2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A búcsújárás 1567-ben kezdődött, de a kegytemplom története jóval korábbi időpontra nyúlik vissza. 

A csíksomlyói kegytemplom


Ebben az évben a csíksomlyói búcsú időpontját május 19-re tűzték ki a Ferenc-rendi szerzetesek. Az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményére ma már nemcsak a római katolikus, hanem minden magyar keresztény/keresztyén hívő több százezer képviselője megy el.
A búcsújárás 1567-ben kezdődött, de a kegytemplom története jóval korábbi időpontra nyúlik vissza. A ferences szerzetesek 1442 és 1448 között építették itt az első, kőfallal körülvett gótikus templomot és kolostort, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. A kőfalak mögé menekült századokon keresztül a környék népe az ellenség betörésekor. Aztán 1661-ben a törökök támadásától ezek a kőfalak sem tudták megvédeni a templomot és a kolostort, felgyújtották őket, az idemenekült nép egy részét megölték, másik részét rabságba hurcolták. A későbbi évszázadokban a templomot és az épületeket többször javították, bővítették, majd 1804-től új, barokk templom építésébe fogtak, a tornyok építését 1830-ban fejezték be.
A csíksomlyói ferencesek a kezdetektől oktatták a környékbeli gyermekeket alapfokon, majd magasabb szinten is. 1630-ban említik először a gimnáziumot. 1675-től nyomda is működött itt a 19. század végéig, az erdélyi művelődés fontos terjesztőjeként. Legfőbb alapítója Kájoni János (1629–1687) volt, aki a marosszéki Mikházán is tevékenykedett a kolostor építése alkalmával, 1666-tól kezdődően.
A csíksomlyói templomot belülről oltár, oltárképek, szobrok díszítik. A legértékesebb a kegyszobor, amely átvészelte az 1661-es török támadást és tűzvészt. A Mária-zarándokok előtte fejezik ki tiszteletüket, alázatukat, hálájukat.
Pünkösdkor kisebb búcsút és augusztus 15-én, Nagyboldogasszony mennybemenetele napján nagyobb búcsút tartanak a Csíksomlyótól több mint 1500 kilométerre levő lettországi Aglonán. Megragadó az egymástól oly távol eső két színhely szelleme, az egyházi épületek – templom és kolostor – hasonlósága.
Lettország és Erdély hasonló nagyságú területen fekszik (55, illetve 57 ezer négyzetkilométer). Lettország kétmilliónyi lakosságának vallási megosztottsága: 49% protestáns (evangélikus), 20% római katolikus és 28% ortodox.
Keresztény székhely már 1263-ban működött Aglonában, a későbbi korokban az ország római katolikusságának központja lett.
A Domonkos-rend szerzetesei a 16. században fatemplomot építettek két nagyobb tó között, erdővel borított területen, amiben elhelyezték a Vilniusból vitt Mária-ikont. Elkezdődtek a zarándoklatok Aglonába. Az 1700-as évek közepén szükségessé vált egy kőtemplom és kolostor építése. 1768-ban kezdték el késő barokk stílusban építeni a bazilikát, és 1800-ban fejezték be. Két 60 méter magas torony díszíti. A Mennybemenetel-bazilika a legnagyobb római katolikus templom Északkelet-Európában, fontos egyházi-spirituális központ. Az orosz birodalom mindent megtett a szerzetesi rend és a római katolikus egyház elsorvasztása érdekében, így csak 1920-ban lett püspöki székhely, megindult a szeminárium és a katolikus gimnázium. 
A bazilika belsejét rokokó stílusú oszlopok és boltívek ékesítik, templomi festmények, szobrok és művészeti kincsek gyűjteményét tartalmazza, köztük a leghíresebb az Aglona csodálatos Boldogasszonya ikon, amelyet csak vallási ünnepek alkalmával fednek fel. Sok legenda kering az aglonai ikon csodáiról. Egyik közszájon forgó történet szerint egy család csónakkal vitte gyerekét Aglonába keresztségért. Útközben erős vihar tört ki, amely megrázta, majdhogynem felborította a csónakot. A csónak irányítására figyelő apa nem vette észre, hogy a gyerek kiesett belőle. Mikor észrevette, az aglonai Szűz Máriához kiáltott segítségért, és a gyerek megmenekült, a tóparton élő emberek mentették meg.
Az ikont gyógyhatásúnak is tekintik. A Mária-zarándokok az ikon előtt fejezik ki hódolatukat, köszönetüket. A zarándokok nemcsak Lettországból, hanem Litvániából, Lengyelországból és más európai országokból gyalogosan is érkeznek. Különösen érdekes és nagy élmény minden jelenlevő számára az éjszakai, gyertyákat tartó tömeg és az, ahogyan az emberek hitben, testvéri szeretetben állnak egymás mellett, a somlyói alkalmakhoz hasonlóan.
A templom közelében még a 19. század elején gyógyhatású kénforrást fedeztek fel. A dominikánusok kórházat is építettek ide. A forrásokból sokan visznek haza vizet, betegségre használják.
1993-ban II. János Pál pápa is meglátogatta az aglonai bazilikát. Akkor több mint 300.000 hívő vett részt az aglonai búcsún. Ebből az alkalomból a templomban kiterjedt felújítási munkálatok zajlottak, és a környéken is fejlesztés volt tapasztalható. 
Az egymástól másfél ezer kilométernyire fekvő csíksomlyói és aglonai búcsú üzenete évszázadok óta ugyanaz: őrizzük meg hitünket, közösségünket, együvé tartozásunkat szeretetben.
Veress László

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató