No nem valami humán gyógyászati témáról írok, csupáncsak a kerékpározásról, ami kétségtelenül egészségmegőrző, egészségjavító és számos más előnye is van.
No nem valami humán gyógyászati témáról írok, csupáncsak a kerékpározásról, ami kétségtelenül egészségmegőrző, egészségjavító és számos más előnye is van.
Nemrég Marosvásárhely polgármestere „leszállt” a közember szintjére, és tekintetében nagy-nagy szomorúsággal kijelentette, hogy ő bizony gyakran kerékpározna egyet az általa igazgatott városban, annak főterén, de sajnos nem tartja biztonságosnak a biciklizést. Emiatt aztán a karácsonyi ajándékként kapott kerékpárja a garázsában porosodik, nem mer rápattanni. Persze, szerinte a helyi tanács ismét hibás, mert jóváhagyta a főtéri kerékpáros közlekedést, pedig egyáltalán nem biztonságos, már három komoly baleset is történt a városközpontban. A polgármesteri hivatal által készíttetett két tanulmány viszont a mai napig sem kapott zöldutat.
Polgármester urat tájékoztatnunk kell, hogy sokaknak porosodik ám a bringája, hiszen Marosvásárhelyen ma életveszélyesnek számít a kerékpáros közlekedés, főként csúcsforgalomban. Ez nem jelenti azonban, hogy nincs megoldás.
Egy éve a tanácsosi testület határozatot hozott a főtér megnyitásáról a kerékpárosok számára, de ezt azóta sem követték konkrét tettek a polgármesteri hivatal részéről: nem alakították ki a védett útvonalakat a megfelelő jelzésekkel ellátva, így téve lehetővé a biztonságos közlekedést.
A tanulmányoktól a megvalósításig hosszú az út. Dorin Florea szerint a 2011-ben készített közlekedési tanulmányokat folyamatosan félresöprik a tanácsosok, pedig jó megoldásokat tartalmaznak.
Az interneten böngészve akadtunk rá a Közszállítási Minisztérium fejléce alatt megjelent, Marosvásárhely időszerűsített közlekedési tanulmánya című, 42 oldalas elemzésre, amely a diagnózistól a prognózison át a terápiáig foglalkozik úgy általában a közlekedéssel. A végén, körülbelül egy oldalon esik szó a kerékpáros közlekedésről, e közlekedési módnak az egészségre, környezetre kifejtett pozitív hatásairól, de a tényeket is felsorolja: a tanulmány készítésekor egyetlen utcában van szakszerűen kialakított kerékpársáv: a Szabadság utcában. Majd folytatja azon 28 utca felsorolásával, ahol létrehozható egyirányú vagy kétirányú biciklisáv (Jeddi, Merészség, Testvériség, 1918. December 1., Dózsa György, Bodoni, Avram Iancu, 1848, Nyár, Trébely, Gh. Marinescu, Székely Vértanúk, Tutaj, Maros, Szabadi, Decebal, Tisza, Szövetkezet, Sziget, I. H. Rădulescu, Băneasa, Raktár, Felszabadulás, 1989. December 22. utcák, a Vár sétány valamint a Rózsák tere, Köztársaság tér, Víkendtelep), azzal a megjegyzéssel, hogy a vasút elköltöztetésekor újabb kerékpárutak létesíthetők. Sőt, a tanulmány hosszú távon kerékpáros közszállítás fejlesztését helyezi kilátásba „önkiszolgáló” kerékpárkölcsönzők létrehozásával.
A polgármester a hangzatos tanulmányt múlt héten megtoldotta a felfüggesztett kerékpárút ötletével a főtéri kerékpársávok létesítésének új változatáról, amely a belső sziget átalakítását is érinti.
A tanulmány elkészítése óta eltelt pár év alatt biciklisávok szempontjából nem sokat változott a városkép, de a megyekép sem. Pedig az elmúlt években számos alkalommal civil szervezetek figyelemfelkeltő akciója tudatta az önkormányzattal, hogy nagy igény van a kerékpárutak kialakítására, sokan bringára váltanának a városközi közlekedésben – ha biztonságos kerékpáros infrastruktúra, biciklitárolók lennének. Hány évet kell még várni a „terápiára”?
