Egy hét Isztambulban
A Comenius pályázat utolsó állomásához érkezett a Maroskeresztúri Általános Iskola Comenius csoportja, utolsó kiszállásra a törökországi Isztambulba utazott.
A Comenius pályázat utolsó állomásához érkezett a Maroskeresztúri Általános Iskola Comenius csoportja, utolsó kiszállásra a törökországi Isztambulba utazott. Az iskolát két tanár, Nagy Orsolya Beatrix és jómagam, Nyárádi Eszter, valamint két VIII. osztályos tanuló, Bokos Cristian és Oltean Dragoş képviselte. A május 3-a és 9-e között zajlott találkozás fő célja a pályázat végső jelentésének megbeszélése volt.
A törökországi projekt vezetői nagyon sok kulturális látványosságot és eseményt ajánlottak nekünk. Az összesen hat országból érkező 12 pedagógus és 13 tanuló első nap, a hivatalos megnyitó után szimbolikusan elültette a török iskola udvarán a júdásfát, ami emléket állít ennek a látogatásnak, és a pályázat témáját, a természetvédelmet népszerűsíti.
A pályázat tematikájához kapcsolódóan, ami a környezetszennyezéssel és környezetkíméléssel kapcsolatos, megtekintettük a közel 15 milliós város egyik legynagyobb szennyvízülepítő telepét, ami ennek a számnak megfelelően óriási, és nagyon korszerű berendezésekkel van ellátva.
Az isztambuli Akvárium megtekintése igazi újdonság volt számunkra, a rengeteg víziállat látványos trükkökkel és megvilágításban vált még érdekesebbé, az esőerdőt nagyon élethűen utánzó effektusok kíséretében a maga valóságában tudtuk megtapasztalni.
A Boszporuszon tett hajóút az esti fényben gyönyörű volt, hajókázás közben megtekintettük a két kontinens partján felépített gyönyörű régi paloták, mecsetek, minaretek, templomok és tornyok sokaságát.
Igazi képet a török birodalom fényűző életmódjáról a Domalbahce palota megtekintésével nyertünk, amelyet I. Abdul-Medzsid szultán építtetett, és amely egyesíti magában a barokk, a rokokó és a neoklasszikus stílust, de a hagyományos ottomán építészet jegyeit is felfedezhetjük benne. E palotában található a világ legnagyobb kristálycsillárja, a 750 égőt tartalmazó, 4,5 tonnás mestermű, amely Viktória királynő ajándéka volt.
Az Emirgan tulipánkert és arborétum Isztambul legnagyobb közparkja, ahol 120 növényfaj él, legszebbek természetesen a tulipánágyások (a tulipán a törökök egyik jelképe), amelyek minden elképzelhető színben, formában és nagyságban pompáznak a 4,7 hektáron elterülő parkban.
A Galata-torony Isztambul egyik szimbóluma, amelynek teraszáról kitűnő körpanoráma nyílik a városra és a Boszporuszra.
Egy derviskolostor meglátogatásával betekintést nyertünk a mohamedán szerzetesek életébe, akik fő irányelve a tolerancia. Azután nosztalgiavillamosra szálltunk, és a híres Taksim teret jártuk be. A neogótikus Szent Antal katolikus templomba is betértünk, amely egyik legfontosabb keresztény temploma Isztambulnak, ahol a hét különböző napjain olasz, lengyel, illetve angol nyelven tartanak római katolikus misét.
A török katonai múzeum betekintést nyújtott az Oszmán Birodalom haditechnikájába, harci eszközeinek sokszínűségébe, az udvaron megtartott török harci bemutató az indulókkal és erős hangú harci kürtök megszólaltatásával a filmből ismert egri vár támadását juttatta eszünkbe.
Legszebb napunkat talán a Sultanahmet városrészben töltöttük, amely a város legrégibb része. A Topkapi Palota látogatottsága felülmúl minden elképzelést, ami nem csoda, hiszen az Oszmán Birodalom legszebb kincseit tekintheti meg a látogató, a haditechnikát, a konyhaművészetet bemutató kiállítások a török császárok nagystílűségének leghitelesebb bizonyítékai.
A Kék mecset, amelyet I. Ahmet szultán építtetett 1609 és 1616 között, nevét azokról a kék csempékről kapta, melyekkel a belső falait borították. A monumentális építménybe muzulmán szokás szerint tilos a nőknek fedetlen fejjel, továbbá mindenkinek tilos fedetlen karral, lábszárral, illetve cipővel belépni.
A másik monumentális műremek a Hagia Szophia, a bizánci építésű hajdani ortodox bazilika, az utolsó jelentős alkotása a késő ókori építészetnek.
A Kék mecset előtt álló Hippodrom az ókori városrész kiemelkedő fontosságú köztere, itt tartották a politikai összejöveteleket, lóversenyeket és atlétikai versenyeket. Ma is látható Teodosius császár obeliszkje, Konstantin császár obeliszkje, a kígyóoszlop, valamint a Német szökőkút, amelyet II. Vilmos német császár ajándékozott isztambuli látogatásának emlékére.
Isztambul egyik kedvenc turistahelyének meglátogatásával ért véget törökországi kalandunk, az Elsüllyedt Palota vagy a Bazilika Ciszterna elnevezésű, 532-ben épült víztározó talányos építészeti műremek, amely a Hagia Szophia-templom közvetlen közelében, a föld alatt fekszik, amelyet régebben ivóvíztározónak használtak.
Isztambuli látogatásunk során megtapasztaltuk a Fekete-tenger és a Márvány-tenger találkozási pontjánál fellelhető keleti és nyugati kultúrák egyvelegét, különlegesen finom ételeiket, különleges hangzású zenéjüket, azt a nyüzsgést, amely a város utcáin óriási forgalmi dugókat okoz, azt az óriási embertömeget, amely a város repülőterén megfordul, mégis, e néhány nap alatt fel tudtuk fedezni a káoszban a rendet, a barátságos, mosolygós arcokat, a segítőkész embertársakat.
Isztambulban a kultúrák áramlása a világ egyik legvidámabb, leglenyűgözőbb és legbarátságosabb hangulatú városát alakította ki, amely örök élmény marad számunkra.
Nyárádi Eszter, a pályázat vezetője
