Családi házakba rohanó nyergesvontatók

Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mi a teendőjük azoknak, akik pillanatok alatt veszítik el lakóházukat, illetve annak egy részét fáradt, a fuvarozócégek tulajdonosai által túlhajszolt, illetve figyelmetlen gépjárművezetők miatt, és nincs lakásbiztosításuk, illetve közvetett kár éri őket a napokig tartó áramkimaradás miatt. 

Nem ritka az olyan eset, amikor a tetemes anyagi áldozat és megrázkódtatás mellett a károsultak tanácstalanul állnak, és amennyiben nem rendelkeznek érvényes lakásbiztosítással, a helyszínelők nem sok reménnyel kecsegtetik őket. Pedig van megoldás arra, hogy a pórul járt lakástulajdonosok kártérítést kapjanak, még akkor is, ha a bonyolult ügyintézés labirintusában anyagi kiadásokkal is kell számolniuk. 

Augusztus 12-én a szerdáról csütörtökre virradó hajnali órákban nyergesvontató rohant Sáromberkén egy családi ház hálószobájának oldalfalába. Egy hét leforgása alatt újabb kamionok okozta balesetekről számolt be a megyei rendőrség, melyek során személygépkocsikat sodortak le az úttestről, illetve 18-án, kedden este háromnegyed hatkor Kenden egy nyergesvontató villanyoszlopnak ütközött, amely némiképp mérsékelte a főút menti házba való becsapódás erejét.

 

„Amint elkezd esni, várható a nagy csattanás is”

Amint a kendi balesetről a helyiektől értesültünk, majdnem havi rendszerességgel történnek ilyen jellegű balesetek. Ennek az áldatlan helyzetnek a teljes falu szenvedő alanya, ugyanis sok esetben akár napokig is tartó árammegszakítás a lakosság számára kellemetlenséget és anyagi kárt jelent. Az okok között a gyorshajtást, a nagy rakterű teherszállítók számára egyáltalán nem megfelelő útszakaszt, a bizonyítottan veszélyes szakaszokon az előzést tiltó folytonos vonalnak a megszakítását stb. vélik. Néhány éve szereltek sebességmérő kamerákat is a települést átszelő országút mentén, ez akkor valamelyest visszafogta a gyorshajtókat, ám rövid idő múltán megszüntették az állítólag törvénytelenül működtetett sebességmérőket, és azóta egyre nő a balesetek száma. Három hete egy repcemagot szállító tehergépkocsi borult fel és csúszott az oldalán több száz métert, annak vezetőfülkéje egyelőre az orvosi rendelő parkolójában árválkodik. „Amint elkezd esni az eső, tudjuk, nemsokára egy baleset okozta nagy csattanás is következhet.” Valószínűleg, ha minden járművezető betartaná a településen kötelező ötven kilométeres óránkénti sebességet, elkerülhető volna a sok baleset, és az azt követő kellemetlenség – fejtették ki az általunk megkérdezettek.

 

Tanácstalan károsultak

A sáromberki károsultak a balesetet követően tőlünk reméltek segítséget, mondván, hogy a helyszínelés után senki sem szolgált gyakorlati tanáccsal a további teendőket illetően. „A macedón rendszámú kamion vezetőfülkéje tartja a ház hálószobájának a mennyezetét, de azt sem tudjuk, kinek a feladata eltávolítani a monstrumot. Mit kell tenni ilyen helyzetben?” – hangzott a kétségbeesett segélykérés. Amint a rendőrségi és vészhelyzeti felügyelőség szóvivőitől tájékozódtunk, hasonló esetben a helyi önkormányzat vezetőinek kell lépniük, még akkor is, ha a polgármesteri hivatalban nyári szünet van. Amennyiben a felborult nyergesvontató akadályozta volna a közúti forgalmat, az országos közútkezelő társaság feladata lett volna elhárítani az akadályt, de ez nem állt fenn, ugyanis a hatalmas jármű zöldövezeten és magánházban állt meg. A hálószobában tartózkodó negyvenöt éves fiatalember sérülésekkel és egy életre szóló traumával úszta meg a balesetet, pillanatokon és tíz centiméteren múlott, hogy életben maradt. 

A gyanútlan szemlélődő azt gondolná, hogy a Sáromberkén áthaladó országutat szegélyező mélyített, kibetonozott sánc, illetve a magánházakat a főúttól elválasztó tágas zöldövezet elegendő védősávot jelent magánszemélynek, családi ház épségének egyaránt. A sáromberki eset bizonyítja, hogy rakomány nélkül haladva, hatvan kilométeres óránkénti sebességgel is képes egy nyergesvontató sáncon, hídkorlátokon át, a fémkerítést harmonikává gyűrve, és a téglaépület falát áttörve landolni a gyanútlan polgár ágya mellett.

 

„Ne sírj, ne sírj!”

