Csatornahálózat létezik, gondok a rácsatlakozással vannak

Bíró Csabával, Sóvárad polgármesterével arról is beszélgettünk, hogy a településen a csatornázás több mint öt éve befejeződött. 2013 óta működik. Azonban gondjaik voltak, mert az emberek nem igazán akarnak a hálózatra csatlakozni.

A községvezető elmondta, hogy a csatornahálózatot az önkormányzat működteti. Ahhoz, hogy beindulhasson, az önkormányzat kért engedélyt, mivel nem tudták és nem is akarták külső vállalkozónak kiadni. 

Addig nagyon kevesen voltak rácsatlakozva. Ezért talajszennyezési díjat vezettek be, amit speciális illeték formájában szednek be az emberektől. Ez személyenként 65 lej egy évre, két személyre vagy azon felül 130 lejt kell fizetni.

„Sokan azzal jönnek, hogy miért fizessenek egy olyan szolgáltatásért, amit nem használnak. Az emberek nem akarják megérteni, hogy kötelező módon rá kell csatlakozzanak a rendszerre. Mindenkinek megadtuk ezt a lehetőséget. Amikor készítettük, a sóváradi önkormányzat felvállalta, a vállalkozónak megfizeti, hogy beépítsen egy ipszilont, és kivezesse a sánc széléig, hogy az utakat ne kelljen feltörni ahhoz, hogy valaki rácsatlakozzon a csatornára. Ezért volt a  165 lejes illeték megszabva, utána pedig a fejenkénti 65 lej évente” – magyarázta a község első embere. 

Mint mondta, nemrég volt környezetvédelmi ellenőrzés a településen: az ellenőrök azt mondták, hogy aki nem hajlandó fizetni, azt jelentsék, mert „mindenki számára kötelező rácsatlakozni a rendszerre, hiszen nem azért valósult meg az egymillió eurós beruházás, hogy a szennyvizet a sáncba engedjék vagy kivezessék az udvarra, és szennyezzék a környezetet, rontsák a levegőt. Ráadásul a víz beszivárog a kutakba és szennyezi a kútvizet is”.

– Hogyan tudják kötelezni az embereket?     

– Úgy, hogy a panaszokat átküldjük a környezetvédelmi hivatalnak,  a hivatal emberei kijönnek, határidőt szabnak ki a rácsatlakozásra, utána pedig jönnek a büntetések. Én is most fizettem ezer lej büntetést, mert nem jelentettem le – nem működött a rendszer, nem tudtuk feltölteni –, hogy mennyi szemetet hordtak el Sóváradról, és abból mennyi az újrahasznosítható hulladék. Nemcsak minket, hanem minden önkormányzatot megbüntettek. A szaktárca is követeli a rendszerre való rácsatlakozást. Van ülepítőállomásunk, elég jók a paramétereink, ivóvízhálózatot akarunk bővíteni, összekötni az Állomás utcát a Tót utcával, mert a vezetékben megáll a víz, és megváltozik az íze. Régi tervünk volt, hogy azokat a részeket, ahol a víznek nincs körforgása,  iktassuk ki. Ilyen az Állomás és a Tót utca közötti rész is. Ólikaton az utca végéig ki van vezetve az ivóvíz, több mint 400 méter vezetéket fektettünk le. Ott a csatornázással van gond,  mivel az nem volt tervezve az utcák végéig, mert nem volt sem ivóvíz, sem csatornahálózat. Mióta külföldre kezdtek járni dolgozni, a cigányok is kezdtek fürdőszobát építeni, és használják is, igénylik a víz- és csatornahálózatot. Ezt a részt önerőből fogjuk megvalósítani.