Egy gazdagabb világ
2011-06-10 12:53:17
- Bodolai Gyöngyi
Szárnyaszegetten, néhány lelkes tanár és diák erőfeszítései révén tarthatták meg Marosvásárhelyen nem a megszokott helyen és kissé megkésve a középiskolás diákok Irodalmi Kreativitás Versenyét.
Most, amikor már nyilvánvaló, hogy egyre kevesebbet olvasnak a diákok, fokozottan kellene támogatni azokat a vetélkedőket, rendezvényeket, amelyeken azok a középiskolások érvényesülnek, akik szeretik az irodalmat, s a vers- vagy prózaírással maguk is megpróbálkoznak. Ennek ellenére szárnyaszegetten, néhány lelkes tanár és diák erőfeszítései révén tarthatták meg Marosvásárhelyen nem a megszokott helyen és kissé megkésve a középiskolás diákok Irodalmi Kreativitás Versenyét.
Az IKV irodalom, játék, szabadság, annak a bizonyítéka, hogy miképpen lehet két papírlappal és egy tollal valami érdekeset, egyedit alkotni – idézhetjük Vida Gábor, a Látó szerkesztőjének szavait. Balázsi-Pál Előd, a Transindex szerkesztője sajnálkozva mondta, hogy az eltolt határidők miatt kevesebb volt a versenyző a korábbi évekhez képest, s a nagy számok törvényéből adódóan a jó dolgozat is. Bár első látásra könnyűeknek tűntek a tételek, feltűnő volt, hogy sok versenyző nem ismeri a műfaji szabályokat, holott az írás szabadsága azon belül bontakozhatott ki. A három óra kevés volt ugyan, mégis születtek olyan dolgozatok, amelyek akár egy irodalmi lapban is megállnák a helyüket – tette hozzá.
Hogy minden nehézség ellenére Simon György magyar szakos tanár miért ragaszkodott ahhoz, hogy diákcsapatával az idén is megszervezze a vetélkedőt?
– Úgy érzem, ha egyszer elmarad, akkor esetleg mindörökre vége lesz. Ezt pedig nem szeretném, hisz a tavaly összeszámoltam, hogy az utóbbi években 60-70 könyv jelent meg, amelyeket volt IKV-s versenyzők írtak. Legjobb példa erre a zsűrizésben részt vevő Vincze Hanna Orsolya volt IKV-nyertes, aki most dedikálta az első könyvét.
– Az IKV alkalmat ad olyan tudás felmutatására, amire az iskolai tanterv nem ad módot. Most, hogy végigolvastam a dolgozatokat, úgy érzem magam, mint néhány hete a tanár-diák meccsek után, amikor rájöttem, hogy milyen keveset tudunk a diákjainkról. Az iskolai életük mellett van egy sokkal gazdagabb életük, amibe a dolgozatok révén betekintést nyertünk – nyilatkozta Haller Béla, a Bolyai középiskola tanára.
Hadd tegyük hozzá, immár a fődíjat megnyert Horváth Tünde írásai alapján, hogy izgalmas, érdekes ez a világ, amiből a dolgozatok révén ízelítőt nyertünk. Tünde, aki a Bolyai középiskola XII. A természettudományok-intenzív angol osztályában végzett, már a pályaválasztásával is azt a fordított világot tükrözi, amit esszéjében leírt. A középiskolában emelt óraszámban tanult tantárgyak ellenére magyar-francia szakra fog jelentkezni. Bevallása szerint azért, mert manapság mindenki az angolt választja, ő pedig Franciaországról álmodozik. Szereti az irodalmat s a verset is, de nem szavalni, hanem olvasni, s a jelek szerint írni is, ahogy Bolhaódájában bizonyította. Valószínű hallunk még róla.