Vajda Józseffel és fiával, Loránddal udvarukon, a szobából maradt romhalmaz előtt beszélgettünk. A leomlott szoba mennyezetét tartóoszlopokkal támasztották ki, a vezetőfülke eltávolítása során ugyanis fennállt a veszély, hogy összeomlik a beszakított házrész. „Ne sírj, ne sírj!” – nyugtatja a nyolcvanegy éves családfő a feleségét, aki második hete a „Mi lesz velünk, mit csinálunk?” kérdést ismételgeti kétségbeesetten. Amint a családfő elmondta, 1958-ban fejezték be a házépítést, melyhez negyvenezer darab téglát, az alapokba hetven mázsa cementet használtak fel, hogy a szilárdsága biztosítva legyen. Négy szoba, előszoba, nappali, két fürdő, két kamra, hálószoba képezte a családi otthont, míg azon az éjszakán az álom nagyobb úrnak bizonyult a hatvankét éves macedón gépkocsivezetőnél. „A hatalmas, robbanásszerű hangra szaladtam ki, amit a fiam segélykérése fokozott, az épülettörmelék ugyanis majd’ maga alá temette, de a bejárati ajtót is eltorlaszolta az oldalfalból kidöntött téglahalom. Fizikai fájdalma mellett az őt ért megrázkódtatás egy életre maradandó nyomokat hagyott. A sofőr, amint kikecmergett a kabinból, összekucorodott, és a mentők érkezéséig úgy maradt, valószínűleg sokkot kapott. Három napig mi adtunk szállást és ellátást neki, bár ez idő alatt semmilyen nyelven nem szólalt meg. A becsapódást követően az áramszolgáltató megszakította az áramellátást, és két hét telt el, míg visszakötötték, ami csak tetézte a nehézségeinket…” – sorolta a családot ért károk következményeit a házigazda.

Arra a kérdésre, hogy eddig milyen támogatásban részesült a család a helyi közösségtől, illetve a polgármesteri hivataltól, a családfő elmondta, hogy a szomszédok kerítéselemeket állítottak fel az eltiport kerítésük helyett, a fiatalok a világhálón próbálták felvenni a kapcsolatot a fuvarozócég tulajdonosával, a református egyházközség lelkipásztora pedig ígéretet tett arra, hogy gyűjtést szerveznek, ugyanakkor abban reménykedik a család, hogy az önkormányzat is nyújt majd némi támogatást.

Kádár Ferenc, a község alpolgármestere kérdésünkre elmondta, az önkormányzat valószínűleg ezúttal is nyújt anyagi támogatást a károsult családnak, akárcsak más, hasonló esetekben. Amint megtudtuk, a nyergesvontató elszállításánál a Nagyernyei Polgármesteri Hivatallal faluőrzési szerződéses viszonyban álló SirGombos Security Kft. alkalmazottai – Kovács Dezső és Moldovan Salomir – segéd-keztek. 

 

Az időben elindított kártérítési igénynek lehet esélye

Kopacz Gábor kárfelmérési tanácsadó elmondta, nem első alkalommal szembesül azzal, hogy a károsultak tanácstalanok, és kellő felvilágosítás, időben elindított ügyintézés hiányában az őket ért anyagi kárt sem térítik meg. Hasonló esetben fontos a baleset helyszínén minél több felvétellel megörökíteni a bizonyítékokat. Mivel a macedón rendszámú nyergesvontató biztosítótársaságának az országban nincs kirendeltsége, a fővárosi biztosítás-felügyeleti társaságnak kellett ellenőriznie, hogy be van-e jegyezve a macedón biztosítótársaság. A következő lépés a kárfelmérő cég felmérési munkálatainak, valamint egy építőcég előszámításainak az elvégzése annak érdekében, hogy a macedón biztosítótársaság hat hét alatt választ adhasson a dokumentumokkal alátámasztott összeg igénylésére. Ez idő alatt a biztosítótársaság vizsgálatot indíthat, hogy megbizonyosodjék a tények valóságtartalmáról. Amennyiben az ügyintézés gördülékenyen halad, és a külföldi biztosítótársaság rábólint a kártérítés összegére, a román törvények szerint tíz nap alatt ki kell fizessék a kért összeget. Az eljárást lassítja, hogy az illető biztosítótársaság meg sem nyitja a dossziét mindaddig, amíg nem kapja meg a román ügyészségtől a vétkességről szóló határozatot, ami azonban hónapokig elhúzódhat. Bonyolíthatja a helyzetet, ha a külföldi biztosító túl magasnak találja a felmért kár összegét, ugyanis akkor bíróságon kell jogorvoslatot keresni, vagy esetleg a károsult megelégszik az illető biztosítótársaság által felajánlott összeggel. 

 

Személyi sérülés esetén más az eljárás 

A szakember szerint amennyiben személyi sérülés is történt, a biztosítótársaságnak arra is kell kártérítést fizetnie. Jelen esetben azt javasolta, hogy nyissanak dossziét a személyi sérülés miatti kártérítésre is, amit erre szakosodott ügyvédi irodának kell elindítania, ugyanis érdemes a két kártérítési eljárást párhuzamosan kezelni. Amint megtudtuk, a Btk. szerint anyagi károkozásért a rendőrség nem indít ügyészségi kivizsgálást, jelen esetben is a személyi sérülést jegyezték fel a helyszínelők, és továbbították az ügyészségre. Ha nem történik személyi sérülés, más az eljárás, abban az esetben a jegyzőkönyvbe rögzített anyagi károkozás alapján indul eljárás. A rendőrség nem adhat ki magánszemélynek még csak másolatot sem a helyszínelés jegyzőkönyvéről, csakis a biztosítótársaságok, illetve ügyvédi irodák képviselőinek, ezért a magánszemélyek ügyvéd segítsége nélkül tehetetlenek. Hasonló esetben az lett volna az ideális, ha a károsultaknak van fakultatív lakásbiztosításuk, mert azonnali kártérítésben részesülhettek volna, és a helyi biztosítótársaság igényelte volna vissza az általuk kifizetett összeget a macedón biztosítótársaságtól. Így azonban elhúzódhat a kártérítési folyamat. 

A kendi balesetek kapcsán kérdésünkre a szakember elmondta, hogy olyan esetekben, amikor a megrongált áramvezetékek miatt kényszerül a szolgáltató árammegszakításra, amennyiben a lakosság számára ez anyagi kárral jár, az áramszolgáltató vállalattól igényelhető kártérítés, amit a szolgáltató a maga során a kárt okozó gépjármű biztosítójától hajt majd be.