2025. március 12., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Hetvenkét évet töltött kedden Bölöni László, vidékünk valaha volt legeredményesebb labdarúgója és edzője, akit életműdíjjal tüntetett ki a Magyar Sportújságírók Szövetsége az Év Sportolója gálán, a budapesti Operaházban, január 13-án.

Az egykori BEK-győztes futballista Sulyok Tamás magyar köztársasági elnöktől vehette át a díjat, a díjátadásban a kétszeres BEK-győztes Miodrag Belodedici, Bölöni egykori steauás csapattársa is segédkezett. 

Első hallásra lehetetlennek tűnik, hogy egy ország olyan sportolót jutalmazott életműdíjjal, aki soha nem képviselhette az adott nemzet színeit, viszont Budapesten, a magyar sport ünnepén, az Év Sportolója gálán egy olyan sportembert magasztaltak, aki a sors furcsa fintorának „köszönhetően” soha nem is képviselhette a magyarokat. Mi több, ellenfélként inkább borsot tört az orruk alá! Ezért is nem mindennapi Bölöni Lászlónak ez az elismerés. 


Fotó: MSÚSZ


Mi, marosvásárhelyiek – és főleg a romániai magyarok – mindig is felnéztünk Bölöni Lászlóra, akinek labdarúgóként együtt drukkoltunk az AS Armata-s, de steauás időszakában is, akárcsak akkor, amikor a román válogatott mezét öltötte magára, vagy éppen edzőként ért el sikereket. 

Meghatódva, de büszkén hallgattuk köszönőbeszédét az Év Sportolója gálán a televízió képernyője előtt – arra is gondolva, hogy sportsikereinek, ezen belül életműdíjának egy kicsit mi, szurkolók is részesei vagyunk, mert lélekben mindig elkísértük, bárhová is vitt az útja. 

De milyen sikereket ért el Bölöni László sportemberként? 

Példaértékű és sikeres labdarúgói pályafutás

Bölöni Lászlónak Dicsőszentmártonban kisgyermekként lett kedvenc játékszere a labda. Az ASA csapatában, a felnőttek között 1970-ben, 17 évesen mutatkozott be, a marosvásárhelyi klub színeiben egy ezüstérmet (1974–1975) és egy bronzérmet (1975–1976) ért el, és 1970–1984 között 406 mérkőzésen 64 gólt szerzett. Az egykori középpályás – akit 1977-ben és 1983-ban az év labdarúgójának választottak –, 1984-ben, a szülővárosában megszerzett fogorvosi diplomával a kezében a Bukaresti Steauához igazolt, ahol a klub piros-kék színeiben 97 találkozón 24 alkalommal volt eredményes, és háromszoros bajnok (1984–1985, 1985–1986 és 1986–1987), kétszeres Románia-kupagyőztes (1985 és 1987) lett. 

1986-ban első kelet-európai együttesként a legrangosabb európai klubtrófeát, a BEK-serleget (a mostani Bajnokok Ligája elődje) is elhódította az alakulattal, így játszhatott az Interkontinentális Kupáért. 1987-ben UEFA-szuperkupát nyert. 

A világra szóló siker után, Bölöni 1987-ben, 34 évesen Belgiumban és Franciaországban is kamatoztatta futballtudását, egészen 1992-es visszavonulásáig. Labdarúgói pályafutása során klubszinten 607 hivatalos mérkőzésen 94 gólt szerzett. 

A román válogatott színeiben 102 alkalommal szerepelt. Huszonháromszor volt csapatkapitány, 25 gólt szerzett, a többi között az 1984-es Európa-bajnokságon is betalált, de talán a legemlékezetesebb a világbajnok olaszoknak lőtt szabadrúgásgólja. A címeres meznek 1988-ban intett búcsút. 

Puskás Ferenc halála óta ő a ma élő egyetlen magyar BEK-győztes labdarúgó.  Sikereit nemcsak játékosként, de edzőként sem közelítette meg senki a magyarok közül az elmúlt évtizedekben (a Bukaresti 

Steaua és Jenei Imre sikere óta), sőt Bozsik József után ő az egyetlen futballista, aki több mint 100 alkalommal szerepelt magyar ajkú labdarúgóként hazája válogatottjában. 

Edzőként is világhírű lett

A híres clairefontaine-i edzőiskola elvégzése után Franciaországban, Nancyban kezdett dolgozni 1994-ben, aztán a Rennes-nél, a Monacónál, a Lens-nál, legutóbb pedig a Metznél kapott feladatot, míg Belgiumban a Standard Liege-t, a Royal Antwerpet és a Gentet irányította. Edzői pályafutása alatt dolgozott még Görögországban (PAOK, Panathinaikosz), Katarban (Al-Khor), Szaúd-Arábiában (Al-Ittihad) és az Egyesült Arab Emírségekben is (Al-Naszr Dubaj, Al-Wahda, Al-Dzsazíra). 

Külföldön első sikerét a francia Nancyval érte el, amelyet feljuttatott az élvonalba, aztán a lisszaboni Sportinggal bajnokságot, Portugál Kupát és Portugál Szuperkupát is nyert, és mint közismert, ő tette be először a felnőttcsapatba Cristiano Ronaldót. Idővel volt belga bajnok és Szuperkupa-győztes (Standard Liege 2008–2009), de 2007-ben Gulf Club Ázsiai Bajnokok Ligáját is nyert az Al-Dzsazírával.

