Folytatva az előző részekben vázoltakat, feltevődik a kérdés,
hogy mi történik abban az esetben, amikor egy személy bűncselekményt követ el, nincsen semmilyen mentsége annak elkövetésére, nem létezik valamilyen büntethetőséget kizáró ok, a büntetőjogi felelősséget időben megállapították, tehát mind a nyomozást, mind a bírósági eljárást az elévülés bekövetkezte előtt lefolytatták, a bűncselekményt nem dezinkriminálta a parlament, nem hozott amnesztiatörvényt sem, a büntetés mértékét megfelelően kiszabta a bíróság, ezt pedig időben végrehajtották, kizárva annak elévülését. Ebben az esetben létezik-e még valamilyen lehetőség arra, hogy az elítélt mentesüljön a büntetés végrehajtásának kötelezettsége alól annak megkezdése vagy letöltése alatt, valamint mi történik a büntetés végrehajtása és letöltése után, a volt elítélt örökre megbélyegzett marad, ez szerepelni fog az erkölcsi bizonyítványban (cazier judiciar), vagy a büntetés letöltése után törlődik, és ha igen, mikor és hogy?
Az első kérdésre a válasz az, hogy létezik több jogi intézmény is, amely a büntetés végrehajtását módosíthatja, ezek közül a legfontosabb a kegyelem (graţiere) intézménye, ezt követi, de nem azonos vele a büntetés-végrehajtás elhalasztása vagy félbeszakítása (amânarea, întreruperea executării pedepsei). A második kérdésre a rehabilitáció intézménye ad választ, amit később fogunk bemutatni.
A kegyelem eredményeképpen a kiszabott büntetés letöltése részben vagy egészen elmarad, illetve átváltoztatható egy könnyebb büntetési formára. Az elnöki kegyelem intézményét Románia alkotmánya, a 2002. évi 546. sz., elnöki kegyelemről szóló törvény, valamint a büntető törvénykönyv és a büntető eljárásjogi törvénykönyv szabályozza. Alapesetben a kegyelem intézményét Románia államelnöke egyénileg gyakorolja elnöki rendelettel, illetve ezt a parlament is megadhatja kollektíven, törvény által (élő, de inkább halott példa erre a 2014-ben nagy port kavart, a szociáldemokrata párt által indítványozott kegyelmi törvény). A kegyelmet általában szociális meggondolásból gyako- rolják, és vonatkozhat egyénileg bizonyos személyekre, vagy bizonyos bűncselekményekre, vagy büntetésekre.
A kegyelmet lehet egyénileg vagy – mint mondtuk – kollektíven is gyakorolni. Az egyéni kegyelmet általában kérésre adják, de létezik a hivatalból való kegyelemgyakorlás intézménye is. Az egyéni kegyelmet csak a büntetést kiszabó bírói döntés jogerőre emelkedése után lehet kérni, illetve megadni, a kollektív kegyelem vonatkozhat a kegyelmi törvény meghozatala előtt még nem jogerősen elbírált büntetőügyekre is. A kegyelem gyakorlása lehet feltétlen vagy feltételhez kötött, utóbbi esetben a gyakorlását bizonyos, a kegyelemben részesített személy által a jövőben tanúsított jó magatartáshoz kötik. Ennek a kötelezettségnek a be nem tartása a kegyelem eredményeképpen le nem töltött büntetési rész letöltését vonja maga után, amelyet az esetlegesen elkövetett új bűncselekménnyel halmazatilag nem vonnak össze, hanem mindkét büntetés letöltésre kerül, egyszerű matematikai összevonásban.
Kegyelem esetén annak kiterjedése alapján három formát különböztetünk meg: teljes kegyelemről beszélünk, amikor ennek eredményeképpen az elítélt mentesül a teljes büntetés letöltése alól. Részleges kegyelem, amikor az elítéltet a kiszabott büntetésnek csak egy bizonyos része alól mentesítik. A harmadik formája a kegyelem intézményének a büntetés megváltoztatása, természetesen egy súlyosabb formáról egy enyhébb formára, például életfogytiglani börtönbüntetést kegyelmi úton börtönbüntetésre módosítanak.
Fontos megjegyezni, hogy a kegyelem hatásaként csak a főbüntetést módosítják, nincs hatása a mellékbüntetésekre, illetve a nem szabadságkorlátozó nevelőintézkedésekre, kivéve, ha erről kimondottan rendelkezik a kegyelmi rendelet vagy törvény. A kegyelem nem vonatkozik a biztonsági intézkedésekre (például kényszergyógykezelés), nincs hatással a sértett fél jogaira, aki ezeket külön úton is érvényesítheti. Alapesetben a kegyelem nem érinti a feltételes megfigyelés alatt felfüggesztett büntetést sem, amennyiben erről a rendelet vagy a törvény kimondottan nem rendelkezik.
A kegyelemben részesített büntetés letöltött bűncselekménynek számít, így például egy kegyelemben részesített személy visszaeső bűnözőnek minősülhet, amennyiben új bűncselekményt követ el. A kegyelem érvényesítésétől folyik az illető személy számára a rehabilitációs időszak is, amelyről később fogunk beszélni.
A kegyelem mindig egy egyéni büntetésre vonatkozik, tehát a halmazati (concurs de infracţiuni), több bűncselekmény esetén kiszabott végső büntetésre nem érvényes, ezt külön eljárással kell szétválasztani és módosítani bírósági úton. A kegyelmi rendeletet vagy törvényt annak Hivatalos Közlönyben való közzétételétől maximum 48 órán belül végre kell hajtani. A kegyelemben való részesítés ellenére az elítélt fellebbezhet a kiszabott büntetés ellen, amit a kegyelemre való hivatkozással nem lehet visszautasítani.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
