Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Románia történetének legdrágább elnökválasztására kerül sor vasárnap. A hírt a múlt pénteken jelentette be az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke, Constantin-Florin Mituleţu-Buică. Az összeg valóban horribilis: 150 millió euró. Mituleţu-Buică szerint ennek egyik fő oka, hogy a külföldi szavazóhelyiségek száma az öt évvel ezelőtti választásokhoz képest megduplázódott: a határokon túl összesen 835 helyszínen lehet szavazni. A 150 millió euróból tehát 50 milliót arra fordítanak, hogy a külföldön tartózkodó román állampolgárok élhessenek szavazati jogukkal.
Daniel Duţă, az AEP logisztikai igazgatója arról számolt be, hogy a szavazólapok kinyomtatásához 199 tonna papírt használtak fel, amelynek ára 528 millió lej volt. A belügyminisztériumnak 79.872.204 eurót, az Országos Statisztikai Intézetnek 784.849 eurót, az Állandó Választási Hatóságnak 14.247.310 eurót, a külügyi tárcának 35.884.689 eurót, a speciális távközlési szolgálatnak 16.067.765 eurót utaltak ki a választásokra.
Köztudott, hogy tízen pályázták meg az államelnöki tisztséget. Hat jelölt egy-egy parlamenti frakció támogatását élvezi, négy közéleti személyiség pedig parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok támogatásával vagy függetlenként indul. Ha egyik jelölt sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását a november 10-i első fordulóban, november 24-én második fordulóra kerül sor a két legjobban szereplő jelölt részvételével.
A külföldön élő román állampolgárok november 8. és 10. között adhatják le voksukat.
De mindig vannak, akik előreszaladnak. Az AEP adatai szerint külföldön már 2.000 román állampolgár a második fordulóra is leadta levélben a voksát, annak ellenére, hogy még az első forduló sem járt le, és nem tudni, ki lesz a két jelölt, aki bejut a második fordulóba. Az AEP elnöke szerint ezek közül a szavazatok közül azok lesznek érvényesek, amelyek legalább az egyik, második fordulóba jutott jelölt nevét tartalmazzák. A többit érvénytelenítik.
Az sem mellékes, hogy bár többmillió román állampolgár él külföldön, eddig csupán 41 ezren regisztráltak. Az elmúlt években Románia előkelő helyet foglalt el azon országok rangsorában, amelyekből a legnagyobb mértékű a kivándorlás, és az első azoknak a listáján, ahol nincs háborús konfliktus, mégis több millió ember hagyta el az országot. Az ENSZ adatai szerint jelenleg 3,4 millióra tehető azoknak a román állampolgároknak a száma, akik külföldre emigráltak.
Meglehet, hogy kidobott pénz lesz az 50 millió euró? Persze, érthető, hogy megnövelték a külföldi szavazóhelyiségek számát. Ugyanis a legutóbbi elnökválasztáskor hatalmas belpolitikai botrány kerekedett, azzal vádolták meg a Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy szándékosan nehezítette meg a külföldi külképviseleteken a szavazás lehetőségét, elsősorban azzal, hogy nem biztosított megfelelő számú szavazóhelyiséget. Így sok helyen meg kellett hosszabbítani a külképviseletek nyitvatartását, a szavazók pedig hosszú sorokban vártak, hogy leadhassák voksukat.
Drága elnökválasztás lesz vasárnap. A magyarság számára nagy a tét: erőt kell felmutatnia, ezért kell vasárnap elmenni szavazni, és a pecsétet Kelemen Hunorra ütni.