvel ezelőtt hívtak meg Pécsre, hogy az onkológiai klinikát vezessem. A gyógyítás mellett fontosnak tartottam a tanítást is, ezért az egyetem felkérésének szívesen tettem eleget. Részt veszünk a magyar és az angol nyelvű oktatásban is. 

Tíz év alatt a klinikát sikerült felépíteni, korszerű gépeket telepíteni, és kialakítani a közös munkát egy orvosi és egy szakdolgozói csoporttal, ami alapján elmondhatom, hogy bármilyen összehasonlításban magas színvonalon tudjuk ellátni a betegeket. 

– Mi a kutatási területe?

– Egy intézetvezetőnek mindenféle daganatos betegséghez értenie kell, és az orvosi, kutatási eredményeket valamilyen szinten ismernie is. Természetesen vannak olyan részei az onkológiának, amelyek kicsit közelebb állnak hozzám. Ilyen a neuroonkológia, az agydaganatok ellátása. Már orvostanhallgatóként elkezdtem foglalkozni az agydaganatok kísérletes gyógyításával. A későbbiekben e téren végeztem kutatásokat, és a klinikai munka során sok agydaganatos beteget láttam el, miközben részese lehettem húsz év fejlődésének, és csapattagként számos új gyógyszer bevezetésének Magyarországon. Ezenkívül egyedi kutatási területem a pszichoonkológia. A rákbetegség lelki vonzataival többet foglalkozom, mint egy átlagos onkológus. A tudományos diákköri tevékenységben irányításommal sok orvostanhallgató dolgozta fel e témakör különböző vetületeit. Fontosnak tartom, hogy a daganatos betegek lelki problémáival, a betegség megélésével, a lelkiállapot és a gyógyulás összefüggéseivel érdemes foglalkozni, akár a betegek szintjén, akár kutatásként. 

– Miért vállalta, hogy Marosvásárhelyen is tartson előadásokat?

– Kötelességemnek érzem, hogy időm és lehetőségem szerint ennek a felkérésnek is eleget tudjak tenni. Nagyszülői szinten nekem is vannak erdélyi gyökereim, ezért fontos számomra, hogy részt vegyek az erdélyi orvostanhallgatók oktatásában, erősítve valamit, amit meg kellene tartani. Szívesen szánok évente néhány napot arra, hogy próbáljam a határon túli kollégák munkáját segíteni, és jelezni azt is, hogy mellettük állunk.