A doni áldozatok emlékezete

Az EMKE számára január a hármas megemlékezés hava. Elsején a Petőfi- szobornál tartottak megemlékezést, ahol a 110 éve született és húsz éve elhunyt Wass Albertre is emlékeztek, arra az íróra, akinek nem állhat szobra Marosvásárhelyen és máshol sem. A második esemény a Don-kanyari offenzíva 75. évfordulójára szervezett megemlékezés. A harmadik a magyar kultúra napja, amelynek megünneplésére az EMKE kezdeményezésére 2004 óta kerül sor. 

A szerdai sajtótájékoztatón főként a doni megemlékezésről számolt be dr. Ábrám Zoltán, az EMKE alelnöke, Berekméri Róbert történész, levéltáros és Benkő József történész, doktorandusz. 

 

Az offenzíva 75. évfordulója 

Történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a Don-kanyari offenzíva 75. évfordulójára emlékezve a Marosvásárhelyi 23. Határvadász Hagyo-

mányőrző Csoport és az EMKE Maros megyei szervezete idén is megemlékezéseket szervez. Ez alkalommal két időpontban: január 13-án, szombaton 17 órakor a marosvásárhelyi várban, a Régészeti Múzeum konferenciatermében vetítéssel, helyszíni II. világháborús hadtörténeti kiállítással kezdődik a megemlékezés. A rendezvényen köszöntőt mond Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője, ünnepi beszédet dr. Ábrám Zoltán, az EMKE alelnöke tart. A zenés-verses előadást Szilágyi Mihály zenetanár állította össze. 

Korabeli dokumentumokat vetít Berekméri Róbert történész, levéltáros, majd Élet a Don-kanyarnál címmel a II. világháborús hadtörténeti kiállítás anyagát Benkő József történész, doktorandusz ismerteti. 

A Slam poetry Marosvásárhely csoport ifjai verses összeállítással jelentkeznek.

A műsor után 19.30 órakor a római katolikus temetőben, a Don-kanyari áldozatok emlékművénél koszorúzás és gyertyagyújtás lesz. 

A megemlékezéseket folytatva, január 19-én, pénteken a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban a budapesti Infotárs Egyesület elnöke és munkatársa tart előadást. A Virtuális hadászat – Hadviselés és stratégia a videojátékokban címmel a nagybányai Damşa Andrei, A hadszíntér digitalizációja címmel a budapesti Bozsoki Dániel tart előadást, ami főként fiataloknak szól. 

A sajtótájékoztatón dr. Ábrám Zoltán kiemelte, hogy 2002-ben jött létre a Don-kanyari emlékbizottság, 2003-ban kerül sor az első megemlékezésre, azóta minden évben szerveznek rendezvényeket. Az EMKE alelnöke köszönetet mondott Berekméri Róbertnek, az emlékbizottság tagjának, amiért felvállalta a történelmi hátteret és a kutatómunkát, Benkő Józsefnek, hogy bekapcsolódott a megemlékezések folyamatába, és új tervekkel, többek között emléktúrák szervezésével járult hozzá a megemlékezésekhez. 

– A cél az, hogy nyissunk a fiatalok felé. Az elmúlt években olyan eseményekre került sor, amelyek megismételhetetlenek. Ma már nem lehet ugyanazt megtenni, mint 15 évvel ezelőtt. Ugyanis a hét túlélőből hatot sikerült meghívni a megemlékezésre. Ma már ők sincsenek az élők sorában. De vannak érdeklődő fiatalok, akiknek próbálunk üzeneteket megfogalmazni. Voltak olyan kezdeményezések, amelyek remélhetőleg megismétlődnek. Ilyen az emléktúra, vagy a kiállítás, ami hosszabb ideig látogatható lesz. Lesznek olyan rendezvényeink, amelyeket módosított változatban szervezünk meg – fogalmazott az alelnök. Sajnálatosnak tartja, hogy a Don-kanyari áldozatok emlékműve mellé, az elhunyt színészek emlékére, egy stílusában oda nem illő kopjafát emeltek, amely ellehetetleníti magát az alkotást és közelsége miatt a megemlékezést is. Ezt az emlékbizottság tagjaként, a folyamat kezdeményezőjeként szóvá tette, de egyelőre nem történt semmi. A másik sajnálatos tény, hogy a megemlékezéseket nyíltan filmezik, s ez ellen sem tett senki semmit. 

 

A fiataloknak kell tovább éltetni az emléket 

Berekméri Róbert elmondta: – 2003-tól volt egy kutatási tervünk, amit László Mártonnal teljesítettünk, összeállítottuk a túlélők, illetve a doni áldozatok névsorát, összesen 577 személyről van szó. A kutatások kapcsán sikerült fényképekre és más dokumentumokra szert tenni, ezeket 2005-ben be is mutattuk, és az évfordulós események kapcsán azt szeretnénk gazdagabb formában újra bemutatni. Akik személyesen kapcsolódtak a doni dokumentumokhoz, elhunytak. Úgy gondoljuk, hogy méltó lenne, ha ez az emlék továbböröklődne a fiatal generáció tudatában. Fontos, hogy megismerjék ezeket a képeket, dokumentumokat. Különösen fontosnak tartom Bárkányi Zoltán főhadnagy fotóanyagát, ami a tulajdonomban van. Olyan sorozat, amiben egy vásárhelyi kis alakulatnak a felállításától a Donhoz való kivezényléséig, a hazatérésig végigkövethető a története. Ez lenne, ami valójában érdekessé tenné a megemlékezést. Volt olyan elképzelés, hogy gyűjtsük össze azokat a Donhoz köthető kiadványokat – fotóalbumok, visszaemlékezések –, amelyek 90-től errefelé megjelentek, s ezeket mutassuk be. Azért, hogy ha valaki érdeklődik az esemény iránt, akkor tudja, mihez lehet hozzányúlni – tájékoztatott Berekméri Róbert. 

Benkő József történész doktorandusz elmondta, hogy a doni megemlékezések folyamatában a legnagyobb munka az adatok, a dokumentumok, a nevek összegyűjtése, majd az emlékmű felállítása volt, amit a kiállítás és az emléktúrák követtek. Ő is a fiatalok bevonását tartja fontosnak, így indították el a slames verselést, ami tavaly egész jól sikerült. 

– Akik szeretik a hadtörténetet, idén kiállítást láthatnak Élet a Don-kanyarban címmel, ami gyakorlatilag a magyar királyi honvédség, de az orosz és a német katonaság felszereléseit és emléktárgyait is bemutatja. 

Végezetül dr. Ábrám Zoltán kifejezte, szeretné, ha az isonzói csata helyszínének meglátogatása mintájára támogatnák, hogy a megemlékezők a doni expresszel a Don-kanyarhoz is eljussanak.