Az utóbbi napok hírei szerint csattanós botrány alakul a hazai bankpiacon, miután a versenytanács hosszú idő után benézett a pénzintézetek körme alá, és a jelek szerint nem talált mindent rendben. Az ügyben akár euróban hétszámjegyű bírságok is várhatók heteken belül.
Az ügyről az egyik érintett bank adott hírt a tőzsdén, ennek nyomán több hírportál is írni kezdett az ügyről. Ezek alapján már jó ideje zajlik egy vizsgálat a bankközi alapkamat számítási módja kapcsán, és úgy tűnik, a bankok összejátszhattak annak érdekében, hogy ezt a mutatót felfele srófolják, ami az ügyfeleik zsebét is kurtította. A szóban forgó alapkamat kiszámítását a jegybank felügyeli, gyakorlatilag az történik, hogy a rendszerben érintett bankok naponta beküldenek egy értéket, ezekből a legalacsonyabbat és a legmagasabbat ejtik, a többit átlagolják. Az eredmény egy szám lesz, amellyel a banki dokumentumokban ROBOR néven lehet találkozni, és ez az érték beépül a fogyasztási hitelek kamatjába is. Így lesz érintett benne a fogyasztó, akinél a magasabb ROBOR magasabb havi törlesztőt jelent.
Az eddigiekből úgy tűnik, a versenytanács már hetek, vagy akár hónapok óta elkezdhette ezt a vizsgálatot, sajtóhírek szerint banki vezetők telefonos és e-mailes üzenetváltásait is vizsgálták, és azzal gyanúsíthatják a bankokat, hogy összejátszhattak a ROBOR mesterséges növelése érdekében. Egy ilyen vizsgálat nem rövid, több szakaszból álló folyamat, az ügy jelenleg ott tart, hogy a versenytanács már elküldte a bankoknak a jelentését – ez szivárgott ki a nyilvánosság elé –, amire az érintetteknek egy hónapjuk van válaszolni.
Az is beszédes, hogy az első hírmorzsák előbukkanását követően több érintett bank is jelezte, hogy megkapták a jelentést. Egyesek azt közölték, hogy náluk minden a lehető legnagyobb rendben van, de olyan bank is szólalt meg a kérdésben, amelyik hangsúlyozta, nem ért egyet a jelentéssel, és készen áll az igazát a bíróság előtt is megvédeni. Ebből már elég világos, hogy az ügyben bírságok várhatók. És a jelenlegi hazai szabályok szerint a büntetési tételek hasonló esetben az árbevétel 10 százalékáig terjedhetnek, ami eurómilliós összegeket jelenthet. Szóval az ügy várhatóan nagyot fog szólni néhány héten belül.
Azzal nem nagyon lehet megvádolni a versenytanácsot, hogy túl gyakran néznének a bankok körmére alapkamat-kartellezés nyomait keresve. Utoljára 2008-ban végeztek hasonló vizsgálatot, még a nagy pénzügyi válság előtti aranykor végén, amikor a bankok egymást alálicitálva dobálóztak a hitelekkel az ügyfelek után, és nem sokakat furdalt a kíváncsiság, hogy miből is adódik össze a törlesztőrészlet. Az akkori vizsgálat eredményeképpen két bankra összesen közel 7,5 millió eurós bírságot szabtak ki. A bankok nem hagyták annyiban, évekig tartó pereskedés lett az ügyből, de nem úszták meg. Hogy a mostani vizsgálat milyen eredményre vezet, azt már heteken belül láthatjuk.
