Cintos

Aszfaltos úton

Cintos, az öt faluból álló kisközség Maros megye szélén, a Maros bal partján, Ludastól hét, Marosvásárhelytől 55 kilométernyire nem tartozik a sokak által látogatott helységek közé. A forgalmas utaktól távol, békés, nyugodt, dimbes-dombos természeti környezetben fekszik. Két-, illetve egysávos aszfaltút köti össze a községközpontot a hozzá tartozó Csekelakával és Istvánházával, továbbá Batizházával és Marosszentjakabbal, ahol már csak néhányan laknak.

A községházán Halmágyi Zoltán, liberális színekben megválasztott polgármesterrel vesszük számba a ritkán látogatott község helyzetét, amelynek 1570 lakója van, hetven százalékban román, harminc százalékban magyar nemzetiségűek. A későbbiekben Iszlai János RMDSZ-es alpolgármester is megerősíti a polgármester által mondottakat. 

Miközben fogy a község lakossága, idegen betelepedő alig akad, 2019-ben két házat adtak el marosludasi vevőknek. A lakosság egy része mezőgazdaságból él, másokat autóbusz visz a német tulajdonú ludasi LEONI kábelgyárba, valamint az autóelektromossági alkatrészeket gyártó nyárádtői Hirschmann céghez. A falu lakói közül sokan külföldön dolgoznak, három-öt hónapot töltenek Hollandiában vagy Németországban. 

A községben három iskola és óvoda működik, Csekelakán és Istvánházán van óvodai csoport és magyar tannyelvű osztatlan 0-IV. osztály, V-VIII. csak a községközpontban, román nyelven. Azok a szülők, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy magyarul tanuljon a gyermekük, ludasi iskolákba ingáztatják, ami költséges, mert az ingyenes iskolabusz csak a községközpontig szállítja a diákokat. 

Bár a falvakban már korábban kiépült az ivóvízhálózat, és a lakások 90 százalékába be is vezették a ludasi vízüzem biztosította ivóvizet, a kanalizálás továbbra is csak a távoli tervek között szerepel. Bár a szomszédos községgel, Bükkössel pályáztak európai uniós pénzre, a lakosság kis létszáma miatt nem jártak sikerrel. 

A tervekről Halmágyi Zoltán elmondja, hogy a község útjait, utcáit sorra leaszfaltozták, és kormánytámogatással egy újabb hét kilométeres szakaszhoz fognak hozzá, reményeik szerint még az idén. Cintoson felújítják a központi iskolát és sportterem épül, az istvánházi iskolában pedig belső illemhelyet alakítottak ki. Európai uniós pénzekből újul meg a cintosi és a csekelaki művelődési ház, a batizi már elkészült. Istvánházán, Cintoson ravatalozó épült, Csekelakán is hozzáfognak nemsokára. A tervek között szerepel a községházának a felújítása, amelyet az örökösöktől vásároltak meg, eredetileg a magyar állam építtette csendőrkaszárnyának. 

– Kicsik vagyunk, földterülete nincs a községnek, amit fejlesztési célokra használhatnánk – szerénykedik a polgármester, amikor a tervekről esik szó, holott a község jó benyomást tesz az arra járóra.

Korszerű varroda piacot keres

Fehér hollónak számít Istvánházán Szabó Adorján és Szabó Edit vállalkozása, a varrógépekkel felszerelt, szépen berendezett, korszerű épületben működő varroda, ahol a fehérneműtől az igényes selyem- blúzokig mindent megvarrnak. Sőt hímzést is vállalnak, mint például iskolai nyakkendőkre, ahogy azt egy mintadarabon is láthattuk. 

A Szabó házaspár Székelyudvarhelyen élt, a feleség egy pályázatíró cégnél dolgozott. Amikor terhes maradt az első gyermekükkel, a szülési szabadság idején elhatározták, hogy egymás után négyet szeretnének. Istvánháza, a feleség szülőfaluja ideális helynek ígérkezett a gyermekek felnevelésére, ezért a vidéki befektetéseket finanszírozó AFIR-nál pályáztak a varrodára. Kezdetben azzal az elképzeléssel indultak, hogy fehérneműt varrnak, ami „nem jött be”. A karantén idején egy bukaresti fizikai személy megrendelésére éjjel-nappal maszkot készítettek – számol be az elmúlt hónapokról Szabó Edit. 

