Lejártak az európai parlamenti választások, és a leköszönő Európai Bizottság felmosta az előszobát a regáti kormánnyal annak gazdaságpolitikája kapcsán. A bizottság friss jelentésében azt hányja a bukaresti kormányosok szemére, hogy bár az ország már 2020 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, nem hozott hatékony intézkedéseket a költségvetés helyzetének javítására. És ez a pofon attól csattan nagyot, hogy a bizottság azt javasolta az Európai Unió Tanácsának, hogy ezt határozatban is mondja ki. Sokba fog ez kerülni e jobb sorsra érdemes ország adófizetőinek.
Konkrétan egyelőre nincs szó büntető intézkedésről az ország ellen, bár a kérdésben nyilatkozó egyes szakértők szerint annak a bizonyos javasolt határozatnak automatikus következménye lehet, hogy szép hazánktól uniós forrásokat vonnak meg. Ez nem máról holnapra történik, viszont van egy másik, azonnali hatású következménye is ennek a jogosan kemény kritikának. Az ilyen jelzésekre reagálni szoktak a piaci szereplők is, és ha az ország gazdaságpolitikája iránt ekkora a bizalmatlanság, az több elemző szerint is azonnal éreztetni fogja a hatását a hitelkamatokon. Számtalanszor esett már szó róla e hasábokon, hogy hazánk horribilis összegeket fizet a GDP-arányosan nem túl magas államadósságának a kamataira. Frissebb adatok szerint tavaly 30,6 milliárd lej ment a kamatokra. Ez több pénz, mint amennyit például az ország védelmi kiadásokra költött egy háború árnyékában a múlt évben. Az összeg nagyságánál csak a kamatterhek emelkedésének irama ijesztőbb. Az év első négy havában 13,8 milliárd lejt vittek el a kamatterhek, ami 1,1 milliárddal több a múlt év azonos időszakában kipengetett összegnél. És ha az emelkedési tendencia csak azonos marad az év folyamán, és nem növekszik még erősebben a mostani jelentés hatására, akkor egyes számítások szerint az esztendő végéig 40 milliárdra is rúghat a kamatszámla, ami harmadával lenne több a tavalyi kiadásnál. Ez a növekedés a többszöröse a gazdasági bővülésnek, amivel a kormány szokott minden lehetséges alkalommal dicsekedni, bezzeg a mostani jelentésről mindjárt két napja meg sem nyikkantak a politikusok, sokkal sürgősebb nekik ennél az „apróságnál” az év további részében még hátralevő két választás körüli politikai iszapbirkózás. Még a végén bemutatják, hogyan lehet sikeres választások után parádésan szétverni egy koalíciót, mert Abszurdisztánban bármi (és annak az ellentéte is) lehetséges.
De ha ebből a jelentésből határozat is lesz, akkor a hátralevő kampányok témái közé kényszerből fel kell majd venni a költségvetési megszorításokat is. Hogy a brüsszeli szakiknak nagyon elgurult a nyugtatója a bukaresti mutatványok láttán, arra az is utal, hogy a jelentésben az újjáépítési program tekintetében is hasonló hangnemben minősítik a hazánkbeli teljesítményt. Lesz még itt ebből izzadás, rosszabb, mint amit a hőhullám okoz. A gond az, hogy mindennek a következményeit a zsebükön nem a felelősök, hanem az adófizetők fogják érezni.
