A Duna-medence vidékfejlesztési lehetőségeiről tanácskoztak
A Duna-medence vidékfejlesztéséhez közös kelet- és közép-európai platformot készítettek elő azon a kétnapos nemzetközi munkaértekezleten, amely hétfőn kezdődött Budapesten.
A Duna-medence vidékfejlesztéséhez közös kelet- és közép-európai platformot készítettek elő azon a kétnapos nemzetközi munkaértekezleten, amely hétfőn kezdődött Budapesten.
A tanácskozáson Magyarország, Ausztria, Bulgária, Csehország, Moldova, Románia, Szerbia és Szlovákia küldöttei vettek részt.
Azokról a lépésekről döntöttek, amelyek alapján jövőre megalakulhat a közös érdekképviselet a Duna vízgyűjtőjében található országok táj-, agrár-, élelmiszergazdasága, illetve vidék- és vízügyi fejlesztéséhez, a biodiverzitás fenntartásához.
A találkozón áttekintették, hogy a vidékfejlesztésben milyen további lehetőségek rejlenek. Ez annál is inkább időszerű, mert a vidékfejlesztés is része a 2014-2020-as új uniós pénzügyi keretre történő felkészülésnek és annak a folyamatnak, amelyben a régióban kidolgozandó partnerségi megállapodásokban és operatív programokban ki kell fejteni, ho-gyan járulnak hozzá a makroregionális stratégiáknak és a Duna-régió stratégiának a végrehajtásához.
A Duna-régió stratégia végrehajtása az elmúlt évben jelentős garanciát kapott, amikor az Európai Tanács és az Európai Parlament elfogadta az összes európai strukturális és befektetési alap közös szabályozását. Ez ugyanis kimondja, hogy mindazokon a területeken, ahol a Duna-régió stratégiában részt vevő partnerek olyan közös intézkedéseket határoztak meg, amelyek európai finanszírozást is igényelhetnek, az intézkedéseket szerepeltetni kell minden olyan programban, amelyekből az országok vagy az Európai Bizottság finanszírozást adnak az elkövetkezendő időszakra.
Medgyessy Balázs hangsúlyozta: a Duna-régió országai sok területen – például a gazdasági válsággal kapcsolatos kockázatok, a klímaváltozás kezelésében – egymásra vannak utalva. Ezeken a területeken a Duna-stratégia, amely a magyar uniós elnökség alatt, 2011 első felében indult el, egyedülálló keretet biztosít.
Együttműködésre van szükség az árvízvédelemben is. Magyarországon 4500 kilométernyi árvízvédelmi töltés van, és amennyiben a vízgyűjtő területekről érkező árhullámokat nem sikerül az országhatáron kívül is megfelelően kezelni, a klímaváltozással összefüggő árvizek problémáját nagyon nehéz megoldani. Ehhez az szükséges, hogy Magyarország részt vehessen a határon túli árvízvédelmi munkálatokban, a tevékenység koordinálásában.
Hasonló kihívást jelent az energiaellátás biztonsága. A földgázhálózatok összehangolt fejlesztésével nemcsak az ellátás biztonsága javítható, hanem új infrastruktúra-összeköttetésekkel, új kapcsolódási pontokkal a gázimport ára mintegy 2 milliárd euróval csökkenhet a régióban.
Ezen túl több olyan terület van – a kultúrától, a turizmustól, a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésén át a rendészeti együttműködésig –, amelyen együttműködhetnek a Duna-régió országai.
