2021. január 28., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szagok, illatok és ízek nélkül

A koronavírus-fertőzés jellegzetes tünete a szaglás és az ízérzés elvesztése. Bár ez a bántalom a járvány kitörésével került előtérbe, vannak személyek, akik évek óta élnek úgy, hogy a szagokat, illatokat nem érzik, és esetleg az ízérzési képességük is sérült. Erről a témáról beszélgettünk dr. Csiszér Irén orr-fül-gégész szakorvossal, aki marosvásárhelyi magánrendelőben és a medgyesi kórházban fejti ki tevékenységét. 

– Miért fontos a szaglás és az ízérzés, milyen folyamatok teszik lehetővé, hogy ez a két érzékelésünk működjön? – kérdeztük Csiszér doktornőtől.

– Mindkettő az életminőség szempontjából nagyon fontos. Jelentőségük általában csak akkor tűnik fel, ha a két érzékelés egyikét vagy mindkettőt elveszíti a beteg. A nagyon jó szaglás és az ízlelőképesség együttesen adja meg az ételek élvezetét és biztosítja a jó közérzetet. Fontos szerepük van a gasztronómiában, a kozmetikai iparban és biztonságunk szempontjából is, a gázszivárgás, a tűz és a veszélyes vegyi anyagok jellegzetes szagának felismerésében, és ezáltal a balesetek, katasztrófák megelőzésében és elhárításában. Számos munka elvégzésére nem alkalmas az a személy, akinek ez a két érzékelése nem működik, az illatszergyártásban, a borászatban pedig nagyon kifinomult szaglással, ízérzékkel rendelkező egyénekre van szükség.

Mindkét rendellenesség nagyon súlyos kórképeknek, de enyhébb lefolyású betegségeknek is az első tünete lehet, ezért nem szabad elhanyagolni, ha valamelyiket is észleljük. 

Az emberi kapcsolatokat is befolyásolja a szaglás, olyan finom vegyi anyagokat (feromonok) bocsát ki a szervezetünk, amelyeket a másik fél szaglás útján érzékel, ami a párválasztásban játszik szerepet.


– Hogyan érzékeljük a szagokat? Hogyan működik a szaglás?

– A szaglóhám az orrüregben, az orrsövény felső részén és a felső orrkagyló 1,5-2,5 négyzetcentiméternyi területén helyezkedik el, megközelítőleg tízmillió szaglósejt alkotja. Ezek háromfélék: a szagló-, a támasztó- és a bazális sejtek. Az emberi orr 2-4.000 féle illatkombinációt tud megkülönböztetni. Az illatanyagok a szaglóhámot fedő nyákban oldódnak fel, ahonnan illatanyagkötő fehérjék segítségével transzplantálódnak. A szaglóhám felületét bevonó nyák véd a fertőzésekkel szemben, a szaglósejtek megfelelő mennyisége nagyon fontos a szaglás fenntartásában. A szaglóhám az egyetlen érzékszervünk, amely közvetlenül találkozik az idegszálakkal. A szaganyag-molekula a megfelelő szaglósejthez kapcsolódva ingert vált ki, ami feljut a szaglóközpontba, az agyunk felfogja, és meghatározza, hogy milyen illatról, szagról van szó. 

– Hát az ízek? Hogyan történik az érzékelésük?

– A négy alapíz, amit érzünk, az édes, a sós, a savanyú és a keserű, valamint ezeknek a keverékei. A jó ízérzékeléshez a szaglóideg normális működése is szükséges. A normális szaglás az ízérzékelést is elősegíti. Az ízlelés a nyelven levő ízlelőbimbók ingerlésével történik, ezek a nyelven kívül a kemény szájpadon, az elülső lágy szájpadíveken, a hátsó garatfalon, a pofanyálkahártyában, a nyelőcső bemenetelénél helyezkednek el. Az ízérzéksejtek szőröcskéit a nyálban, illetve folyadékban oldott kémiai anyagok hozzák ingerületbe. Az egyes érzékkiváltások a nyelv különböző területein történnek, a keserű hátul, a savanyú oldalt és alul, az édes és a sós a nyelv első részében. Az inger az ötös, hetes és kilences ideg rostjai segítségével jut el az ízlelőközpontig, ahol az agy eldönti, hogy milyen ízt fogunk érezni. Az alapízeket szaglás nélkül is érezzük, de például a málna ízének az érzékelésében az illata is szerepet játszik. Ha becsípjük az orrát annak, akinek málnát adunk, nagyon nagy különbség lesz a két észlelésben. Ezért nagyon fontos, hogy mindkét érzékelés jól működjön. 

