CDI-küldöttség tárgyalt Azerbajdzsánban

Július 6. és 10. között Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke a Centrista Demokrata Internacionálé (CDI)  tényfeltáró bizottságának tagjaként azerbajdzsáni látogatáson vett részt Pierre Fernando Cassini CDI-elnök és Antonio Lopez Isturiz főtitkár meghívására.   

A delegáció tagja volt többek között Antonio Lopez Isturiz, a küldöttség vezetője,  Amin Gemayel, Libanon volt elnöke, az internacionálé egyik elnökhelyettese, Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke,  Alberto Ruiz Thiery,  az új kérelmeket elbíráló bizottság elnöke,   Anna Maria Zianni, Cassini személyes megbízottja, a görög Kereszténydemokrata Párt külügyi főtitkárhelyettese, May Zanni, illetve  Hörcsik Richárd  professzor, aki Orbán Viktor személyes megbízottja. Vendéglátó Aszaf Hadzsijev, az azebajdzsáni parlament külügyi bizottságának elnöke volt, aki Kelemen Kálmán elmondása szerint jól tájékozott a romániai helyzetről.

Az RMKDM elnöke az egyik legfontosabb találkozónak az azeri  miniszterelnök-helyettessel  történt megbeszélést nevezte, aki első nap fogadta a küldöttséget. Ezen Antonio Lopez Isturiz bemutatta a küldöttség tagjait. Elmondta, hogy a CDI a párbeszéd színtere, az európai integráció előszobája, és hangsúlyozta, a CDI nyitott a párbeszédre azokkal, akik igénylik azt, de bizonyos feltételeknek eleget kell tenniük ahhoz, hogy befogadják őket. 

Lopez értékelte az Azerbejdzsánban tapasztalható demokratikus fejlődést, ugyanakkor kijelentette, a bizottság feladata feltárni az esetleges hiányosságokat, amiben a CDI segíthet. Szóba került a hegyi karabahi helyzet is, ami még mindig kényes témának számít a térségben, és felajánlotta a CDI közvetítői szerepét a békés megoldások megtalálása érdekében. 

Kelemen Kálmán átadta az RMKDM és az RMDSZ elnökének, Kelemen Hunornak az üdvözletét, amelyben annak a reménynek adott hangot, hogy Azerbajdzsán biztonsági tényezővé válhat a térségben, különös tekintettel az ukrajnai helyzetre és Oroszország közelségére. Gratulált az igyekezetükhöz, hogy mérsékelt muzulmánokként nem a fundamentalizmust, hanem a demokrácia útját választják.

A miniszterelnök-helyettes tájékoztatta a vendégeket arról, hogy az elmúlt esztendők alatt háromszorosára nőtt a gazdasági teljesítményük, nem csupán a kőolajnak és a gáznak köszönhetően, hanem a fegyelmezett odafigyelésnek, a beruházásoknak és annak, hogy több mint egymillió új munkahelyet tudtak teremteni. Jogtalannak nevezte ugyanakkor az Európai Unió és az Európai Tanács részéről észrevehető fenntartásokat, ami ellenben nem észlelhető Moldova vagy Grúzia esetében. Nagyobb támogatást kértek, mert, mint mondták, megvan bennük a jó szándék az uniós normák felvállalásához, képesek  hozzájárulni az európai  energiaproblémák megoldásához, ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy még sok a kötődésük Oroszországhoz, tehát nagyon kell egyensúlyozniuk ahhoz, hogy nehogy a Krím félszigetéhez hasonló lépésre szánja el magát az orosz nagyhatalmi törekvés – tájékoztatott Kelemen Kálmán.  

A parlament elnökével való találkozón megtudták, hogy Azerbajdzsánban 157 tagú parlament van, 12 parlamenti párt, a parlament tagjainak 35%-a független, s 52 hivatalosan bejegyzett politikai párt van   az országban. Megfogalmazta, hogy elkötelezettek a demokratikus értékek további meghonosítása iránt. 

Kelemen nagyon értékesnek nevezte a parlament külügyi bizottsága elnökével folytatott megbeszéléseket. –  Tájékoztattam, hogy a román külügyi bizottság elnöke a mi szervezetünk tagja, Borbély László képviselő, aki nyitott lenne a párbeszédre. Örömmel fogadta, és azt mondta, használjam fel az adatait, a címét mint egy előzetes hajlandóságot arra, hogy beinduljon a  párbeszéd,  mert kölcsönösen tanulhatunk egymástól. Tartalmasnak, hasznosnak látom a találkozót, és úgy vélem, hogy az RMDSZ-nek a jövőben is, függetlenül attól, hogy hogyan alakul a szerepe a kormányzati együttműködésekben, jó lesz odafigyelni a külügyi kapcsolatok továbbfejlesztésére,  mert így a mi kérdéseink belegyökerezhetnek a külföldi emberek tudatába, ahol hasonló problémákkal küzdenek, és hátha előbbre jutunk abban, hogy végérvényesen egyenrangú állampolgároknak tekinthessük magunkat, lévén, hogy európai uniós állampolgárok vagyunk – vonta le végül a konklúziókat Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke.