Csípánék jeleskedtek az orosházi pálinkaversenyen

A múlt hét végén értékes elismeréseket szerzett Magyarországon a nyárádszentsimoni Csípán Pálinkaház: három aranyéremmel, egy kategóriagyőzelemmel s a legjobb erdélyi pálinkafőzdének kijáró díjjal tértek haza.

Az elmúlt hét végén zajlott a már lassan hungarikumnak számító Orosházi hagyományok, ízek versenye, a magyar mezőgazdasági ágazat egyik kiemelkedő rendezvénye, amelyet a kormány szakminisztériuma is támogat. Ennek keretében hirdettek eredményt azon a nemzetközi versenyen is, ahol öt ország legjobb pálinkafőzői is összemérték tudásukat és tehetségüket. 

 

Hármat egy csapásra

Hazatérte után a nyárádszentsimoni főzde tulajdonosa, Csípán Csaba érdeklődésünkre elmondta: nagyon sokban függ az eredmény attól, hogy milyen a bíráláskor a pálinka hőmérséklete, ezért ő három hete eljuttatta a mintákat a bizottsághoz, hiszen fontos, hogy azok 3-4 nappal a bírálat előtt bekerüljenek abba a helyiségbe, ahol majd elbírálják őket. A mintákat az eredményhirdetés előtt egy héttel bírálták el, de csak a múlt hét végén ismertették a győzteseket. Csípán három mintával nevezett be – kajszibarack, málna, bodza –, és mindhárom aranyérmet nyert. Különösen büszke arra, hogy a 300 pálinkamintából kikerült mintegy 20 aranyérmes baracknedű közül az övét választották a kategória legjobbjának. A győzelem annál is értékesebb, mivel Magyarország kajszibarack-pálinkái világhírűek, a legjobb a gönci barackból készül. Mivel a Nyárádmentén nem igazán terem jó minőségű barack, Tasnád környékéről vásárol gyümölcsöt, a málna és a lebogyózott bodza viszont itthonról származik. Mindhárom pálinkaminta tavalyi termésből készült, a málnával tavaly próbálkozott először – és bevált. Az aranyérmes és kategóriagyőztes pálinkákat vizsgálva választották ki a legjobb főzdéket, s ezúttal a Csípánét nyilvánították Erdély legjobbjának.

 

Nem gyár, csak közepes főzde

Csípán Csaba a nyárádszeredai kertészeti főiskola elvégzése után, 2004-ben döntött a pálinkafőzés mellett, hiszen a Nyárád- és Küküllőmente mindig híres volt tájhonos gyümölcsfajtáiról, illetve a vegyszermentes termelésről. Azóta folyamatosan dolgoznak, tanulnak, feljesztenek – mondta el a fiatal tulajdonos. Szinte minden évben versenyeztetik a pálinkákat, főként nemzetközi versenyeken, és már jó néhány érmet sikerült „bezsebelniük”, de az idei a legnagyobb elismerés, amellyel megtisztelték őt és munkatársait – vallotta be.

Arra a kérdésünkre, hogy mi a minőségi pálinka titka, Csípán az alapanyagot említi, de elismeri: a pálinkafőzés nagyon összetett művelet, a gyümölcs kiválasztásától a palackozásig számos tényező számít. Az első lépés az alapanyag kiválasztása: ők kimondottan étkezési gyümölcsöt vásárolnak, minden darabot átmosnak, majd a lehető legapróbbra zúzzák vagy darálják, majd a cefrézés hőfokát beállítják, hogy a legjobb íz- és illatanyagot nyerjék ki, de odafigyelnek a savtartalom mérséklésére is. Csak akkor látnak hozzá a főzéshez, amikor a gyümölcscukor teljesen átalakult alkohollá, ezt pedig nem szabad sem siettetni, sem késleltetni. 

A következő legfontosabb tényező, hogy a kétszer is lepárolt cefre három különböző fázisban válik pálinkává: előpálinka vagy „rezes”, középpálinka, azaz a pálinkaként ismert ital, majd utópálinka vagy „utoly”. Ez azért nagyon fontos, mert ezek különválasztására nem léteznek mérőműszerek, ezeket csak ízleléssel, szaglással lehet megállapítani. Ez nagyon befolyásolja a minőséget, ha nemzetközi versenyeken elő- vagy utóízt észlelnek, a mintát kizárják. Csípánék a „középpálinkát” 50 fokosra állítva párolják le, majd 2-3 hónapig „pihenni” hagyják, hogy „az ízek összeálljanak”, és csak ezután palackozzák.

Csípán pálinkafőzdéje közepes méretűnek számít, mivel Nyárádszentsimonban hagyományos parasztházak között van a portája, és nem kívánt „gyárat” létesíteni, csupán tájba illő főzdét. Ám kapacitása elérheti a napi háromezer liter cefre lepárlását is.

 

Komolyan vett szakmaiság

Csípán Csaba tagja a 2014 őszén alakult Erdélyi Pálinka Lovagrendnek, a társaságnak a kezdeti kilenc után már 15 tagja van. Legfőbb céljuknak tartják elérni, hogy Erdélyben is használhassák a pálinka kifejezést, amit tudvalevőleg Magyarország sajátjaként védett le. Azt szeretnék, hogy ebben a kérdésben területi módosítást eszközöljenek. Megalakulása után a rend jelezte ezt a magyar földművelésügyi minisztériumnak, és azóta kétszer is tárgyaltak a kérdésről, ám igencsak nehéz a folyamat, hiszen először Magyarország és Románia kell jóváhagyja a módosítást, utána pedig Brüsszelben is rá kell bólintsanak, hiszen európai uniós rendeletről van szó. 

Csípán Csabáról azt is tudni kell – és ez nem kis mértékben segíti őt a kiváló minőségű itóka előállításában –, hogy 2016-ban nemzetközi pálinkabírálói tanfolyamot végzett a magyarországi Ongán, ahol több héten át ízlelték, tanulmányozták és tanulták hétvégente 60-70 minta íz- és illatvilágát, összetevőit, fajtáit, párlási és palackozási körülményeit, befolyásoló tényezőit, így a szakvizsga letétele óta ő is részt vehet nemzetközi versenyeken a párlatok elbírálásában.