Büntetőjog IV. rész

Amint azt az előző részben írtuk, bizonyos esetekben, annak ellenére, hogy formailag bűntettet követnek el, léteznek bizonyos helyzetek amikor az elkövetett tett, habár teljesíti a törvényi tényállást, az elkövetési körülmények miatt nem minősül bűncselekménynek. Ugyanakkor, egy másik esetben, annak ellenére, hogy egy tett bűncselekménynek minősül, bizonyos külső körülmények hatására a büntetőjogi felelősség nem állapítható meg, vagy a büntetés nem hajtható végre, vagy a büntetés-végrehajtás módosul. Ugyancsak itt kell beszélni a büntetőjogi bírói ítéletek következményeinek megszűnését lehetővé tevő intézményről, a rehabilitációról.

Az első és talán legismertebb büntetőjogi felelősséget megszüntető jogi intézmény az amnesztia, amely a parlament „kegyelmi” törvénye, amelynek értelmében büntetőpolitikai meggondolásból bizonyos, az amnesztiatörvény életbe lépése előtti bűncselekmények elkövetőit általános vagy feltételekhez kötött kegyelemben részesíti (habár a kegyelem jogilag nem megfelelő kifejezés, ez egy másik intézmény, amiről később fogunk beszélni). Az amnesztiatörvény megszünteti a büntetőjogi felelősséget a folyamatban lévő ügyek esetén, abban az esetben pedig, ha ítélethozatal után történik, megszünteti a kiszabott büntetés végrehajtását. Ugyancsak megszűnnek az ítélet következményei. Fontos megjegyezni, hogy a bűncselekménynek nyilvánított tett nem dezinkriminálódik, az továbbra is bűncselekmény marad, és a törvény életbe lépése utáni ismételt elkövetése büntetendő. Az amnesztiatörvénynek alapesetben objektív, bűncselekményi és nem személyi köre van, tehát tettekre vonatkozik, és nem személyekre (latinul in rem hat, és nem in personam), abban az esetben, ha személyi feltételeket is meghatároz, már vegyes jelleget kap. Természetesen törvénnyel (általában sarkalatos törvénnyel – lege organică) bűncselekményeket lehet dezinkriminálni, és ezáltal azok már nem minősülnek bűncselekménynek (például az azonos neműek szexuális kapcsolatát büntető törvényt így helyezték hatályon kívül), de ez már nem egy büntetőjogi intézmény, hanem a parlament rendes napi aktivitása keretén belül hozott jogszabály. Az amnesztia a büntetés-végrehajtás megszüntetésén kívül az ítélet minden következményét megszünteti az elítélt személyre nézve, és hatásai kiterjednek a bűncselekmény minden résztvevőjére. Ugyanakkor a bűncselekményért kifizetett pénzbüntetést az amnesztia okán nem lehet visszakérni. Fontos megjegyezni, hogy az amnesztia csak büntetőjogi síkon hat, tehát a sértett személy más természetű jogait nem érinti, ily módon ez polgári úton érvényesíthet másfajta, polgári igényt, például kártérítési perrel élhet az amnesztiában részesített személlyel szemben. Az amnesztia ugyancsak nincs hatással a büntetőjogi biztonsági intézkedésekre (például kényszer-gyógykezelésre), ez ugyanis elviekben az annak alávetett személy érdekeit szolgálja.

Az amnesztia lehet általános amnesztia, amely vonatkozik minden általa nevesített bűncselekményre vagy feltételekhez lehet kötve, például a kiszabott büntetés mértéke, természete, az elkövetők körének beszűkítése (például kiskorú, terhes nők, idős személyek, stb.). Az amnesztia lehet feltétlenül alkalmazandó vagy feltételekhez lehet kötve (például a bűncselekmény elkövetése ne járjon anyagi kárral vagy az kerüljön megtérítésre, vagy mértéke egy bizonyos szint alatt legyen, a feltételek vonatkozhatnak az elkövetőre is, például az elkövető legyen bizonyos korú vagy ne legyen visszaeső bűnöző). Az amnesztia lehet ítélet előtti vagy ítélet utáni. Az amnesztiatörvény meghozatalának napján elkövetett bűncselekmények elkövetői természetesen nem részesülnek amnesztiában. Az amnesztia intézménye nem egy jelentőség nélküli intézmény, pár hónapja, 2014 novemberében utasított vissza a parlament egy nagyon kérdéses amnesztiatörvényt, amelyet a Szocialista Párt képviselői kezdeményeztek, és amely hatalmas közfelháborodást eredményezett, aktív témája lévén az államelnöki választási kampánynak is. 

Az amnesztiatörvény hatásait nem lehet visszautasítani, ez mindenkinek „kedvez”, viszont a gyanúsított személy kérésére a nyomozást folytatni lehet annak érdekében, hogy a nyomozást a bűncselekmény elkövetésének hiányában szüntessék meg, vagy a bíróság megállapítsa ártatlanságát, és ne az amnesztia alapján tegyék ugyanezt. Abban az esetben viszont, ha a gyanúsított/terhelt kérésére folytatott eljárásban is megállapításra kerül annak bűnössége, az illető személyt nem ítélik el, hanem ellene megszüntetik a nyomozást vagy a bírósági eljárást. Az amnesztia hatásaként az ítélet által minden kiszabott fő-, mellék- és pénzbüntetés törlődik (ha ez még nem volt befizetve), valamint a jogokkal kapcsolatos korlátozások is megszűnnek. 

Ugyanakkor az amnesztiában részesített bűncselekmények elkövetője nem minősül visszaesőnek újabb bűncselekmények elkövetése esetén, egy újabb bűncselekményért a felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását nem érinti az előzőleg elkövetett és amnesztiában részesített tett. 

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro