Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2018-ban 525.184 cég működött Romániában – mutat rá az Erdélystat cégaktivitást vizsgáló elemzése. Ez 1000 lakosra vetítve 26,1 ezrelékes cégsűrűséget jelent. Erős különbség észlelhető a főváros és környéke, valamint az ország többi régiója között: míg Bukarestben 56, Ilfovban 60 vállalkozás jut ezer főre, Erdélyben 27, Havasalföldön 20, Moldvában pedig csupán 18. A fővárosi régió kivételével az átlagos ezer főre vetített vállalkozások, vállalatok száma 22,2.
A romániai vállalkozások 2018-ban összesen 1517 milliárd lejnyi forgalmat bonyolítottak le. Ebből 42% a fővárosi régióban bejegyzett cégek részesedése, az erdélyi székhelyű cégek részesedése 28%. Az 1 milliárd lej feletti éves forgalommal rendelkező 136 vállalat közül 78-nak a fővárosi régióban van a központi székhelye.
Erdélyben 2018-ban összesen 186.173 vállalkozás működött, ami ezer lakosra vetítve az országos átlaghoz nagyon közeli, 27,4 ezrelékes vállalkozássűrűséget eredményez. Az erdélyi cégek teljes üzleti forgalma 427.710 milliárd lej volt, ami egy lakosra vetítve mintegy 63 ezer lejt jelent.
A cégaktivitásban és -teljesítményben mutatkozó erdélyi régiók közötti különbségeket a legnagyobb mértékben az urbanizáltság foka magyarázza. A nagyvárosok és ezek vonzáskörzetében található községek gazdasági értelemben összefüggő térségeket képeznek, és nagy előnnyel vezetnek mind a vállalkozások sűrűségét, mind pedig azok forgalmát illetően. A méret szerinti eltérések a nagyvároson és vonzáskörzetén kívül is számítanak: minél nagyobb egy település, annál intenzívebb a vállalkozói aktivitás, és annál nagyobb a cégek forgalma is.
A székelyföldi régió mutatói a legalacsonyabbak Erdélyen belül, a vállalkozói aktivitás és a cégek üzleti forgalma egyaránt elmarad az erdélyi átlagtól. Ennek hátterét az elemzés egy regressziós modellel vizsgálja, s mint kiderül, a székelyföldi régió hátránya a nagyvárosok hiányának tudható be, ennek hatását kiszűrve mutatói jobbak Észak-Erdélynél vagy Dél-Erdélynél. A legnagyobb cégsűrűség Közép-Erdélyre jellemző mindegyik méretkategóriában, Dél-Erdély és Bánság esetében a nagyobb cégek jelenléte kiemelkedő.
A cégek tevékenységcsoport szerinti megoszlását régiók szerint vizsgálva látható, hogy jelentős regionális eltérések vannak. A fővárosi régióban felülreprezentáltak a kereskedelmi cégek. Ennek oka, hogy itt van bejegyezve több országos tevékenységet folytató cég: országos kereskedelmi láncok, személygépkocsi- és üzemanyagforgalmazó cégek székhelye is jellemzően itt van.
Erdélyen belül a komplex ipar jelenléte Dél-Erdélyben és Bánságban kimagasló (ezen belül leginkább a jármű- és gépberendezés gyártása), a könnyűipar súlya Székelyföldön és Észak-Erdélyben relatív magasabb. A szellemi szolgáltatások ágazata Közép-Erdélyben (elsősorban Kolozs megyében) erős. A szállítási ágazat súlya Partiumban relatív nagyobb, mint a többi erdélyi régióban.
A különböző településtípusok vizsgálata során az Erdélystat elemzése rávilágít arra, hogy a főváros nélkül számított 100 ezer lakosnál nagyobb városok közt cégsűrűség szerint az erdélyi nagyvárosok a mezőny első felében találhatók. Az első három helyen Kolozsvár, Nagyvárad és Brassó áll. A legkevesebb egy főre eső vállalkozás Szatmárnémetiben figyelhető meg, de még így is megelőz több nem erdélyi nagyvárost, közöttük Krajovát vagy Galacot. A 20 és 100 ezer lakos közötti városok erdélyi cégsűrűségi rangsorát Beszterce vezeti, ezt követi Gyulafehérvár és Zilah. Jó helyezést ért el a székelyföldi városok közül Székelyudvarhely és Csíkszereda. Szászsebest kiemeli a többi közepes város közül az egy főre eső céges forgalom rendkívül magas értéke, eszerint Szászsebes a nagyvárosokat is megelőzi. A kisebb városok erdélyi cégsűrűségi rangsorát a Brassó megyei Vidombák vezeti, ezt követi Predeál és a Szatmár megyei Avasfelsőfalu. A nagyobb számban (35% fölötti arányban) magyarlakta kisvárosok közül Szalonta, Margitta és Gyergyószentmiklós cégsűrűsége magasabb a kategória átlagánál.
A nagyvárosi vonzáskörzetben levő erdélyi községek cégsűrűségi rangsorát Újszentes, Gyüreg (Temes) és Szászfenes (Kolozs) vezetik. A nagyobb számban magyarlakta nagyvárosi vonzáskörzetben levő községek közül nagyobb cégsűrűséggel rendelkezik Koronka (Maros), Hegyközpályi és Bors (Bihar).
Az Erdélystat teljes elemzése az Erdelystat.ro honlapon olvasható.