Megint borzolják az emberek kedélyét.
Az utóbbi napokban azzal riogattak, hogy jövőre befagyasztják a közalkalmazottak bérét. Állítólag a kormány tett ilyen ígéretet az Európai Bizottságnak. A kormánypárti oldal mélyen hallgat a dologról, a botrányos információt egy liberális szenátor hozta nyilvánosságra. Az ellenzék szerint ez azt jelenti, hogy a kormánykoalíció lemondott az egységes bértörvény gyakorlatba ültetésének tervéről, és gyakorlatilag elismerte a kormányzat csődjét. „A PSD–ALDE-koalíció elárulta a román népet, és hazudott neki. Egyértelmű, hogy Románia gazdasági válságba került, ezért a kormány jövőre megszorító intézkedéseket alkalmaz” – vonta le a sommás következtetést a liberális honatya. Ez azzal jár, hogy a közszférában dolgozóknak az infláció mértékével egyenes arányban fog csökkenni a fizetése, a hitelkamatok emelkedése pedig tovább csökkenti a lakosság vásárlóerejét.
A pénzügyminiszter elismerte a dokumentum létezését. Az egyik hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott, a bérek befagyasztása munkaváltozat. „Ez egy kormányzati forgatókönyv, lehetséges változat, a kormány évek óta így jár el. Gyakorlatilag valamennyi tagállam ezt csinálja, számításokat, forgatókönyveket juttat el az Európai Bizottságnak, és aztán ilyen vagy olyan döntést hoz.” A miniszter nemcsak a közalkalmazottak bérének befagyasztására tett javaslatot, azt sem bánná, ha befagyasztanák az állásokat is, és átszervezést hajtanának végre a közszférában.
A hír egyáltalán nem javítja a közalkalmazottak közérzetét, bár az is igaz, hogy az utóbbi időben szépen megemelték a fizetésüket. Ráadásul egy ilyen lehetőség lebegtetése nem tesz jót az amúgy sem példaértékű köztisztviselői munkamorálnak.
Szóval rossz hír a köztisztviselők számára. De a társadalom alsóbb rétegeiről most sem beszél senki, holott Donato De Rosa, a Világbank vezető közgazdásza szerint az Európai Unió országai közül Romániában élnek legtöbben szegénységben, a lakosság több mint egynegyede 5,5 dollárnál kevesebb pénzből él naponta. Mint mondta, az oktatás színvonalának radikális javítása segíthetne, de az ilyen „csekélységek” a bukaresti kormányokat nem érdeklik. Véleménye szerint a vidéken élők életszínvonala évtizedekkel lemarad a városiakétól. Aki falun születik, annak nincs esélye magas szintű egészségügyi ellátást kapni és jó iskolába járni. Az infra-struktúra elmaradott, a piacot az alacsony hatékonyságú állami vállalatok uralják.
Összehasonlításként nézzük meg, mennyit és mire költötték a pénzt a parlamenti képviselők a tavaly. A képviselőház tavalyi költségvetése 315.806.000 lej volt. Nem részletezzük a kiadásokat, annyi azonban biztos, a napi betevőre nem volt gondjuk, és nyugodtan utazhattak külföldre. A képviselők külföldi kiszállásokra ugyanis 2.800.000 lejt költöttek. De ki figyel az ilyen „csekélységekre”?