Bölöni az ötszörös aranylabdás portugál Ronaldo mellett világsztárok egész sorát edzte, így többek közt Tony Cascarino (Nancy), Cristian Chivu (Románia), Joao Pinto, Ricardo Quaresma, Rui Jorge, Hugo Viana, Pedro Barbosa (Sporting), Petr Cech, Kim Kallstrom (Rennes), Jan Koller (AS Monaco), Philip Cocu (Al-Dzsazíra), Fernando Baiano (Al-Wahda), Axel Witsel, Marouane Fellaini (Standard Liege), Raphaël Varane (RC Lens), Pablo Garcia (PAOK), Bruno Mineiro (Al-Khor SC), Sulley Muntari, Lucian Sânmărtean (Al-Ittihad), Sinan Bolat (Royal Antwerpen), Roman Jaremcsuk (KAA Gent), Federico Maceda (Panathinaikosz FC) és Georges Mikautadze (Metz) is a játékosa volt. Néhányan közülük megszólalnak abban az életrajzi filmben, amelyet Kollarik Tamás rendező és alkotótársa, a Székelyudvarhelyen élő Szabó Attila készít, és Bölöni – az erdélyi legenda címmel 2025 első felében kerülhet a mozikba. Az erdélyi futballsztár közben önéletrajzi könyvét is írja. 

„Mint edző, a legfontosabb, a legnehezebben elért sikereimnek azt mondanám, hogy a nyugat-európai nehéz profi futballban nem voltam tiszavirág-életű. Körülbelül harminc éven át álltam a gáton, és a süllyesztők nem nyeltek el” – mondta el az életműdíj átadásakor labdarúgói és edző pályafutásáról Bölöni László. 

Ez így volt szép, így volt jó!

Bölönit a Sportingnál elért sikerei után 2000-ben Románia szövetségi kapitányává nevezték ki, majd Magyarország ellen is sikerrel irányította a nemzeti tizenegyet. 

„BEK-mérkőzéseken játszottunk a magyar bajnokok ellen (a Bp. Honvéd ellen 1985-ben és az MTK-VM ellen 1987-ben  – a szerk.), sőt, pár évre rá, mint román szövetségi kapitány, szembekerültem a magyar válogatottal is. Ezeken a rendkívül kényes mérkőzéseken mindig sikerem volt. Nem veszítettem el egyet sem, sem mint játékos, sem mint edző. Tudom, hogy nem jó dicsekedni, nem is ezért mondom, inkább azért, hogy rámutassak: egy időben tudtam becsületes magyar ember és korrekt román állampolgár lenni – fejtette ki a marosvásárhelyi futball-

edző a díjátadáson, majd így folytatta. – A magyar színeket soha nem képviselhettem, a magyar színek nem loboghattak körülöttem, de azért valamit tettem értük. Neveltetésemnek hála sikerült elérnem, hogy a nevem ö betűi fölött mindvégig megmaradtak a pontok. Erre mondaná Zorán, hogy ez így volt szép, így volt jó” – mondta el a budapesti sportgálán Bölöni László, aki azért is akart futballista lenni, mert a labda ott pattogott szinte állandóan körülötte, és mindig teljes lelki megnyugvást, kielégülést tudott számára adni.  

Labdarúgói karrierének csúcsát a Bukaresti Steauával 1986-ban megnyert Bajnokcsapatok Európa Kupáját tekinti, a nagynevű Barcelona ellenében. 

„Ha nagy futballistaemlékemet keresem, akkor fura módon az jut eszembe, amikor jöttünk haza Sevillából, hoztuk haza a BEK-kupát, és a bukaresti repülőtéren, az éjjeli órákban, amikor kimentünk a teraszra, ott volt előttünk vagy harmincezer ember a sötétben. Ott vártak ránk, mert a sikerünkkel visszaadtuk nekik az önbecsülésüket, amit azokban a nehéz időkben nálunk bizony elveszítettek az emberek. Csodálatosan szép, mond-

hatom, hogy fantasztikus volt velük együtt örvendezni” – mondta el a díjátadón Bölöni László. 

„Ez a díj különös számomra, mert ennek üzenetereje van. Üzeni azt, amit a dal is mondott, amikor beléptem a színpadra: mi egy vérből valók vagyunk. Ennél szebb, ennél fontosabb zene nem létezik” – összegzett a sportgála végén a világsztár, a legenda, mindegyikünk Bölöni Lászlója. 

Huj, huj, hajrá, szép volt, Laci!


Az Év Sportolója gála eddigi életműdíjasai

2012: Grosics Gyula (FourFourTwo-életműdíj)

2013: Fenyvesi Máté (FourFourTwo)

2014: Palotai Károly (FourFourTwo)

2015: Szepesi György (MLSZ), Károlyi Béla (MSÚSZ)

2016: Göröcs János (MLSZ), Kulcsár Győző (MSÚSZ–MOB)

2017: Mészöly Kálmán (MLSZ), Balczó András (MSÚSZ–MOB)

2018: Rákosi Gyula (MLSZ), Gergely Gábor, Jónyer István, 

          Klampár Tibor (MSÚSZ–MOB)

2019: Mezey György (MLSZ), Wichmann Tamás (MSÚSZ–MOB)

2020: Keleti Ágnes (MSÚSZ)

2021: Raduly József (MSÚSZ)

2022: Fábiánné Rozsnyói Katalin (MSÚSZ)

2023: Schmitt Pál (MSÚSZ)

2024: Bölöni László (MSÚSZ)



Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató