Büntetőjog (X. rész)
Az előző részben a büntetés-végrehajtás elhalasztásáról beszéltünk, ennek a büntetőjogi intézménynek a rendelkezéseit majdnem teljes egészében, mot a mot alkalmazzák a büntetésvégrehajtás esetén is.
Az előző részben a büntetés-végrehajtás elhalasztásáról beszéltünk, ennek a büntetőjogi intézménynek a rendelkezéseit majdnem teljes egészében, mot a mot alkalmazzák a büntetésvégrehajtás esetén is.
Igazi újdonság viszont egy másik jogi intézmény meghonosítása a román büntetőjogban, amely megnevezésben hasonlít az előzőekben tárgyaltakhoz, azoktól azonban alapvetően különbözik, ugyanis nem a már kiszabott és jogerősen megállapított büntetés végrehajtásának elhalasztására vonatkozik valamilyen törvényes objektív okból (például gyógykezelés szükségessége), hanem büntetőpolitikai megfontolásból történik, és az ítélet mértékét és végrehajtási módját megalapozó szubjektív, illetve objektív körülmények következménye a büntetés végrehajtásának módja. Ez az intézmény a német, valamint a francia büntetőjogban is ismert és szabályozott.
A büntetés alkalmazásának elhalasztása abból áll, hogy a pénzbírság vagy két évnél rövidebb börtönbüntetés kiszabása esetén nem hajtják végre azonnal a büntetést, hanem elhalasztják egy meghatározott időszakra, amennyiben az elítélt bűncselekmény előtti és utáni magaviselete, illetve személyes helyzete nem teszi szükségessé az azonnali alkalmazást, viszont szükséges az elítélt magaviseletének két évig történő megfigyelése.
Amennyiben a megfigyelési időszak lejárt, az elítélten nem hajtják végre a büntetést, ennek értelmében a mellékbüntetések hatása sem érvényesül, vagyis nem érvényesülnek az eltiltások, jogvesztések sem. Viszont a biztonsági intézkedéseket (pl. kényszergyógykezelés), valamint a polgári anyagi kártérítéseket végre kell hajtani. A megfigyelési időszak leteltével a büntetés alkalmazásának elhalasztása csak akkor lesz érvényes, ha az elítélt teljes mértékben teljesíti a számára előírt kártérítési kötelezettségeket is legkésőbb a megfigyelési időszak lejárta előtt három hónappal. Amennyiben a polgári kártérítési kötelezettségeket az elítélt nem teljesítette, a törvény rendelkezései szerint kötelező az alkalmazás elhalasztásának visszavonása és a büntetésvégrehajtás elrendelése, kivéve, amennyiben az elítélt bebizonyítja, hogy objektíven nem volt lehetősége a kötelezettségek teljesítésére.
Az intézmény alkalmazásának a következő feltételei vannak: a kiszabott büntetés, akár több bűncselekmény összevonása után, nem több mint két év börtönbüntetés vagy pénzbüntetés, az elítéltet előzőleg nem ítélték börtönbüntetésre, vagy ha igen, ezek rehabilitálódtak, dezinkriminálódtak vagy ezekért az elítélt amnesztiában részesült, az elítélt kinyilvánította azon szándékát, hogy ellenszolgáltatás nélkül végez közösségi munkát. Ugyanakkor követelmény, hogy az elítélt személyének és személyiségének alapján, figyelembe véve a bűncselekmény előtti magatartását, a bűncselekmény következményeink elhárításában vagy mérséklésében elkövetett erőfeszítéseit, figyelembe véve az átnevelési és jobbulási lehetőségeket, a bíróság úgy ítélje meg, hogy a büntetés azonnali végrehajtása nem szükséges, viszont az elítéltet két évig megfigyelés alá kell helyezni.
Semmiképpen sem lehet elrendelni ezt a kedvezményes végrehajtási formát abban az esetben, ha a bűncselekmény törvény által meghatározott minimális büntetési tétele több mint hét év, amennyiben az elítélt kivonta magát a nyomozás vagy a bírósági eljárás alól vagy megpróbálta ellehetetleníteni az igazság kiderítését vagy a tettes, tettesek felelősségre vonását. A halasztási ítéletben kötelező módon indokolni kell a halasztás okát, illetve fel kell hívni az elítélt figyelmét a jövőbeni magatartására, valamint azokra a következményekre, amelyeket az új bűncselekmények elkövetése vagy a számára előírt megfigyelési kötelezettségek vagy más kötelezettségek be nem tartása eredményezne.
A megfigyelési időszak ebben az esetben fix, két év, és a büntetés ellhalasztását elrendelő bírói ítélet jogerőre emelkedésétől számítják. A megfigyelési időszak alatt az elítéltnek tiszteletben kell tartania a megfigyelési, valamint teljesítenie a számára elrendelt kötelezettségeket. A következő megfigyelési kötelezettségeknek kell eleget tegyen az elítélt a megfigyelési időszak alatt: a megfigyelési referensnél való rendszeres megjelenés a referens által meghatározott időközönként, a próbaidószakra elrendelt megfigyelési referens ellenörző látogatásainak fogadása, a lakcímváltoztatás bejelentése, az ötnaposnál hosszabb utazások és a visszatérés dátumának bejelentése, a munkahelyváltoztatás bejelentése, azon információk és dokumentumok közlése, amelyek lehetővé teszik megélhetési forrásainak ellenőrzését.
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
