Csíky Ágnes munkái előtt

Sikeres december végi, januári marosvásárhelyi egyéni kiállítása után Kolozsváron is bemutatkozott Csíky Szabó S. Ágnes textilművész.

Sikeres december végi, januári marosvásárhelyi egyéni kiállítása után Kolozsváron is bemutatkozott Csíky Szabó S. Ágnes textilművész. A Korunk Galériában február 26-án megnyílt Megközelítések című tárlata a kincses városban is megérdemelt elismerésnek örvendett. Alkotásairól, művészetéről a megnyitón Horváth Andor beszélt. A jeles esszéíró, szerkesztő, egyetemi oktató a napokban töltötte 70. esztendejét. Isten éltesse sokáig! Az alábbiakban a tárlatnyitón elhangzott szövegét közöljük.

A játék nem sérti a komolyságot, a komolyság nem zavarja meg a játékot. Ágnes munkáiról szólva helye van a játéknak és a komolyságnak, mert mindkettőből van bennük bőven.

Három fogalommal fogok élni a továbbiakban: anyag, tehetség, képzelet.

Az anyag – fa és vászon, fém és nemez – adott. A képzőművész anyaggal dolgozik, eltérően a zenésztől, aki a hangot kitalálja, és a költőtől is, aki maga alkot versbeszédet a szavakból.

A tehetség – beleértem ezúttal a képzést, az akadémiát is – az övé, mert személyéhez kötött, de mivel átjárja a művészet múltja, egyúttal személy fölötti is: út, módszer és rendszer, általa lesz az alkotó munkája szabad és kötött, tudatos és inspirált.

Utoljára maradt a képzelet, pedig ő a kezdet, ő a szikra. Neki köszönhetően lesz, ami nem volt, belőle születik az, aminek világra kell jönnie. Nem álom, mert eleinte formátlan, nem fény, mert kezdetben sötétség veszi körül, de megsejti a formát, és fényre bocsátja a színeket.

Ezek a művek a képzelet szülöttei. Onnan léptek elő, ahol a formátlannak alakot lehet adni, s ahol a homályba hirtelen betör a fény és a szín. Ha már a képzelet megadta az első lökést, munkára lehet fogni a tehetséget: keresse meg az anyagot vagy az anyagokat, találja meg helyüket a művészi kompozícióban.

Hol itt a játék és hol a komolyság? Az anyag minden bizonnyal komoly, ő egyszerűen csak van, nincs művészi rendeltetése a világban, őt tehát ki kell mozdítani komolyságából. Kézenfekvő volna a gondolat, hogy a képzelet inkább játékos, semmint komoly, én mégsem ezt mondom. A képzelet – ezek a munkák is tanúsítják – a légiesen könnyed és a súlyosan rejtelmes felé egyaránt nyitott. Ezért azt mondom: a játékosság a tehetségben lakozik, amely tudás és módszer, eredménye pedig merészen kivívott harmónia és szép összhatás. Ezek örömével ajándékoz meg bennünket a művész.

Horváth Andor