Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Tud ez a kormány gyorsan is dolgozni, ha akar. A román bürokrácia tempójához szokott észnek tüneményes gyorsasággal fogadták el a sürgősségi kormányrendeletet, amely szerint júliustól 2015 végéig adómentes lesz a visszaforgatott nyereség. És aki arra gyanakodott, hogy megint a nagymenők érdekei sugalmazzák a törvényalkotó ihletet, most sem tévedett.
Mert szó se róla, ezekben az időkben a versenyszférának betevő falatként kell minden olyan jogszabály, amely segíti a beruházásokat, új munkahelyek létrehozását, elsősorban a termelőágazatokban. Csakhogy a szabályokat korrektül kellene megalkotni, azaz elviekben egyenlő esélyt adni mindenkinek, és ezen túl pozitívan diszkriminálni a kisvállalkozókat, akik üzletük méretéből eredően eleve hátrányos helyzetben vannak a nagyvállalatokhoz képest a piaci versenyben, viszont országos szinten mégiscsak igen jelentős számú embernek, családnak biztosítják a mindennapi betevőt.
Erre megint pont a kicsikbe rúgnak egy jókorát a döntéshozók. Mert igaz ugyan, hogy a munkagépekbe, eszközökbe visszaforgatott nyereség adómentes lesz júliustól, és ez nemzetgazdasági szinten egyes elemzők szerint 10 milliárd lejre rúgó új beruházást generál, ami a statisztikákban is jól mutat, és a választási kampányokban is méretes féltéglát biztosít a politikusoknak mellveregetés céljára. De ebből a tízmilliárdos tortából a legéhesebbek, a mikrovállalkozók, akiknek legtöbb kilenc alkalmazottjuk van, és nem profitadót, hanem forgalomarányos adót fizetnek, egy morzsát sem kapnak, mert rájuk az új szabály nem vonatkozik. Az egy fokkal nagyobb cégeknél sem fognak valószínűleg kiugrani a bőrükből az új beruházási lehetőség hallatán, mert más elemzők szerint állítólag csak olyan csúcstechnológiás befektetések esetén él ez az adókedvezmény, amit csak a komoly tőkeerővel rendelkező nagyvállalatok tudnak maguknak megengedni. Persze, ezeket is kell ösztönözni, de a nagyhalak általában mindig is jobban elvoltak a román gazdaság még oly zavaros tengerében is.
Újabb példát láthatunk tehát a multipátyolgató adószabályozásra, nem egész egy hónappal azután, hogy az üzemanyagsarc alól részben mentesítették a nagyfuvarozókat. Bezzeg a munkáltatói társadalombiztosítási járulékok csökkentésében, ami szintén könnyíthetne a kisvállalkozói szféra gondjain, már nem tüsténkedik ennyire a kormány! Az a frissiben elfogadott adókedvezménynél jóval méretesebb lyukat vágna a szociális kasszákban, amit csak pluszbevételből lehetne befoldozni. A magyarázat az lehet az ilyenfajta kedvezménygyártásra, hogy a küszöbön álló két választási kampány költségeire a kormány nagyhalai ezekkel adták ki a csekket a nagymenőknek. A nagyságrendileg talán több választónak betevőt adó kishalak meg vergődhetnek tovább a zavarosban.