DOBAY ISTVÁN
„Ne jöjj el sírva síromig, nem fekszem itt, nem alszom itt. Ezer fúvó szélben lakom, gyémánt vagyok fénylő havon. Érő kalászon nyári napfény, szelíd esőcske őszi estén. Síromnál sírva meg ne állj; nem vagyok ott, nincs is halál.”
Szívünk mély fájdalmával tudatjuk mindazokkal – rokon, jó barát, osztálytárs, jó szomszéd és volt munkatárs –, akik ismerték, szerették és tisztelték, hogy a drága férj, édesapa és imádott nagytata,
DOBAY ISTVÁN
a németországi Marl város lakosa és tisztelt polgára,
a marosvásárhelyi Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum X. A osztályának volt diákja, a bukaresti Dinamo Sportklub
sportolója – sprintere – és az IPP volt marosvásárhelyi vállalat munkatársa,
életének 82. évében 2019. május 2-án, türelemmel viselt, hosszas betegsége és szenvedése után hirtelen elhalálozott.
Drága halottunk búcsúztatójára a marosvásárhelyi katolikus temető alsó kápolnájában, majd ezt követően a családi sírhelyben való elhelyezésére 2019. július 20-án 11 órakor kerül sor.
Nyugodjon békében! Emléke legyen áldott!
A gyászoló család. (3566-I)
