Csak részeredmény van

Egyeztettek a felek a sztráda nyomvonaláról

Múlt héten újra tárgyalóasztalhoz ültek a felek, elemezni Nyárádszereda azon kérését, hogy az A8-as autópálya kikerülje és ne átszelje a kisvárost. Az egyeztetések folytatódnak.

Múlt szerdán a közúti infrastruktúráért és autópályákért felelős országos hatóság (CNAIR) és az erdészeti őrség képviselői, valamint Cătălin Urtoi, a szállításügyi miniszter A8-as autópályáért felelős tanácsadója tett helyszíni szemlét Nyárádszeredában, majd két héttel a fővárosi találkozó után, Császár Károly szenátor jelenlétében ismét tárgyalóasztalhoz ültek Nyárádszereda polgármesterével, hogy beszéljenek a kisváros azon kéréséről, hogy a Marosvásárhely–Németvásár közötti autópálya ne Nyárádszeredát átvágva, hanem egy 10 kilométer hosszú, de az eredetinél csak 1,2 kilométerrel hosszabb elkerülő úton haladjon el a kisváros mellett Szováta irányába.

Megkeresésünkre Tóth Sándor polgármester úgy értékelte: ennyire sosem volt felkészülve helyzetismeret terén a másik fél, és a megbeszélés végére sem az autópályát képviselő félnek nem sikerült meggyőznie a szeredaiakat, hogy az eredeti nyomvonal a helyesebb, sem a szeredaiaknak a tárgyalófelet, hogy az elkerülő nyomvonal a jó változat. Két dologban viszont megegyeztek: folytatják az egyeztetéseket, illetve a közeljövőben geológusokat küldenek, hogy az elkerülő nyomvonalon talajtani fúrásokat végezzenek, ugyanis a javasolt területen földmozgások észlelhetők, így a szakembereknek kell megmondaniuk, hogy milyen anyagi költségekkel járna ott felüljárókat és alagutat építeni, vagy egyáltalán ez lehetséges-e.

A találkozón összevetették az eredeti és a Nyárádszeredát elkerülő javasolt nyomvonalak megvalósítási költségeit, de a kettő között mintegy 200 millió eurós különbséget mutattak ki. Ezt enyhén szólva is túlzásnak tartja a szeredai elöljáró, hiszen ismerik egy kilométer autópálya-építési költségeit síkvidéken, illetve alagúttal, felüljáróval is. Úgy véli, a tervezők hosszabb építményekkel számoltak, mesterségesen megnövelték az összegeket, hogy ezzel riasszák el a döntéshozókat. Tóth Sándor ezért ismét arra kérte a másik felet, ne engedje azt, hogy a tervezők irányítsák vagy befolyásolják a döntéseket, mert a tervezőknek nem az az érdekük, hogy dolgozzanak egy módosított útvonalon, hanem az, hogy maradjon az eredeti nyomvonal, ők mihamarabb átadják a tanulmányokat, és megkapják a pénzüket. Azt is hangsúlyosan kérte: ne a pénz legyen az elsődleges szempont (márpedig most az anyagi kérdésekkel próbálnak érvelni), hanem mindig és mindenhol a helyi emberek érdekeit kellene figyelembe venni, és nemcsak a szeredaiakét, hanem akár a nyárádtői, akár a szovátai, akár a németvásári lakosokét. 

Tóth Sándor rámutatott: bármelyik nyomvonalat is építik meg, az át fog haladni a nagyvadak életterén, de az eredeti nyomvonal tönkretenné a Kis-Nyárád élővilágát, amely jelenleg ökológiai rezervátum, ahol halak, vidrák és a medvéknél is jóval fokozottabb védelmet élvező hódok élnek, ezért a kerülőút nyomvonalát kell támogatni. Emellett Nyárádszereda gazdasági fejlesztési szempontjai mellett is érvelt a városvezető.

Nem érzelmi, hanem szakmai érvekkel

A felek abban állapodtak meg, hogy az álláspontok közelítéséért  az egyeztetéseket folytatják, de Tóth Sándor visszafogottan, reálisan próbál erről a kérdésről beszélni. Sikerről nincs szó egyik fél részéről sem, de a szeredaiak megpróbálják bebizonyítani, hogy az általuk javasolt kerülő szakasz életképes és hasznos megoldás. Mivel országos jelentőségűként kezelik az autópálya ügyét, az elöljáró szerint megpróbálják szakmai megközelítésből képviselni a kisváros álláspontját, és szeretnék, ha a másik fél is megértené a helyiek igényeit, mert akkor el tudná fogadni a szeredaiak által javasolt nyomvonalat. Azt sem hallgatta el az elöljáró, hogy a másik fél próbálta érzékeltetni, hogy Nyárádszereda megkapta a kért leszállópályát, és ezért inkább a leszálló jelentette gazdasági érdekeket kellene megróbálja kiaknázni, és el kellene fogadja az eredeti nyomvonal tervét. Ehhez Tóth Sándor annyit fűzött hozzá: örülnek, hogy lesz leszállópálya, de mindent nem tesznek fel egyetlen lapra, és megpróbálják védeni Nyárádszereda érdekeit és hosszú távú fejlesztési lehetőségeit, ezért nem tudják elfogadni az eredeti, a várost, annak a bel- és külterületeit kettészelő nyomvonalat.

Fotó: Tóth Sándor közösségi oldala