A Népújság olvasói két írásomban olvashattak Bolyai János orvosairól: Az első marosvásárhelyi doktorokról és Bolyai János és a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága című közleményekről van szó.
Marastoni József: A pesti egyetem orvostanári kara (litográfia, 1863). A képen állnak (balról): Diescher János, Wágner János, Arányi Lajos, Semmelweis Ignác, Lippay Gáspár, Lenhossék József, Jendrassik Jenő, Nedelkó Döme, Linzbauer Ferenc, Wachtel Dávid, Stockinger Tamás, ülnek (balról): Zlamál Vilmos, Sauer Ignác, Rupp N. János és Balassa János
A Népújság olvasói két írásomban olvashattak Bolyai János orvosairól: Az első marosvásárhelyi doktorokról és Bolyai János és a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága című közleményekről van szó. Nemcsak az a fontos, hogy milyen szoros kapcsolat volt Bolyai János és a korabeli orvosok között, de orvostörténeti szempontból is érdekes megvizsgálni az MTA Könyvtár Kézirattárában őrzött, Bolyai János részére felírt 53 orvosi receptet. Szakmailag a recepteket megvizsgálta prof. dr. Jung János és prof. dr. Csedő Károly. Minket most egy kicsit kultúrtörténeti és Marosvásárhely története szempontjából érdekelnek a recepten szereplő nevek.
Az orvosok nevét több publikáció is hibásan közölte, ezért tartottuk fontos feladatunknak, hogy a lehetőségek szerint tisztázzuk ezt a kérdést, vagy legalábbis egy lépéssel megközelítsük a valóságot. Az orvosok kilétének tisztázásában segítséget kértem és kaptam dr. Kapronczay Károly orvostörténésztől.
Bolyai János talán a legszorosabb kapcsolatot a tudós orvos-nyelvész Engel Józseffel tartotta.
Dr. Engel Józseftől 14 db recept őrződött meg (1837. február 25-én, május 18-án, 1846. október 2-án, október 3-án, október 4-én, október 5-én, október 6-án, 1849. március 17-én, április 3-án, április 10-én, 1850. április 10-én, április 18-án, április 30-án, 1851. február 21-én írt fel receptet dr. Engel József Bolyai János részére). Fontos észrevétel, hogy 1846 októberében egymás után következő nap mindegyikén felkereste Bolyai János dr. Engelt. Bolyai János valószínű nagyon beteg volt. Engel Józseffel annyira összebarátkozott, hogy megkérte, legyen az egyik tanú a házasságkötésén 1849. május 18-án a Vártemplomban.
A Bolyai Jánosnak felírt 53 orvosi recept újbóli átnézése számomra a következő meglepetést hozza: Bolyai János részére 1833. július 17-én és 1833. július 21-én írt receptet dr. Wachtel! (Ezt eddig szerintem tévesen Wachternek olvastuk!) Dr. Wachtel Dávid (1807-1872) a magyar orvostörténet jelentős személyisége. A néhai Spielmann József orvostörténész A közjó szolgálatában (Kriterion Kiadó, 1976) című, mindmáig Erdély egyetlen orvostörténetével foglalkozó monográfia írója, az alábbi kis adatot közölte:
„Gazdasági kérdések foglalkoztatják például az 1838-ban alakult temesvári Verein für praktisce Heilkunde tagjait. Az egyesület első elnöke a román-szerb származású Gheorghe Ciocârlan. A társulat vezetését később a liberális gondolkodású, haladó nemzeti érzésektől fűtött Wachtel Dávid veszi át, s a Bánság minden nemzetiségi orvosait és természetkutatóit igyekszik bevonni az egyesület munkájába. Az ő és társai érdeme, hogy a magyar Orvosok és Természetvizsgálók IV. Vándorgyűlését (1844-ben) Temesváron rendezik meg.”
De a debreceni orvostörténész Szállási Árpád cikket írt 1977-ben az Orvosi Hetilapban Wachtel Dávidról. Ebből egy kicsit többet megtudhatunk Wachtelről:
„Wachtel Dávid nem tartozik sem hőseink, sem jelentős tudósaink sorába. Egyetemi tanársága sem indokolná homályba vesző alakjának megvilágítását. Pláne felerősített fénnyel. Az Orvosi Tár és az Orvosi Hetilap közötti hiányt pótló fórum szerkesztése, valamint a fürdőügyi könyve azonban szerves része a múlt századi magyar medicinának. Nagykanizsán született 1807-ben. Életéről nem tudunk (nem is igen fontos tudnunk) sokat. Rózsay József rövid nekrológja szerint (Gyógyászat, 1872. 46. sz.) »igen szegény sorsú és egyszerű szüléktől származott ifjú korától önmagára levén hagyatva, csakis vas szorgalma s kitartása által juthatott aránylag magas álláshoz«. Orvosdoktorrá 1833-ban avatták Pesten, aztán temesvári kincstári orvos lett.”
A Wikipédia a következő sorokban emlékezik meg róla:
„Wachtel Dávid (Nagykanizsa, 1807 – Buda, 1872. március 16.) orvosdoktor, orvosügyi tanácsos, egyetemi tanár. Orvosi tanulmányait Pesten végezte, ahol 1833-ban orvosdoktorrá avatták. Ezután Temesvárott kincstári orvos lett; 1859-ben a soproni kerület orvosügyi előadója, később Heves vármegye főorvosa s végül 1861-ben a Pesti Egyetemen az általános kór- és gyógyszertani tanszékre neveztetett ki. Ezen minőségben működött 1870-71-ig bezárólag, amikor nyugdíjazták. Kormányköltségen beutazta a magyar fürdőket. Meghalt 65 éves korában.”
Számunkra a következő információért érdekes az élete: szinte biztos, hogy 1833. július 17-én és 1833. július 21-én Wachtel Dávid nem járt Marosvásárhelyen. Bolyai Jánost 1833. június 11-én nyugállományba helyezték, és 1833. június 17-én Olmützből hazaindult Marosvásárhelyre. Bolyai János katonai szolgálatának legnagyobb szaktekintélye, a hadtörténész Ács Tibor is felteszi a kérdést vajon melyik úton indult haza Bolyai János: Bécs, Pest, Temesvár vagy Bécs, Pest, Nagyvárad útvonalon? E sorok írójának véleménye szerint Wachtel Dávid 1833. július 17-én és július 21-én Bolyai Jánost Temesváron vizsgálta meg, és írt fel receptet részére. Marosvásárhelyre pedig 1833. július végére (esetleg augusztus elejére) érkezett meg végérvényesen.
(Eddig a Bolyai-monográfiák azt írták, hogy júniusban már Marosvásárhelyen volt!)
Talán csak néhány napot húzódhatott meg az édesapjánál, de azonnal albérlet után nézett, és kosztot is hozatott magának, amit az alábbi Teleki-Tékában lévő okirattal tudunk igazolni:
„A Méltóságos Kapitány Úr!
Kezdtte a Costozást augusztus 10.dikén így fél holdnapra ki fizette még instálom méltóztassék a Méltóságos Úr 1 és fél holdnapra kifizetni osztán ki lesz fizetve a Coszt 8-ber 10. dikéig nagy szükségem lévén azért bátorkodom instálni a Méltóságos Kapitány Urnak maradtam alázatos szolgája
Horváth Józsefné
MVásárhely 1833-ban szeptembris 17.dik”1
De az is érdekes, hogy a Pest-Pilis és Solt megyékben tevékenykedő dr. Barra István (1805–1865) 1834. május 30-án Marosvásárhelyen járt és megvizsgálta Bolyai Jánost. Bár itt tévedhetek, ugyanis több híres Barra nevezetű orvos is tevékenykedett akkor Erdélyben. Például Kolozsváron tevékenykedett dr. Barra Imre (Kolozsvár, 1799. november 5. – Kolozsvár, 1854. január 20.). Én mégis úgy gondolom, hogy a homoródalmási nemesi előnevű és nagyajtai születésű Barra István doktor éppen családi látogatásra Nagyajtára mehetett, amikor is Bolyai Jánost felkereste 1834. május 30-án. Barra doktor nyelvészettel és botanikával is foglalkozott, tehát több közös érdeklődési pontja is volt a két tudósnak.
Továbbra is az orvostörténészekre vár annak eldöntése, hogy ki volt az aradi dr. Deely doktor. Ki volt dr. Rimmel és dr. Stahli? Ha jól olvastam ki a recepteken található neveket! Mert ha dr. Stahly Ignácról (1787–1849) lenne szó, az fölöttébb érdekes, ha 1849. szeptember 19-én, Marosvásárhelyen is járt volna. „Stahly Ignác Pesten végzett, majd a pesti orvosi kar anatómia professzora, a Helytartótanács egészségügyi osztályának vezetője, országos főorvos. 1849 őszén a honvédség főorvosa, a honvédorvosi kar megszervezője.” (Dr. Kapronczay Károly közlése)
Ugyancsak érdekes volna megtudni, hogy kit takar a H szignó.
Dr. Kapronczay Károly budapesti orvostörténész szerint:
„A recepteken szereplő Deely nevű orvosról csak annyi, hogy az adott időben – az Országos Levéltárban őrzött anyagokból – annyi tűnik ki, hogy Deely – keresztnév nélkül – 1827-ben működött polgári orvossebész és szülészmesterként, végzési helye nincs jelölve, legfőképpen keresztneve. Ha hivatalos orvos lett volna, akkor kiírnak minden adatott. Az adott terület orvosa, mint „futottak még” szinten, közli a működési területén élő orvosokat. Feltehetően külhoni volt vagy leszerelt katonaorvosok. Rimmelről szintén
„semmi”, csak a neve maradt meg egy recepten, lehet polgári vagy katonaorvos, Itt is, mint Deelynél, ha nem volt hatósági vagy szolgálatban levő katonaorvos, csak az említés szintjén maradt meg a neve.”
1827. január 12-én és 1827. január 16-án dr. Deely Aradon két receptet írt fel Bolyai Jánosnak. Szerintem rendkívül fontos lenne ennek tisztázása. Ugyanis Bolyai János Aradon betegedett úgy meg, hogy az a betegsége egész életén át végigkísérte. Mikor Aradra helyezték, még egészséges volt, viszont Aradon egy olyan betegséget szerzett, amelytől sohasem tudott megszabadulni! Az is lehet, hogy az aradi orvosok félrekezelték!
Dr. Gazda István tudománytörténész véleménye szerint, aki az utóbbi években nagyszámú orvostörténeti munkát, köztük kéziratokat rendezett sajtó alá, Bolyai János nem volt hipochonder, hanem az 1828-ban Aradon átvészelt maláriája mellékhatásai voltak azok, amelyek őt egész életében gyötörték. Sajnos orvosai közül egy sem ismerte fel, hogy malária okozta tünetekről van szó, miközben már több fontos leírás is megjelent magyar nyelven a maláriáról és annak lehetséges gyógyításáról. Bolyai János valóban sokszor rosszul érezte magát, ami leveleiből is kitűnik, de Gazda István határozottan állítja, hogy az ezt követő gyógymódok mind-mind valós tünetek visszaszorítására szolgáltak, s Bolyai egész életében megpróbált megfelelő gyógymódokat találni az időről időre előtört tünetei mérséklésére. Ehhez sok mindent elolvasott, s édesapja tanácsai közül is jó néhányat megfogadott.
IRODALOM
Ács Tibor: Bolyai János egészsége katonai okmányaiban. – Communicationes de Historia Artis Medicinae – Orvostörténeti Közlemények. Vol. 178–181. (2002) pp. 173–191.
Szállási Árpád: Wachtel Dávid, Orvosi Hetilap, 118. 1977. 34. pp. 2041-2043.
Szállási Árpád: Barra István botanikus főorvos, Orvosi Hetilap, 116. 1975. 38. pp. 2257-2258.
Dr. Kapronczay Károly szóbeli közlése
Spielmann József: A közjó szolgálatában, Kriterion, 1976. p. 26.
Jung János: Bolyai János betegségei, korabeli orvosi dokumentumok alapján. In: A tér úttörője. Bolyai János-emlékév. Marosvásárhely, 2002. Szerk.: Csegzi Sándor, Jung János, Kiss Elemér, Pál-Antal Sándor. Marosvásárhely, 2003. Mentor. pp. 144–165.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