– Miért támadja ezeket az érzékszerveinket a koronavírus? Azért, mert a szájon és az orron át hatol be a szervezetbe?

– Kezdetben azt gyanították, hogy közvetlenül az agyat befolyásolja a koronavírus, viszont külföldi kutatóknak egéralanyokon végzett kutatással sikerült kimutatni, hogy nem sérül az agy, de a szagló érzéksejtek sem. Mivel a SARS-CoV-2 vírus az ACE-receptorokhoz kötődik, nem a szaglósejteket támadja meg, azokban ugyanis ezek a receptorok nem fordulnak elő, hanem a szaglósejtek munkáját segítő támasztósejteket, amelyekben viszont megtalálhatók az ACE-receptorok. A vírusok ödémás folyamatot, duzzadást hoznak létre, eltömítik a szaglósejteket, ezért alakul ki elsősorban a szaglási, kevésbé az ízérzékelési gátlás a fertőzöttekben. Mivel a megtámadott támasztósejtek jól regenerálódnak (elhalnak és újratermelődnek az egészséges emberben is), a szaglás és ízérzés pár napon belül visszatér.

– Vannak olyan emberek, akik hosszabb vagy rövidebb idő óta nem éreznek szagokat, illatokat. Mi az oka ennek a bántalomnak?

– Az emberiség egy százaléka ennek a két érzékelésnek a hiányában szenved. A leggyakoribb egy heveny vírusfertőzés után beálló íz- és szaglászavar. Minél hamarabb orvoshoz kell fordulni, mivel súlyosabb betegségeknek, például egy daganatnak vagy az Alzheimer- és a Parkinson-kórnak is az első jele lehet. Ha beigazolódnak, akkor ezeket a folyamatokat lassítani lehet. A szaglási és ízérzékelési zavarok koponyasérülések után is beállhatnak.

– Tapasztalatom szerint az autoimmun pajzsmirigybetegség is okozhatja. 

– Valóban az autoimmun betegségek, az ízlelést illetően a Sjögren-szindróma, továbbá a nyálmirigyek betegségei, a szaglásban pedig az orrban előforduló többféle gyulladásos és allergiás folyamat is az okok között szerepelhet.

Ha valaki érzékeli ezeket a tüneteket a Covid-fertőzésen kívül, akkor el kell menni a fül-orr-gégészhez, hogy alaposan feltárja az orrüreget, és kiderüljenek a lehetséges elváltozások. Például egy sima orrsövényferdülés befolyásolhatja az orrmelléküregek és az orr szellőzését, megakadályozva az illatmolekulákat, hogy elérjenek oda, ahova kellene, ez befolyásolja a szaglást.

Ha az orr-fül-gégész orvos nem találja meg az okot, akkor további kivizsgálás szükséges, képalkotó, endoszkópos feltárások, orrtükrözés. Néha biopsziát is veszünk az orrnyálkahártyából. Ha kiderül az autoimmun betegség, akkor az antitesteket kell követni, mert az autoimmun betegségek megtámadják a szaglásért felelős sejtecskéket. Allergiateszteket is el kell végezni. Az okok kiderítésében a mágneses rezonancia (MRI-) vagy a CT-koponyafelvétel is fontos lenne ennek a zónának a feltárása érdekében. Ha az egyéb okokat kizárták, vannak erős illóolajok, amelyekkel a szaglóhámot ingerelni lehet többször hetente, és különböző vitamin- kombinációkkal való kezelés után vissza lehet nyerni valamennyire a szaglást.