2022. november 27., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Újabb eszement balesettől hangos az erdélyi magyar sajtó (és nem csak). A minap történt Székelyföldön, hogy sötétedés után egy szekeres kivágott a mellékutcából egy éppen ott elhaladó autó orra elé – az ütközés elkerülhetetlen volt, a kocsi telibe verte a szekeret. Csodával határos módon ezúttal megúszta a sofőr (totálkárossá lett autóval), megúszta a szekeres (elszállt valamerre), és megúszta a ló is (amely ijedtében elrohant). A videófelvételen látszik: szekérhez képest igencsak gyors tempóban, megállás nélkül vágtat ki a fogat a főútra, a sofőr igyekszik elrántani a kormányt, áttér a szembesávba, de hiába… repülnek a fadarabok szerteszét.

Persze azonnal elindult a kommentáradat a közösségi média felületein, és ezen vélemények nagy többsége az, ami minden nívót alulmúl. Olyan szinten estek egymásnak a fekete öves billentyűharcosok és szájkaratésok, hogy kibontottuk a csipszet. És – ez az, ami a legszomorúbb –, miközben mindenki, aki egy született idiótánál kicsit magasabb értelmi szinten áll, egyetértett abban, hogy itt bizony a szekeres volt a hibás (többen írták, hogy részeg volt, a kocsmából tartott hazafelé, satöbbi), mégis rátámadt azokra, akik ki merték jelenteni azon erdélyi blaszfémiát, hogy a szekereknek semmi keresnivalójuk a közutakon. Amikor valaki bepötyögte, hogy 2022-ben, biztosítás, jogosítvány, kivilágítás nélkül egyetlenegy, önmagát európainak valló országban sem zötykölődnek ilyen szerkezetek azokon az utakon, amelyeken már egy átlagos autó is 100 lóerős, akkor kitört a netes botrány, és mindennek lehordták a szerencsétlent – hogy szűklátókörű, nem érti meg, hogy egyeseknek nincs pénze autóra, hogy másképp nem lehet eljutni a mezőre, hogy ha a gazda nem szekerezik, a város nem eszik, meg ilyenek. Nem hatotta meg őket semmilyen érv: sem az, hogy az adott főútról ki vannak tiltva a szekerek, sem az, hogy akkor a mezőre menjen a lóval, ne a kocsmába, sem az, hogy ilyen esetben ki téríti meg a kárt, sem az, hogy életveszélyes mindenki számára, lásd a szóban forgó balesetet (is). És ezeket a mi székelyeink, erdélyi magyarjaink írták... Jómagam nem akartam e parttalan vitában részt venni (amúgy sem szoktam), így ide tűznék három aprócska megjegyzést. 

Egy: a családunk birtokában pár évig tizenkét ló volt, legtöbbjük lipicai, a saját földjeink termésével láttuk el őket. Tökéletesen tudom, mennyi az annyi. Egy régi, de használható állapotú VW Caddy vagy hasonló kishaszon megvásárlása és fenntartása kevesebbe kerül, mint egy lóé. Aki nem hiszi, matekozzon egyet. 

Kettő: el lehet látogatni a szászrégeni temetőbe azon, nagyon fiatalon elhunyt ismerősöm sírjához, aki hazafelé menet, a Felső-Maros mentén, éjjel, egy szűk kanyarban motorral hátulról telibe vert egy kivilágítatlan szekeret. És el lehet látogatni a családjához is, arról röfögni, hogy mekkora intoleráns barom az, aki be akarja tiltani a szent szekerezést. Sok sikert hozzá.

Három: tudom, hogy az első két megjegyzés süket fülekre talál. Mert a szekér két alapvető előnyét nem tudom megcáfolni: azt, hogy lehet vele részegen hajtani, mert nincs jogsi, amit elvegyenek, és jogsi sem szükséges hozzá, így nem kell ezen, úgy tűnik, egyesek számára elérhetetlenül magas szintű szellemi képességeket feltételező engedély megszerzésével bajlódni. És úgy tűnik, sokak számára csak ez a fontos. 

Internet, digitális világ, vészfékasszisztens, okosváltó, sávtartó elektronika? Áhh! Éljen a bronzkor!