Csökkent a folyók vízhozama

A jégpáncél veszélyei

A sokévi átlaghoz képest 30–50 százalékos a folyók, patakok vízhozama Maros megyében, ezért szükség esetén a racionális vízgazdálkodás tervét kell alkalmazzák. Egyelőre nem áll fenn az ivóvízellátás korlátozásának veszélye, a vízügy elegendő nyersvizet tud biztosítani a lakosság és a gazdasági tevékenységek számára. 

Az utóbbi időben lehullt csekély csapadékmennyiség, az összefüggő jégtakaróval borított vagy csak részben befagyott folyók hozama egyre csökkenő tendenciát mutat, mivel többek között a jégzajlás sem indult meg, de bármikor elkezdődhet. Aggasztó mértékben csökkent a Szováta-pataka vízhozama, ezért állandó jelleggel felügyelik, de a Küküllők, a Nyárád, a Görgény-pataka, valamint a Maros folyó is megérezte a csapadékhiányt. 

A Maros hétfői vízhozama a másodpercenkénti 25 köbméter helyett 8,5 köbméter volt másodpercenként, ennek ellenére egyelőre nem kell ivóvíz-korlátozástól tartani. A vízhozam emelkedésére azonban egyelőre nem számíthatnak, mivel a hóréteg vékony, vagy éppenséggel hiányzik, még a hegyekben is. A megyében a január 27-i értékek szerint csupán Laposnyán érte el a 6 cm-t, Galonyán 1 cm, Libánfalván 2 cm volt a hóréteg vastagsága, a felmelegedés arányában ez csökkenő értékeket mutat, a magasabban fekvő területeken is csak foltokban maradt hótakaró, így nem véletlen, hogy a folyók vízhozama hirtelen megcsappant. 

Kiszámíthatatlan a folyóvizek jégtakarója

Brassó megyében egy korcsolyázó gyerek vesztette életét azt követően, hogy beszakadt alatta a jég. Kovászna megyében a Rétyi-tóra merészkedett egy terepjáróval annak 49 éves vezetője, a jármű súlya alatt roppant meg a jégréteg, és süllyedt el félig a jármű. Személyi sérülés nem történt, a rendőrség közrendháborítás okán bírságolta meg a jármű vezetőjét ezer lejre. Vasárnap, a lassú felmelegedés ellenére, egyesek mifelénk is a befagyott Marosra merészkedtek, és csúszkáltak, korcsolyáztak vagy épp motoroztak.

A Maros Vízügyi Igazgatóság vezetőségét a befagyott folyóvizeken való korcsolyázás veszélyeiről kérdeztük. Mint hangsúlyozták, sem télen a jégre menést, sem a nyári part menti fürdőzést nem tilthatják meg, mert a vízügyi törvény értelmében minden állampolgárnak biztosítani kell a folyóvizekhez való hozzáférést. „Nyáron is fürdenek a Marosban, annak ellenére, hogy a közegészségügyi igazgatóság a folyó mentén sehol sem jelölt ki fürdésre alkalmas területet, és nincs erre vonatkozó törvényes szabályozás sem.” 

Arra a kérdésre, hogy milyen vastagságú a Maroson az a jégréteg, amelyre gyerekek és szülők egyaránt rámerészkednek, konkrét válasszal nem szolgálhattak, mint jelezték, igencsak változó. Amint a vízügyi hatóság szakemberei hangsúlyozták, rendkívül veszélyes a befagyott folyók, patakok jegére menni, mivel sok mindentől függ a jégréteg vastagsága, többek között a folyó mélységétől és a víz sebességétől. Megtörténhet, hogy a Sárpatakon mért vastagság Marosvásárhelyen már eltérő értéket mutat, a közbeeső szakaszokon is sok tényező befolyásolhatja a jégréteg vastagságát, de megeshet, hogy a folyó partszakaszán tíz centiméteres a jégréteg, a közepén pedig csupán egycentis. Általában ahol alacsonyabb a vízszint, ott vastagabb a jég, a közepe fele haladva mélyül a víz, ennek következtében pedig fokozatosan vékonyodik a jégréteg is.

A tavak esetében a jégpáncél vastagságát könnyebb megállapítani, mert ott egyenletesebben alakul ki. A zetelaki gyűjtőgát összefüggő jégtakarója például 16 cm, a Bözödi-tó jégrétegének vastagsága 13 cm. Az, hogy milyen vastag jégréteg hány kilós súly alatt törhet be, a személyek testsúlya mellett attól is függ, hogy miként szórakoznak rajta, mekkora súlyú járművel drifteznek, netalántán szöktetnek a jégen – mondta Călin Fokt, a vízügyi igazgatóság sajtószóvivője.