EB-elnökjelöltek, EP-frakciók
2014-05-30 15:07:46
- Mózes Edith
Vasárnap lezajlottak az európai parlamenti választások. A választásokat követően a legfontosabb kérdés az, hogy ki lesz az Európai Bizottság elnöke.
Vasárnap lezajlottak az európai parlamenti választások. A választásokat követően a legfontosabb kérdés az, hogy ki lesz az Európai Bizottság elnöke. Illetve ugyanolyan fontos, hogy az Európai Parlamentben milyen összetételű frakciók alakulnak. Ezeknek legkésőbb június végéig fel kell állniuk, hiszen az Európai Parlament július 1-jén tartja alakuló ülését Strasbourgban.
Hat EB-elnökjelölt
Az EP választások után szintén sarkalatos kérdés, hogy ki lesz majd az Európai Bizottság következő elnöke. Az Európai Parlament elnökéből és a frakciók vezetőiből álló Elnökök Értekezlete május 27-én, kedden délelőtt ülésezett. Értékelték az európai parlamenti választások eredményét, hogy mindez hogyan befolyásolja a parlamenti erőviszonyokat, illetve hogy ki lehet az Európai Bizottság elnöke.
Az Európai Bizottság elnöki tisztségére hatan pályáznak: * Jean-Claude Juncker – az Európai Néppárt jelöltje * Martin Schultz – az Európai Szocialisták jelöltje * Alexis Tsipras – az Európai Baloldaliak jelöltje * Guy Verhofstadt – az Európia Liberálisok és Demokraták Szövetségének jelöltje * Ska Keller és José Bové – az Európai Zöldek jelöltjei.
A 2014-es választás során fordult elő először, hogy az európai politikai pártok jelölteket neveztek meg az Európai Bizottság elnöki posztjára. Az elnökjelöltnek az lesz a feladata, hogy megszerezze a parlamenti képviselőcsoportok támogatását. Az EP a tervek szerint a július 14–17-i plenáris ülésen szavazhat az elnökjelöltről. A Bizottság elnökének megválasztásához 376 képviselő igenjére van szükség a 751 fős Európai Parlamentben. Az Európai Parlament elnökét és alelnökeit az első plenáris ülésen választják meg a képviselők.
A frakcióalakításhoz legalább 25 képviselőre van szükség
A szabályok szerint a frakcióalakításhoz legalább 25 képviselőre van szükség, akik legalább az uniós tagállamok negyedéből (ez jelenleg hét ország) érkeznek. A frakcióalakításról, a képviselőcsoport nevéről és összetételéről, valamint vezetőinek személyéről az EP elnökét kell tájékoztatni.
Minden képviselőcsoport saját maga dönt belső szabályzatáról, elnökéről vagy társelnökeiről. A frakcióknak külön titkárságuk és vezető testületük van.
A képviselőcsoportoknak fontos szerepük van az EP napirendjének meghatározásában, az EP elnökének, az alelnököknek, a szakbizottságok vezetőinek és a jelentéstevőknek a megválasztásában, valamint a viták során a felszólalási idők kiosztásában. A képviselőcsoportok munkájukhoz egyéb támogatást is kapnak. A képviselőcsoportoknak az EP alakuló ülése előtt már fel kell állniuk.
A most leköszönő Európai Parlamentben hét képviselőcsoport van, amelyekbe a 28 uniós tagállamból több mint száz különböző párt delegált tagokat.
A romániai politikai alakulatok közül a Szociáldemokrata Párt (PSD) a szocialisták frakciójához tartozott, az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) a néppárti képviselőcsoporthoz, a Nemzeti Liberális Párt képviselői az ALDE liberális frakció tagjai voltak. A hét elején a PNL arról határozott, hogy az elkövetkezendőkben a néppárti frakcióhoz csatlakoznak.
