Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Jobb későn, mint soha – tartja a mondás –, és ezt minden jel szerint a kormánypalotában is fejből fújják. Egy és egynegyed évvel az első karanténintézkedések meghozatala után jelentette be a szakminiszter, hogy kártalanítják a vendéglátóipari ágazatot, amely minden kétséget kizáróan az egészségügyi és gazdasági válságnak a legnagyobb kárvallottja.
Amúgy ez a kártalanítás is meglehetősen harmatos, bár a nehéz időket túlélő vállalkozók számára biztosan jól jön a késői segítség is. Az érintett cégek a 2019-es és 2020-as bevételük különbségének 20 százalékát kaphatják meg, azaz a veszteségeik egy töredékét. S ez sem biztos, mert a programot fix keretösszeggel indítják, vagyis, ha túljelentkezés lesz, az igénylők kevesebbet kapnak. Elvileg komoly esély volna rá, hogy a keret ne fedezze az igényeket, de van a rendszerben pár akadály, ahol nem nehéz elbukni. Egyrészt szűk, tíznapos határidőt adtak a jelentkezésre, és a teljes ügyintézés online megy, ami papíron szép EU-konform megoldás, csak a valóságban a kormányzati portál nem a stabil működéséről híres. Borítékolni lehet, hogy nem minden rászoruló férhet majd hozzá a lehetőséghez a rövid idő s a gyatra rendszer miatt, bár azt azért javára lehet írni a döntéshozóknak, hogy legalább a benyújtandó aktahalmazt szűkre szabták. Nem így a kifizetési határidőt, amire egy évet adtak saját maguknak. Vagyis az érintetteket tavaly sújtó bevételkiesésre két év késéssel adnak elvi húsz százalékos támogatást, az idei évre is kiterjedő lezárások kompenzálása eddig még szóba sem került. Mérföldekről látszik, hogy akik ezt kitalálták, a gyakorlatban közel sem jártak még szolgáltató vállalkozáshoz, legfeljebb kliensként.
A kormányzat válságkezelő és gazdaságélénkítő programokhoz való hozzáértésének egyik fokmérője, hogy a válságos időkben hány vállalkozásnak kell lehúznia a rolót. Egy néhány hetes adatsor szerint az európai uniós országok közül nálunk volt a második legmagasabb a tavalyi év utolsó negyedében a csődök számának emelkedése. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva a tavalyi év utolsó hónapjaiban, amikor már javában érezhető volt a gazdasági válság hatása, 7,8 százalékkal több csődöt jelentettek szép hazánkban, ennél magasabb csődhullámot csak a spanyol gazdaságban jegyeztek. A vendéglátó-ágazatban, ahol jellemzően a nyári szezonális bevételekből élnek meg a cégek, az év utolsó negyedében háromszorosára ugrott a csődök száma az esztendő megelőző szakaszához viszonyítva is. Ezen a hullámon fikarcnyit nem fog lassítani a most nagy késéssel bejelentett, rossz viccnek is csak nagy jóindulattal minősíthető támogatási program.