Jelenleg a neten reklámozzák a vállalkozást, a Zea Couture Impex cég piacot, partnereket keres,  nyitottak minden kérésre (0737-043-492). 

400 liter tej naponta

Jakab Ernő 40 éves gazdálkodó szarvasmarháira az út menti karámban figyeltünk fel. A napi 400 liter tejet 1,20 lejért Fehér megyéből érkező autó gyűjti össze. 

Amint elmondja, már gyermekkorától vonzotta a gazdálkodás, nem kívánt máshova menni. A földekbe, gépekbe sokat fektetett, 60 hektár területet dolgoz meg, kaszálót és szántót is. Ottjártunkkor éppen egy helyiség felújításán dolgoztak, a feleség is kivette a részét a beton előkészítéséből. 

Amint Jakab Erzsébet, az édesanya elmondta, két fia van, együtt fogtak neki a gazdálkodásnak, de a másik inkább a gépkocsivezetés mellett döntött, és Aranyoslónán dolgozik. 

Osztatlan osztályokban jó eredmények 

Szépen rendbe van téve a csekelaki óvoda és általános iskola, ahol Balogh Ibolya tanítónővel beszélgetünk, aki maga is a falu szülötte. Magyar és román nyelven végzett tanulmányai után a szülőfalujába tért vissza dolgozni. Az iskolában két osztatlan osztály működik, egy magyar és egy román nyelven, amelybe Batizházáról járnak a gyermekek.

A magyar óvodai csoportot a Ludasról ingázó Vásárhelyi Ibolya vezeti. Az osztatlan 0–IV. osztályba 14-en jártak, idén őszire 10 gyermek maradt. Érdeklődésemre Balogh Ibolya elmondja, 26 éve tanít osztatlan osztályban, amit annyira megszokott, hogy szinte nem is tudná, mit kezdjen, ha csak egy osztállyal kellene foglalkoznia. 

Okos kisdiákjai vannak, gyorsan tanulnak egymástól is, az elsősök már év végére fújják a szorzótáblát, a harmadik-negyedikeseknek pedig folyamatosan alkalmuk van ismételni. Hátránya, hogy többet kell dolgozzanak önállóan. A szülők hozzáállásától függ, hogy a négy osztály elvégzését követően a cintosi iskolában tanulnak román osztályban, vagy Ludasra járnak magyar tannyelvű iskolába. Vannak egyetemet végzett tanítványai is, csak alig maradnak otthon, mert a faluban azok számára, akik nem mezőgazdasággal akarnak foglalkozni, nincsen munkahely. 

Húsz tanítványa volt az elmúlt évben a tűzrőlpattant istvánházi tanítónőnek, Bartha Évának, aki ludasi születésű, Nagyenyeden végezte a tanítóképzőt, majd román–angol szakos tanárnői oklevelet szerzett. Tanított Magyarózdon, családjával jelenleg Istvánházán él és dolgozik. Az osztatlan istvánházi osztályban húszan voltak, hét előkészítős, két elsős, hét másodikos és négy harmadikos diák, szeptembertől 22-en lennének. 

– A tanítóképzőben nem is tudtam, hogy léteznek osztatlan osztályok, segítséggel indultam, aztán annyira megszoktam, hogy el sem tudnám képzelni, hogy csak egy évjáratot tanítsak – vallja, csekelaki kolléganőjéhez hasonlóan. Mivel járnak az osztályába roma gyermekek is, az online oktatásról érdeklődöm. Elmondja, ő maga is csodálkozik, hogy két előkészítős kivételével mind bekapcsolódtak, és nagyon jól működött. 

– Ügyes gyermekek – mondja büszkén tanítványairól, akik a körzeti vetélkedőkön, legyen az szavaló-, mesemondó, helyesírási, majdnem minden díjat megnyertek. Az elemi osztályok elvégzése után volt tanítványai Ludason folytatják a tanulást, a roma gyermekek a cintosi iskola román tagozatán. 

Az istvánházai óvodában kilenc gyermek van, akikkel a Ludasról járó Horváth Olga óvónő foglalkozik.