2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Marosszentgyörgyi magyar közösségek napja

Bensőséges hangulat, hagyományos ízek, érdekes gyerekprogramok és kulturális műsor várta a szép számban érkező látogatókat szombaton a katolikus plébánia udvarán a marosszentgyörgyi magyar közösségek napjára. A hagyományos mesterségektől, kézműves-tevékenységektől az ügyességi játékokon át a lovaglásig, íjászatig, harci bemutatókig és néptáncig a családok apraja-nagyja talált kedvére való tevékenységet, ráadásul számtalan hagyományos finomságot meg lehetett kóstolni: a mezőpaniti Therézia cég különféle sajtjait, egyéb tejtermékeit, frissen préselt szőlőlevet, egy üstben marosjárai szilvaíz rotyogott, a másikban pedig finom pánkót sütöttek.

A marosszentgyörgyi magyar közösségek napja rendezvénysorozat szombaton reggel ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét, majd koszorúzással egybekötött megemlékezésre várták a római katolikus templomkertben felállított emlékműnél mindazokat, akik fejet szerettek volna hajtani a 13 aradi vértanú áldozata és hősiessége előtt. A rendezvény idei védnöke a magyar Országgyűlés elnökének titkára, dr. Virág András volt, aki igen különleges meglepetéssel kedveskedett a marosszentgyörgyi magyar közösségnek, Kövér László elnök ajándékaként az Országgyűlés székhelyén kitűzött magyar zászlót adta át ünnepélyes keretek között.

Fotók: Nagy Tibor


Az emlékműnél Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy polgármestere mellett dr. Virág András, valamint Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának a képviseletében Gyombolai Péter konzul emlékeztek.

– Az Aradon kivégzett hőseink emléke nagy erővel figyelmeztet bennünket arra, hogy a szabadság milyen becses kincsünk. Hatalmas érték ez, melyet óvni és védeni kell, mert a szabadság nem magától értetődő és örökös ajándék, ezért a kincsért bizony 1850-et követően is időről időre újra és újra megharcoltak elődeink, de nekünk is gondosan ügyelnünk kell rá, ápolnunk kell, hogy velünk maradhasson. Különösen aktuális ez most, amikor a világban oly sok bizonytalanság üti fel a fejét, most, amikor éppen csak tán túljutunk a kegyetlen járvány okozta megrázkódtatásokon, amikor a szomszédunkban háború zajlik, amikor az energiahordozók elérése komoly kérdéseket vet fel Európa-szerte. Most különösen éberen kell őrködnünk fölötte, ápolnunk, gondoznunk kell őt – hangsúlyozta a konzul. Dr. Virág András anyaországi cserkészvezető a cserkészet jelentőségéről, nevelésben betöltött szerepéről szólt, mint mondta, a magyar cserkészet célja a gyakorlati keresztény életre nevelés – a mindennapi élet gyakorlatával, a cselekedve tanulás módszerével. A lényege egyetlen mondatban: „A cserkésznek nem az a feladata, hogy jó legyen, hanem hogy jót tegyen” – világított rá.

A megemlékezést követően a plébániakertben a magyar népi kultúra és hagyományok vették át a főszerepet, a gyerekeknek számtalan érdekesebbnél érdekesebb programmal kedveskedtek a szervezők, kézműves-foglalkozásokon és ügyességi játékokon vehettek részt, megismerkedhettek a régi hagyományos mesterségekkel, kipróbálhatták többek között a szövést, a kosárfonást, a fafaragást, a mézeskalács-díszítést, a lovaglást, de olyan tevékenységeket is, amelyekbe lehet, hogy eddig nem nyertek bepillantást, például végignézhették, hogyan zajlik a szőlőpréselés, miként készül a hagyományos marosjárai szilvaíz, a kotyó, és ők maguk gyúrhatták és szaggathatták a tésztát, amiből pillanatokon belül kisült a pánkó.



