2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Nem nyugszanak a kedélyek, és a parlament tavaszi ülésszakának megkezdődésével felerősödhet a liberálisok és a szociáldemokraták közötti, eddig viszonylag takaréklángon tartott konfliktus. Ennek fő oka a koalíciós megállapodás szerinti kormányfőcsere, ami májusban esedékes, amikor is Nicolae Ciucă liberális miniszterelnök helyét a szociáldemokrata Marcel Ciolacu venné át. Persze a PNL-nek nincs ínyére, hogy a választási évben a PSD vezényeljen. Ám a koalíciós egyezség megkötésekor mindenki számára világosak voltak a feltételek, a kormányzó fél bármelyike részéről naivság volt abban reménykedni, hogy hatalmát megszilárdítva pozícióban maradhat. 

Az új kormányfő természetesen a csapatát is hozná, így egyes minisztereknek menniük kellene. Persze bizonyos szaktárcák „érdekesebbek”, konkrétan azok, amelyek a legtöbb költségvetési forrással rendelkeznek. A tárcavezetői posztokért harc lesz, hiszen ha sor is kerül a kormányfőcserére, lehet, hogy az új felállásban a szóban forgó pártok nem mondanak le bizonyos minisztériumokról. Ebben a harcban az RMDSZ helyzete is változhat, bár, amint szerdán Alina Gorghiu, a szenátus ügyvivő elnöke közölte, a PNL vezetőségének hétfői ülésén nem merült fel az RMDSZ kormányból való kizárásának lehetősége, és „a liberálisok tiszteletben fogják tartani a koalíciós megállapodást”. Csakhogy nem túl szerencsés helyzet, amikor már cáfolnak valamit, ez esetben az RMDSZ kormányzatból való kiléptetésének lehetőségét. Remélhetőleg annál több esze van a két nagy pártnak, mint hogy kigolyózza az RMDSZ-t a kormányból, ami egyrészt a politikai stabilitás sérüléséhez, a jól teljesítő RMDSZ kormányzati tisztségviselők eltávolításához és nem utolsósorban imázsveszteséghez vezethet. 

Ami szintén vitatéma lesz a parlamentben, a 2024-es választások összevonásának kérdése. A parlamenti és az önkormányzati választások egy időben tartása egyrészt alkotmányossági kérdéseket vethet fel (a szavazati jog szemszögéből), de adott esetben felmerülhet a parlamenti és az államfői választások összevonásának gondolata is. Az alkotmányossági szempontok, illetve a politikai érdekek ellenében a költségcsökkentés, valamint a kampányidőszak lerövidülése állnak. Mindenesetre ami az államelnökjelölteket illeti, ebben a kérdésben már olyan kampányhangulat érzékelhető, mintha egy hónap múlva urnák elé kellene vonulni. Számos forgatókönyv mentén vitáznak, különféle népszerűségi felmérések látnak napvilágot. Türelmetlen a politikum…

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató