Csodák és virágnyílás Nyárádremetén

Szombaton került sor a második osztályosok számára szervezett Nagyapó mesefája című népmesemondó verseny megyei szakaszára. A Felső-Nyárád menti nagyközségbe több mint kéttucatnyi kis mesélő érkezett ebből az alkalomból.

Üdvözlőbeszédében a szervező Dr. Nyulas Ferenc Általános Iskola igazgatója a mese születéséről szólt a gyerekeknek: a fárasztó munka után és a gondok közepette is tudtak tréfálni, mesélni az emberek, s mivel egy jobb élet vágya nem teljesülhetett a valóságban, hát valóra vált a mese révén. A mesélőket megbecsülték, a meséiket tovább-adták, és ezért hívták össze e hétvégi eseményre a gyerekeket is, hogy legkedvesebb meséiket madárszárnyon másoknak is eljuttassák – mondta el Kacsó Zsuzsánna, aki megtiszteltetésnek érzi a megyei tanfelügyelőség szervezésre irányuló felkérését. A megyei intézmény nevében Macarie Ioan főtanfelügyelő román és magyar nyelven köszöntötte a kisgyerekeket, és köszönetet mondott a pedagógusok munkájáért, míg a tanítókért felelős tanfelügyelő, Fejes Réka elmondta: azért választották Nyárádremetét, mert felkészült, komoly és nagy tanítói közössége van, óriási szervezési tapasztalattal, továbbá a vidéknek is varázsa van.

Kivirágzott a palotaudvar

Ezután kiderült: egy boszorkány elátkozta a királynét, hogy kertjében semmi se teremjen, de a Bekecs tetején élő javasasszony szerint egy-egy mese nyomán kihajthat egy-egy szál virág. Ezért a palotába érkező vendégek segítségét kérték, így 29 gyerek vonult a királyi pár és az udvari bölcsek elé mesélgetni a vízitündér leányáról, az aranymozsárról, a vénasszonyról és a halálról, a nyelves királykisasszonyról, a furfangos székely menyecskéről, Kutyafilkóról, Annácska bögréiről és a csizmadia malacáról, de óriási tojásról és szilvásgombócról is, és az annál is nagyobbakat lódító zsiványoktól Mátyás király történetéig számos érdekes történetet adtak elő. Közben, ha belefáradtak a mesélésbe, a királyi pár eszem-iszomra, majd a palotaudvar sarkában egy kis játékra hívta a gyerekeket, s végül szinte észrevétlenül kivirágzott a palotakert is, a királyné örömét pedig nagy tánccal és játékkal ünnepelték meg, amelyet a Bekecs néptáncegyüttes két selyei fiatalja tanított meg.

Eközben az udvari bölcsek (Fülöp Izabella Tünde és Páll Irén marosvásárhelyi, Balogh Tünde csíkfalvi és Bereczki Izabella hármasfalusi tanítónők, valamint Kiss-Szőcs Karolina helyi magyartanár) is meghozták döntésüket a legjobb mesélőket illetően. Dicséretben részesült Butuk Zsófia (Marosvásárhely), Jákob Éva, Varodi Annabella (mindketten Dicsőszentmártonból), Fodor Erika (Nyárádszereda), míg Pataki Barbara (Gernyeszeg), Kiss Hunor (Marosvásárhely), Puskás Szabina (Gyulakuta), Ferencz Petra (Marosvásárhely) különdíjat kaptak. A legjobb mesélőnek az erdőszentgyörgyi Székely Zsanett bizonyult (tanítónő Kacsó Melinda), őt követte osztálytársa, Nagy Anna, míg a harmadik helyen a rigmányi Borbély Adolf (tanítónő 

Barabás Ibolya) és a marosvásárhelyi Szekeres Balázs (tanítónő Nagy Edit) osztozott. Ők képviselik megyénket az országos szakaszon.

Hinni kell a mesében

A zsűri nevében Páll Irén szólt a verseny végén: a mese reményt ad az embernek, a mese megmutatta azt, hogy a közösség összefogó ereje képes varázsolni, megteremti az együttlét örömét. A jó szándék csodákra képes, a lehetetlent is megoldja, ajándékot hoz, eltölt boldogsággal, és azt sugallja: merjünk álmodni. A bekecsi asszony ezen a napon belecsöppentette a gyerekekbe a varázserejét, így sok örömet hoztak, de a tanítók és diákok sok-sok, órák utáni munkája is benne van. Fejes Réka tanfelügyelő szerint mindenki győztes volt ezen a napon, hiszen minden gyerekre rácsodálkozhattunk, minden mesében, minden kinyíló virágban felfedezhettük valódi erősségünk. Minden pedagógus szívvel-lélekkel készült, és jó látni, hogy mindenkinek helye van ebben a közösségben. Amíg erőnk van és így dolgozunk, addig virágozni fog a kertünk – összegzett a szakember.

Kacsó Zsuzsánna igazgatónő szerint sikeres volt a rendezvény, a gyerekek elégedetten térhettek haza. Mindenkinek azt tudja mondani: megtaláljuk az életben a boldogságot, csak hinni kell a mesékben. A mese egyszerre hagyomány és teremtés, ezt próbálták most is továbbvinni és formába önteni, számukra pedig kihívás és egyben elégtétel is volt egy ilyen rendezvény megszervezése.

Öröm és elégtétel

A mesemondó verseny megyei győztese egy törékeny, kissé visszahúzódó, de mindig mosolygó kislány. Székely Zsanett – elmondása szerint – nagyon szereti a mesét, már óvodás kora óta mesél, részt vett hasonló versenyeken, és eredményeket is ért el, a tanító néni és szülei örömére. Sokat készültek a hétvégi versenyre, és nagyon jó hallani, hogy ő volt a legügyesebb, viszont egy kicsit izgul az országos megmérettetés miatt. Kacsó Melinda tanítónő szerint Zsanett nagyon szerény kislány, de az előadó-művészetben nagyon tehetséges, benne van a jellemében, hogy elő tud állni és hitelesen elő tud adni egy mesét. A tanítónő két gyerekkel érkezett a megyei szakaszra, mindkettő továbbjutott az országosra, amit nagyon meghatódva vett tudomásul, ez számára szakmailag is nagy elégtétel és öröm, és nagy lendületet ad munkájának. A felkészülési időszak kellemes időtöltést jelentett mindannyiuknak, közösen dolgozhattak a gyerekek által választott meséken, és ebben a munkában sokat támogatták a nagyon odaadó szülők is.