„Orvosságbőrbe” bújt finomságok

 A Gyulafehérvári Caritas munkatársai a plébánia udvarán lévő filagóriában várták az aprónépet Lélekpatika című játékukkal, meghallgatták a gyerekek gondjait, majd ezekre „orvosságot” javasoltak, a felcímkézett üvegekben a léleksimitől az álomhozóig, a nyugi falatig és a hisztizúzó ziziig igen széles volt a finomságok tárháza. Népszerű volt a Keresd meg és rakd ki játék is, egy, a Szuperár kórus repertoárjában lévő dal refrénjének a szótagjaiból kellett kirakni az eredeti szöveget – tudtuk meg Récsei Máriától, a Caritas munkatársától.



Hogyan éltek, milyen eszközöket használtak őseink?

Őseink életmódjával ismerkedhettek meg a látogatók a plébánia udvarán felállított, Mongóliában készült jurtában. A Torockói Íjász Szer Egyesület képviselője, Bárdos Zoltán elmondta, bemutatták az érdeklődőknek őseink életmódját, az eszközöket, amelyeket használtak. Az autentikusan berendezett jurtában az oltártól a nemezterítőkig és az összmagyarságra jellemző szimbólumokig mindeniknek megvan a története, ki lehetett próbálni a hagyományőrző eszközöket a szarukürtöktől a palatábláig, és azt is, hogy hogyan gyújtottak tüzet az őseink. A jurta szomszédságában a gyerekek sorban álltak, hogy kipróbálják az íjászkodást, az ostorhasználat csínját-bínját is megmutatták nekik. A gyerekek a fából készült játékokkal is szívesen játszottak, az idősebbek pedig a színpadon fellépő néptánccsoportok, citerások műsorának tapsolhattak.



Addig főzik, amíg megáll benne a kanál

Bizonyára sok gyereknek fogalma sincs, hogy miként készül a hagyományos szilvaíz, a marosszentgyörgyi rendezvényen saját szemükkel láthatták, amint a marosjárai Péntek Emese órákon keresztül kavargatta a negyven kiló gyümölcsből készülő, és hordóból rögtönzött üstben rotyogó finomságot. Érdeklődésünkre azt is elárulta, a hagyományos szilvaíz titka, hogy cukor nélkül készül, és 12 órát szokták főzni, addig, amíg olyan sűrű nem lesz, hogy felfordítva is megáll benne a kanál. 


Összekapcsolták a múltat a jelennel és a jövővel

Székely Szilárd, a szombati rendezvény egyik szervezője lapunknak elmondta, az ötletet az adta, hogy Marosszentgyörgyön nagyon sok civil, karitatív, kulturális és egyházi szervezet van, amelyek a maguk terén különféle feladatokat látnak el, tevékenységeket végeznek, és úgy gondolták, ha már ennyi értékkel rendelkeznek, legyen egy nap, amikor ezek a közösségek találkoznak, bemutatkoznak egymásnak és a nagyközönségnek. Hozzátette, a plébánián kialakult egy kis kulturális központ, ugyanakkor a református, unitárius egyházközség is próbál közösséget építeni, ezért úgy gondolták, jó lenne, ha ezek a közösségek, illetve a civil szervezetek, cserkészcsapat jobban megismernék egymást a családias hangulatú, színes programokkal tarkított eseményen. 

Emellett a közösségi alkalmat össze szerették volna kapcsolni az október 6-i megemlékezéssel, amely a magyar közösség számára nagy jelentőségű. 

– Úgy gondoltuk, összekapcsoljuk a múltat a jelennel és jövővel, hiszen, bár október 6-a gyásznap, arra is fel kellene hívni a figyelmet, hogy a hősöknek az áldozata nem volt hiábavaló, hiszen ma is van élő, aktív magyar közösség – mutatott rá a szervező. Mint mondta, tavaly nem tudták megszervezni a rendezvényt, ugyanis vörös zónává nyilvánították a községet, azonban 2019-ben, az ötödik magyar közösségi napon több mint ezer-ezerötszázan fordultak meg.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató