2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Augusztus 21–26. között a Sapientia KPI jóvoltából egyikünk, Oláh-Gál Róbert részt vehetett a 10. Bolyai–Lobacsevszkij–Gauss (BGL) Konferencián, mely a Heves megyei Gyöngyösön került megrendezésre. 

Egy 2006-os felvétel, kedves emlékű Kiss Elemér professzor halálos ágyán. Jobbról balra: Weszely Tibor, Csegzi Sándor, Lovas István, Toró Tibor, Kiss Elemér, OGR, Kiss Ágnes, áll Molnár Emil


Augusztus 21–26. között a Sapientia KPI jóvoltából egyikünk, Oláh-Gál Róbert részt vehetett a 10. Bolyai–Lobacsevszkij–Gauss (BGL) Konferencián, mely a Heves megyei Gyöngyösön került megrendezésre. Emlékeztetni szeretnénk a Népújság olvasóit, hogy a harmadik BGL-konferencia Marosvásárhelyen volt. Ezt a konferenciasorozatot Jenkovszky László (Kijev) és Lovas István (Budapest), valamint Toró Tibor (Temesvár) magfizikusok és Kiss Elemér matematikaprofesszor (Marosvásárhely) álmodták meg, így természetes, hogy főleg a fizika a konferencia fő területe. Szívesen fogadunk matematikusokat, tudománytörténészeket, oktatókat is, akik felvállalják a Bolyaiak, Lobacsevszkij és Gauss hagyatékának és tudományos örökségének az ápolását. A BGL-konferenciasorozat mára regionális és nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. Jubileumi konferenciánk tiszteletbeli elnöke Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke volt. Az évek során a BGL-konferenciasorozat előadói Japántól az Egyesült Államokig szinte minden földrész számos országából érkeztek. Az idén a legtávolabbi előadónk Ausztráliából érkezett, a legtöbb előadó Ukrajnát képviselte, a legnyugatibb pedig Hollandiából jött.
A 2017-es BGL-konferencia rendezési jogát egyikünk, Csörgő Tamás fizikus kutatóprofesszor, az Európai Akadémia tagja, Novák Tamás PhD, tanszékvezető egyetemi docens és Csanád Máté PhD, egyetemi docens nyerte el, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola jogutódjaként az Eszterházy Károly Egyetem Károly Róbert Campusa (EKE KRC), valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) együttműködésében. A néhai Lovas István fizikus akadémikus, a konferenciasorozatot alapító professzorok egyike Gyöngyös mellett, Gyöngyöshalászon született, és ott is van eltemetve. [Eddig a következő városokban volt BGL-konferencia: Ungvár, Ukrajna (1997), Nyíregyháza, Magyarország (1999), Marosvásárhely, Románia (2002), Nyizsnyij Novgorod, Oroszország (2004), Minszk, Fehéroroszország (2006), Debrecen, Magyarország (2008), Kolozsvár, Románia (2010), Ungvár, Ukrajna (2012), Minszk, Fehéroroszország (2015)]. 
Lovas István professzor többször is járt Marosvásárhelyen, és a Bolyaiaknak nagy tisztelője volt! (Annak idején a harmadik BGL-konferencia marosvásárhelyi megrendezésére anyagiakat is biztosított az MTA támogatásával.) Lovas István kiváló magfizikus volt, az MTA rendes tagja, az Európai Művészeti, Természettudományi és Társadalomtudományi Akadémia (Párizs), valamint az Ukrán Felsőoktatási Akadémia tagja, a Nagyváradi Egyetem díszdoktora. Kutatási és érdeklődési területei jelzik a magfizikától a gravitációs hullámokon keresztül a tomográfiáig terjedő széles körű érdeklődését. Ezeknek a kutatási területeknek számos hasznos, gyakorlati alkalmazása van, az okostelefonoktól a gyógyászatban használatos modern számítógépes tomográfokig. A modern fizikai kutatások egyik leggyakrabban használt mellékterméke pedig maga a világméretű háló és a rajta tájékozódási lehetőséget biztosító World Wide Web, melynek rendszerét az Európai Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet, a CERN számítástechnikusai fejlesztették ki.
Az egyik legérdekesebb előadás, mely a közvélemény számára is fontos és mindenki által érthető téma tárgyalása volt, a Semmelweis-reflexről szólt, melyet éppen a gyöngyösi BGL 2017 konferencia elnöke, Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja tartott. 
A Semmelweis-reflex egy automatikus, reflexszerű emberi magatartást jelöl, amely a bevett, hagyományos és elfogadott szemlélet alapján, érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a tudományosan bizonyított, de merészen új és szokatlan eredményeket. Ez az ösztönös, automatikus tudományszociológiai magatartás Semmelweis Ignácról, az „édesanyák megmentőjéről”, legnagyobb hatású orvosunkról kapta a nevét. Semmelweis tudományos szaklapokban közölt, statisztikai alapokon álló érveléssel bizonyította, hogy ha a hullaboncolás után az orvosok fertőtlenítő hatású, klóros vízben alaposan kezet mosnak, még mielőtt a szülő nők sebeihez érnek, akkor a gyermekágyi láznak nevezett és sebfertőzéssel azonos tünetekkel jellemezhető, halálos betegség aránya a szülő nők között 30%-ról 0,3%-ra, azaz közel századrészére csökkenthető. Azonban ha Semmelweis igazát a korabeli orvosok elfogadták volna, akkor ez egyben annak a beismerését jelentette volna, hogy ők tévúton járnak, és azt is jelentette volna, hogy saját kezűleg fertőzték meg hullaméreggel az édesanyákat. Ez sajnos a korabeli orvos-tudósok számára elképzelhetetlen gondolat volt, hiszen gyakorlatilag gyilkosokká minősítette volna az úriembernek tartott orvosokat. Semmelweis új, radikálisan egyszerű eljárásának, a kézmosásnak a bevezetése helyett működésbe lépett a Semmelweis-reflex: kinevették, kigúnyolták, fenyegették, kirúgták, majd elmegyógyintézetbe zárták, és ott alaposan meg is verték Semmelweis Ignácot, aki a halotti anyakönyvének tanúsága szerint ebből a verésből származó sebfertőzésben, szepszisben halt meg: ugyanabban a betegségben, aminek megelőzéséért egész élete során küzdött.
A Semmelweis-reflexnek kiterjedt irodalma van, főleg az angolszász világban. Noha Semmelweis Ignác magyar orvosprofesszor volt, a Semmelweis-reflex vagy S-reflex a magyar szakirodalomban szinte ismeretlen fogalom. Ezt a kifejezést azonban a Wikipédia indexeli, és a következő formában értelmezi:
„A Semmelweis-reflex nem a szó tudományos (fiziológiai) értelmében vett reflex. Az elsősorban angolszász nyelvterületen elterjedt kifejezés egy sajátos reflexszerű (automatikus) emberi magatartást jelöl, melynek lényege az új információ elutasítása rögzült normák, hiedelmek vagy paradigmák miatt.
Nevét Semmelweis Ignácról kapta, akinek tudományos és magánéleti sorsa a kortársak elutasítása miatt tragédiába torkollott…” (https://hu.wikipedia.org/wiki/Semmelweis-reflex)
Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja a BGL 2017 konferencián tartott előadása alkalmából a Semmelweis-reflex jellemzőit a következő módon foglalta össze olvasóink számára. 
„A Semmelweis-reflex egy nem fiziológiai értelemben működő, de reflexszerű, automatikus emberi magatartás. Az S-reflex olyan új információk, tények feltárásán alapul, melyek nem illeszthetőek be az adott korban általánosan elfogadott tudományos világképbe. Az eredmény vagy felfedezés tudományos értelemben (például statisztikailag) bizonyított, a bizonyításra törekvő, az esetleges bizonyítási hiányosságok pótlására törekvő kreatív, progresszív kutatók által. Az új eredményt azonban automatikusan, azaz érdemi vizsgálat nélkül elutasítják az ortodoxiát képviselő kutatók, rögzült normáik, hiedelmeik, paradigmáik alapján. Az S-reflexre jellemzően az ortodox, de hatalmi pozícióban lévő kutatók elutasítják a bizonyításra törekvő kutatók legkisebb segítségnyújtási kérését is. A kreatív, bizonyításra törekvő, új ötleteket kidolgozó kutatókkal szemben az ortodoxiát képviselő, a kialakult erőviszonyokat megőrizni kívánó kutatók a hivatalos eljárási rendet, az előírásokat és a procedúrákat hangsúlyozzák. Automatikusan, tehát szinte gondolkodás nélkül kinevetik és kigúnyolják, megfenyegetik az új eredmény felfedezőjét, anyagi hátrányát okozzák, kiteszik állásából, bántalmazzák, majd fizikailag is a vesztét, halálát okozzák.” Csörgő Tamás előadásában felvetette, hogy az ismert példák alapján a Semmelweis-reflex egyik tünete bizonyára a szegényes, méltatlan temetés, majd a felfedezés jelentőségének széles körű felismerése és elismertetése után a méltó és díszes, posztumusz újratemetés is. A jelenség lényege magyar nyelven is ismert: »A felfedezés megelőzte a korát«.
A Semmelweis-reflex minden jellemző tulajdonsága szemléletesen illik Bolyai János nem-euklideszi geometria felfedezésének tudományos fogadtatására és Bolyai János éle-tére is. Ezért a Semmelweis-reflex létezését és a jelenséget jellemző kritériumokat a szélesebb közvélemény figyelmébe ajánljuk, hiszen jól ismert, és számos példa által igazolható tény az, hogy a Semmelweis-reflex napjainkban is működik, kortól függetlenül. Ezért is érdemes törekedni az elkerülésére, melynek legfontosabb módja annak elismerése, hogy a Semmelweis-reflex létezik mint automatikusan kiváltható emberi magatartás. Elkerülésében nagy segítséget jelent annak a belátása, hogy mai tudásunk jelentős része 100 évvel ezelőtt teljesen ismeretlen volt, ezért várhatóan 100 év múlva mindaz, amit ma tudunk, szintén csak kis töredéke lesz majd az emberi tudásnak. Tehát nem tudhatjuk, hogy egy új megfigyelés milyen messzire vezet, de feltételezhetjük, hogy mindaz, ami számunkra jelenleg ismeretlen, de megismerhető, jóval nagyobb és gazdagabb világot jelent, mint a már eddig feltárt és számunkra ismertnek tekintett világ. Ez azonban már messzire vezet, és egy másik előadás témája is lehetne.
Természetesen még nagyon sok érdekes téma szerepelt a BGL 2017-es konferencián, az érdeklődők figyelmébe ajánljuk a BGL 2017 konferencia honlapját: https://indico.cern.ch/e/bgl17/
Kiemelnénk, hogy a BGL nemzetközi tudományos konferenciasorozat jubileumi, 10. ülésszakának befejező előadásai tudományos ismeretterjesztéssel foglalkoztak. Többek között gyöngyösi és egri középiskolai tanárok tartottak előadást a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumból induló Magyar TÖK Mozgalomról, vagyis a Magyar Természettudományos Önképzőköri Mozgalomról. Berkes-Sinka Márta tanárnő (Eger, Dobó István Gimnázium) a DobóTÖK 2016/17-es tanévben végzett munkájáról számolt be. Kissné Császár Erzsébet tanárnő (Gyöngyös, Berze Nagy János Gimnázium, BerzeTÖK) pedig előadásában alapos statisztikai kutatásokat végezve áttekintette a BerzeTÖK működésének első évtizedét. Figyelemre méltó, hogy a Magyar TÖK Mozgalom nem pénzen, hanem szellemi erőink összefogásán alapul. Említésre méltó az is, hogy az 1557-ben alapított marosvásárhelyi református kollégiumban évtizedekig működött a Mentovich Ferenc Önképzőkör. Vályi Gyula és Vályi Gábor is kiemelkedő munkát végeztek az önképzőkör keretében. Veszprémben, a híres Lovassy Gimnáziumban ma is Mentovich Ferenc nevét viseli az ottani önképzőkör. A TÖK Mozgalom keretében tenni tudunk azért, hogy a magyar természettudományos oktatás visszanyerje régi nagy hírét, és azért is, hogy a szellem és az értelem napvilága minél több diák, minél több ember szemében ragyoghasson. A jubileumi, 10. Bolyai–Gauss–Lobacsevszkij-konferencián összefoglalt több mint 10 éves tapasztalat szerint eredményes, szerencsés és hatékony formája a természettudományos önképzőkörök, TÖK-ök alulról szerveződő, önkéntes létrehozása diákjaink számára. A TÖK – a tapasztalatok szerint – igen jó dolog. Például lehetőséget biztosíthat példaképeink, Bolyai János és Farkas, valamint Semmelweis Ignác életének megismerésére, a Semmelweis-reflex tárgyalásával pedig diákjainkat felkészíthetjük az életre, azaz a kiváló tudományos eredmények elérésével szinte automatikusan együtt járó nehézségekre is.
Oláh-Gál Róbert , Csörgő Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató