Egészséges életmód
Amikor a bukaresti Berceni negyedben élő, 77 éves Marci bácsinak azt mondták: egészségesebben kellene élni, dohányozzon kevesebbet, ne igyon, tartózkodjék a túl erős és megfeszítő munkától, nos, amikor ilyen és hasonló intéseket kapott, ő visszakérdezve azt válaszolta: ha mindezt betartom, makkegészségesen fogok meghalni?
Amikor a bukaresti Berceni negyedben élő, 77 éves Marci bácsinak azt mondták: egészségesebben kellene élni, dohányozzon kevesebbet, ne igyon, tartózkodjék a túl erős és megfeszítő munkától, nos, amikor ilyen és hasonló intéseket kapott, ő visszakérdezve azt válaszolta: ha mindezt betartom, makkegészségesen fogok meghalni?
Ez volt életfilozófiájának egyik alapeleme. A haláltól nem félt, talán soha nem is gondolt reá, de a betegségektől nagyon tartott. Az érszűkület, az agyvérzés réme még arra is rábírta, hogy időlegesen felhagyjon a cigarettával. Mégsem gyakorolta az egészséges életmódot. Ha valaki tovább erősködött, akkor ő példának Winston Churchillt hozta fel a megivott brandytengerrel, a naponta elfüstölt vastag szivarokkal, a jelszavával, amellyel a hosszú élet titkát magyarázta: csak semmi sport.
Az orvos ismerőseinek mindig azt mondta, hogy előbb mutassanak ők jó példát, hagyjanak fel azokkal a szenvedélyekkel, amelyektől őt és másokat eltiltanák. Végül elvitte a magyar férfiak típusbetegsége, az agyvérzés. Szerencséje volt, sokat nem szenvedett.
Marci bácsinak volt mégis egy nagy titka. Birtokában volt a csodás képességnek, a legszerencsésebbeknek jutó adománynak. A lélek és a test harmóniája ez, amit így tudnánk kifejezni: ép testben ép lélek. Ráadásul ezt ő úgy élte meg, hogy egyiket sem hanyagolta el soha.
Csak kérdezzünk meg bárkit az utcán, mit kívánna magának és szeretteinek. A betegség elkerülése talán a legnagyobb vágya többségünknek. Mi, magyarok jó egyészségen leggyakrabban a jó testi állapotot értjük. Megállapítható viszont, hogy egyre több a zavart, beteg és kétségbeesett lélek. A lelki gondokat nálunk sajnos nem értékelik kellően. Nem szokás, vagy ritka eset életvezetési segítséget, tanácsot kérni. Ha valaki végső zavarában mégis lelkipásztorához vagy pszichiáterhez fordul, azt félve titkolja, mert ha nyilvánosságra kerül, akkor az ember nehezen szabadul meg rágalmazóitól. Sajnos igaz, hogy milyen sokan szenvednek depresszióban, gyógyítják magukat. Vagy ha orvoshoz mennek is, az ritkán ismeri fel, hogy nem a test beteg, a fájdalmak a lélekben gyökereznek.
Mi, magyarok ugyanis férfias társadalmat alkotunk. Lelki probléma? A gyermeknek ilyen nem lehet, s ha mégis lenne, majd elmúlik. Szorítsa össze a fogát és uralkodjon magán. Hogy valakinek nő létére lelki problémái vannak? Hát, az élet már csak ilyen. Tűrnie kell, mert az elődeink is ezt tették.
Társadalmunk nehezen viseli el azokat, akik nem másokon vezetik le feszültségüket, akik személyiségzavaraikat nem alakítják át például politikai dühhé. Van sok kisegítő program: iszákosokat mentenek, drogosokat szoktatnak absztinenciára. De nincs boldogságügyi programiroda a káros szenvedélyek megelőzésére. Ez ugyanis olyan nagy átalakulást jelentene, amire alig van esély.
Seneca, a római bölcs könyvet írt az élet rövidségéről. Ezt állítja: „Azoknak a legrövidebb és legzaklatottabb az életük, akik a múltról megfeledkeznek, a jelennel nem tőrödnek, a jövőtől félnek, s midőn eljutnak végórájukhoz, akkor későn fogják fel a nyomorultak, hogy oly sokáig voltak elfoglaltak, s eközben nem csináltak semmit”.
Egyre több olyan kis közösség alakul, ahol az emberek próbálnak egymással elbeszélgetni, segítséget adni és kérni. Vannak könyvek is. Lassan külön polcokat nyitnak a könyvesboltok a tanácsokat adó, a lélek dolgait tárgyaló könyvekből. Az ember keresi a természetes megoldásokat, tanulmányozza az évezredes recepteket, eljárásokat. E téren is a legjobb tanácsadónk legyen a könyvek könyve, a Biblia. Jakab apostol levelében például az imádság gyógyító erejéről ír: „Szenved-é valaki köztetek? Imádkozzék. Öröme van-é valakinek? Dicséretet énekeljen. Beteg-é valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében. És a hitből való imádság megtartja a beteget, és az Úr felsegíti őt. És ha bűnt követett is el, megbocsáttatik néki. Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok: mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése”. (Jak. 5, 13 – 16).
Bányai László
