2024. august 2., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Der Spiegel: ellentét alakult ki a német kormányban az ukrajnai helyzet megítéléséről

  • 2014-11-23 16:26:45

Ellentét alakult ki a német kormányban az ukrajnai helyzet megítélésével kapcsolatban, amire a válság kezdete óta nem volt példa – írta vasárnapi számában a Der Spiegel.

Ellentét alakult ki a német kormányban az ukrajnai helyzet megítélésével kapcsolatban, amire a válság kezdete óta nem volt példa – írta vasárnapi számában a Der Spiegel.
A német hetilap az utóbbi napok fejleményeit összefoglaló cikkében kiemelte: egy évvel a válság kirobbanása – az Ukrajna és az EU társulási szerződéséről folytatott tárgyalások felfüggesztése – után már alig van remény arra, hogy a Krím Oroszországhoz csatolása és a konfliktus sújtotta kelet-ukrajnai területek elszakítása visszafordítható folyamat lehet, és senki nem tudja, hogy mit kellene tenni. 
„Egyelőre mindenkinek véget ért a tudománya” – mondják berlini kormányzati körökben.
Az ukrán válság ezzel holtpontra ért, és ez nagyon veszélyes pillanat – írta a Der Spiegel, amely szerint a német kormányban éppen ebben a kiélezett helyzetben repedések keletkeztek, és a koalíciós pártok vezetőinek jövő keddi egyeztetésén még inkább láthatóvá válhatnak a nézetkülönbségek.
A lap felidézte, hogy Angela Merkel kancellár a hét elején Sydneyben elmondott beszédében kiemelte, hogy az orosz vezetés „lábbal tiporja a nemzetközi jogot”. Ezt valószínűleg korábban is így gondolta, de a világ nyilvánossága előtt először mondta ki, ami a Der Spiegel szerint az utóbbi 12 hónap diplomáciai erőfeszítéseit lezáró 
„határvonalat” és „hadüzenetet” jelent.
Merkel szerint nyilvánosan is jelezni kell Putyinnak, hogy a Nyugat miként vélekedik az ukrán válságban folytatott tevékenységéről. A kancellár úgy látja, hogy az orosz elnök csak a világos beszédre reagál, ha egyáltalán reagál.
A német kormányfő helyzetértékelése mögött az az aggodalom húzódik meg, hogy az oroszbarát szakadárok tartósan elszakíthatják az ellenőrzésük alá vont területet Ukrajnától, és a Nyugat kénytelen lesz ebbe beletörődni. Ebben az esetben pedig a Szovjetunió bukása óta már harmadszor érvényesülhet az orosz stratégia, hiszen Grúzia területéből Dél-Oszétia és Abházia, Moldova területéből pedig a Dnyeszter melléki terület orosz befolyás alá került, aminek következtében egyik állam sem csatlakozhat a NATO-hoz, mert a belépés feltétele a határviták rendezése.
A konzervatív kancellár szociáldemokrata külügyminisztere, Frank-Walter Steinmeier szerint viszont nem szabad provokálni, mert az csak még inkább védekező pozícióba szorítja Moszkvát, és megnehezíti az együttműködést más ügyekben, például az iráni atomprogram kérdésében – írta a Der Spiegel.
Miután Merkel hétfőn Sydneyben arról beszélt, hogy „nem szabad túlságosan békülékenynek lenni”, Steinmeier Brüsszelben egy nyilatkozatában fontosnak nevezte, hogy a nyilvános beszédek „ne torlaszolják el a konfliktus enyhítéséhez való hozzájárulás lehetőségeit” – idézte fel a Der Spiegel, amely szerint Steinmeier akkor már tudta, hogy másnap Moszkvában nemcsak Szergej Lavrov külügyminiszter, hanem Putyin is fogadja majd, és nyilatkozatával azt akarta megakadályozni, hogy veszélybe kerüljön a találkozó az orosz elnökkel.
A hétfői brüsszeli uniós külügyminiszteri tanácsülésen aztán éppen Steinmeier váratlan kezdeményezésére emelték napirendre azt a javaslatot, hogy Federica Mogherininek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének indítványával ellentétben kizárólag ukrajnai szeparatistákat helyezzenek az EU-ba való beutazási tilalommal sújtottak listájára, további orosz személyek ellen pedig ne rendeljenek el ilyen szankciót.
Steinmeier azzal érvelt, hogy az ausztráliai G20-csúcson „új csatornák” nyíltak meg Moszkva felé, és ezeket rögtön eltorlaszolná, ha ukránok mellett orosz személyekkel is bővítenék a szankciókkal sújtottak körét. A német kezdeményezést hevesen ellenezte Litvánia, Lengyelország és Észtország, de végül a német álláspont érvényesült – írta a Der Spiegel, megjegyezve, hogy több európai fővárosban aggodalommal tekintenek Berlinre a kancellári hivatal és a külügyminisztérium közötti nézeteltérés miatt.
Frank-Walter Steinmeier a lapnak nyilatkozva „hajánál fogva előrángatott” gondolatnak nevezte, hogy nincs egység az ukrán válság megítélésében, Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a kisebbik konzervatív koalíciós párt, a CSU elnöke viszont éppen az egység fontosságára figyelmeztetett ugyancsak a Der Spiegelnek nyilatkozva.
Hangsúlyozta, hogy a külügyminiszter ugyan megfontolt diplomata, és az is igaz, hogy szükség van a párbeszédre Oroszországgal, de rendkívül veszélyes lenne, ha Steinmeier a kancellár irányvonalától eltérő külpolitikát folytatna.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató