2022. július 6., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ne hagyjuk az iskolát, ne hagyjuk a templomot

Sok kínt élt már át a II. Rákóczi Ferenc Teológiai Líceum. Vették már el a működési engedélyt, 2018-ban nem indíthattak osztályt, és valami folyamatosan volt az iskola körül. Aztán az elmúlt egy-két évben úgy tűnt, hogy a helyzet jobbra fordul. Az iskola működött és szépen fejlődött. Elérte azt a szintet, hogy Marosvásárhely legjobb magyar tannyelvű iskolái között tartották számon. A közelmúltban azonban ismét megtörtént a baj, újfent működési engedély nélkül maradt. A téma kapcsán több ízben beszámoltunk már a Népújság hasábjain, viszont egy iskola esetében elengedhetetlen, hogy a diákok is elmondják a véleményüket a történtekről.


Szabó Szabolcs, a Maros Megyei Magyar Diáktanács tiszteletbeli elnöke: A fiatalok fellépése is számít!

Nagyon szomorú, hogy újra és újra ilyen helyzetbe kerül ez az iskola, amely nagyon fontos a közösségünk számára, hiszen a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Teológiai Líceum a megmaradást is jelképezi. Egyes román vezetőket, nem tudjuk, hogy milyen okból, de zavar az iskola létezése. Sokak számára ismerős a versidézet, hogy „Ne hagyjátok a templomot, (…) s az iskolát!”. Ilyen szempontból is fontos lenne megérteni, hogy mekkora jelentőséggel bír, hogy erdélyi magyarként magyar tannyelvű iskolában tanulhatunk, tanulhatnak a gyermekeink, unokáink. Ezt a lehetőséget folyamatosan megpróbálják elvenni. Ezekben a helyzetekben pedig elengedhetetlen a fiatalok kiállása, hogy mi is hallassuk a hangunkat, és mondjuk el, hogy nekünk erre szükségünk van. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a fiataloknak nincs akkora beleszólásuk a dolgok lefolyásába, viszont egyfajta szolidaritást kell mutasson minden magyar középiskolás és minden egyes erdélyi magyar. Erre van szükség, hogy megmaradhasson ez a számunkra alappillért jelentő iskola.

Az általános iskolát Csíkfalván végeztem, nyolcadik osztály után a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Teológiai Líceumban szerettem volna tanulni. Hatalmas fájdalomként éltem meg, hogy ez nem sikerülhetett, annak ellenére, hogy az eredményeim is lehetővé tették volna. Ez volt 2018-ban, amikor pár román politikus úgy döntött, hogy ez az iskola nem működhet. További fájdalom volt az is, hogy egy évvel később hiába gyűlt össze egy osztályra való – akkor már tizediket kezdő – diák, nem engedélyezték az osztály elindítását. Így idén nincs végzős osztálya az iskolának. Úgy vélem, hogy ez a jövő generáció kárára megy.

Meggyőződésem, hogy a fiatalok össze kell fogjanak, együttes erővel kell megmutassák, hogy szükségük van az iskolára. Nem szabad elengedjük! Ne hagyjuk az iskolát, ne hagyjuk a templomot!



Bándi Krisztina, a II. Rákóczi Ferenc Teológiai Líceum 9.-es tanulója: Nem engedjük el az iskola „kezét”!

Május 4-én kaptuk a hírt, hogy az iskolánkat meg akarják szüntetni. Mindenkit váratlanul ért, az iskola teljes diákságát sokkolta. Ennek ellenére tapintható volt az összefogás az iskolai közösségben. Véleményem szerint ez nagyon fontos, hiszen együtt kell kiálljunk az iskolánk ügye mellett.

Kilencedikesként nemrég kezdtem el a tanulmányaimat a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Teológiai Líceumban, de eleve itt szerettem volna folytatni a középiskolai tanulmányaimat. Már a tanév kezdetén lehetett érezni az iskola családias hangulatát, ahol mindenki egyből befogadott. Nagyon közeli kapcsolatok, barátságok alakultak ki. Ez is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy rosszul érintett az esetleges megszűnés híre. Bízzunk abban, hogy az iskola újra fog alakulni, de nem hagyjuk az iskolát! Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy minden helyreálljon!

Hozzá kell tegyem, hogy a rossz hír ellenére nem hallottam senkitől, hogy fontolóra vette volna az iskolaváltást. Sokkal inkább azt tapasztalom, hogy most a diákok „fogják az iskola kezét” és nem is áll szándékunkban elengedni!

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy jelenleg nincs végzős évfolyam az iskolában, és sajnos megvan annak a lehetősége, hogy idén szeptemberben ismét nem fognak osztályok indulni, így amikor az én évfolyamom lesz 12.-es, nem lesznek 11.-esek, akik búcsúztathatnak minket. Sajnos mi, diákok hiába teszünk meg mindent, nem tudjuk megoldani az újfent kialakult helyzetet. Ha nem indulna 9. osztály szeptemberben, akkor is emelt fővel próbálunk előre haladni, és biztos vagyok benne, hogy majd a búcsúztatásra is ki fog találni az iskola valamilyen kreatív megoldást. Ez is csak egy olyan tényező, ami még különlegesebbé teszi ezt az iskolát!