Bő kínálat, soványabb kereslet

• 2012-06-20 15:40:49

• Mezey Sarolta

Tegnap két marosvásárhelyi piacot kerestünk fel, hogy képet kapjunk arról, mit kínálnak a termelők és viszonteladók, milyen árban és mennyiségben kel el a zöldség és a gyümölcs. A Gyémánt piacon, akárcsak a nagypiacon, temérdek áru várta a vásárlókat, akikből kevés fordult meg a piacon.

Fotó: Nagy Tibor

Tegnap két marosvásárhelyi piacot kerestünk fel, hogy képet kapjunk arról, mit kínálnak a termelők és viszonteladók, milyen árban és mennyiségben kel el a zöldség és a gyümölcs. A Gyémánt piacon, akárcsak a nagypiacon, temérdek áru várta a vásárlókat, akikből kevés fordult meg a piacon. A kánikulai meleg lehet az egyik oka a vásárlók távolmaradásának, a másik pedig az egyre szűkösebb családi költségvetés, ami miatt kevesebbet és kevesebbszer vásárolnak az emberek.

Megjelent a dăbuleni-i görögdinnye

A Gyémánt piac bejáratánál már felállították a görögdinnyés sátrat, megérkeztek a dăbuleni-i termelők. Meg sem kell szólalnia az árusnak, messziről lerí róla, Olténiából érkezett, keze hamisítatlanul igazolja, földműveléssel foglalkozik. Településének homokos talajú földjein olyan dinnyét termesztenek, amely országszerte ismert és kedvelt. Az oltyán termelőnek és segédjének nem kellett sok noszogatás, a rájuk jellemző közvetlenséggel máris mindent elmondott a portékáról. A dinnye frissen szedett, mézédes, jó fajta, nem zsákbamacska, megkóstolható. – Venni kell belőle! – mondta. Csakhogy kilója 3 lej. – Addig tartjuk az árat, amíg így is megveszik. A júliusban kezdődő szezonban 1-1,5 lejre is leengedjük – tette hozzá. Egy nagyobbacska „családi” dinnye 3 lejjel számolva 20 lejnél kezdődik.

Kevés a nyárádmenti termelő

Odébb Ilyés Edit somosdi termelőt kérdeztük, megéri-e zöldségtermesztéssel foglalkozni a Nyárádmentén. – Megéri. Kiegészítő jövedelemként foglalkozunk a zöldségtermesztéssel. Úgy gondoljuk, hogy jobb dolgozni, mint tétlenkedni és siránkozni. Rajtam kívül csak egy somosdi árus van ezen a piacon. A többiek más piacon bérelnek asztalt. Olyan árut kell hoznunk, ami friss és amit megszoktak a vásárlók – mondta a termelő, akinek az asztalán friss zöldborsó volt, amit kisebb befőttesüveggel 2,5 lejért mért. A karalábé darabját, a hagyma kötését, a zöldpetrezselymet, a csombort 1 lejért, a murkot 3 lejért kínálta.

A viszonteladók az uborkát 2 lejért, a húsos paprikát 10 lejért, a karfiolt 6 lejért, a paradicsomot 4,5-5 lejért, az újkrumplit 1-1,3 lejért kínálták.

Az oltyán paradicsom jobb, de nem a régi

Miután a fogyasztók már torkig vannak az ízetlen-bűzetlen bolti „műparadicsommal”, alig várták, hogy megjelenjen a jobb ízű oltyán paradicsom. A nagypiacon Ana, a paradicsomárus ránk szólt: – Fényképezni tilos! Megrökönyödve álltunk, mit akarhat, hiszen eddig senki sem kiáltott tilost. – Addig, amíg meg nem kóstolják a paradicsomot! – tette hozzá viccesen. Hát mosatlanul nem kóstoltuk meg, de fényképezni engedett, sőt meg is mondta, hogyan kell, hogy az áruja jól látsszon. – Mindenkinek mondják el, megjöttünk, lehet vásárolni! – tette hozzá. Egy másik árusnál megkérdeztük, valóban kerti, szabadföldi-e az oltyán paradicsom? – Nem az! Mi is melegházban termeljük, mert másképp nem marad meg. Amióta ennyi savas eső esik, a szabadföldi paradicsom nem marad épen – árulta el nekünk egyik Olt megyei termelő.

Magyardécsei cseresznyéből van a legtöbb

Epernek már nyoma sincs, lejárt a szezonja. A hazai gyümölcsök közül most a cseresznyén a sor, s ebből is a Beszterce megyei magyardécseiből van a legtöbb. A nagypiacon egyetlen magyardécsei árust – Martonos Katalint – találtunk, a többi viszonteladó. – A décseiek már nem járnak a piacra. Nincs szükség rá, hiszen a viszonteladók házhoz mennek. Egy nagy piaccá változott a falu, nagy a forgalom, ahogy leszedik a cseresznyét, máris viszik – tette hozzá a termelő, aki elmondta, ő azért kitart amellett, hogy saját portékáját ő adja el. Nem olcsón, 9-10 lejben kilóját. S ennél alább nem engedi!

Cseresznyéből még találtunk bátosit, váradit, de a régen híres bergenyei cseresznyének már csak emléke él az idősebb nemzedékben. Gyengébb minőségű cseresznyét 6,5 lejben is kínáltak, de ennek az íze nem olyan, mint a décseié.

A meggy is megjelent már a piacon, igaz, kevesebb van belőle, mint cseresznyéből. Ára 8-10 lej. A kajszibarack-, őszibarack-kínálat is elfogadható, mindkettő ára 5-7 lej között ingadozik. – Aki azt mondja, hogy hazai a barack, hazudik. Görögországból hozzák! – mondta az egyik árus.

Háziasszonyként még csak annyit tennék hozzá piaci körképünkhöz, hogy ha egy igazi „békebeli” piaci vásárlást megejtünk, bizony igen megfogyatkozik a pénztárcánk tartalma. Ezért kétszer is meggondoljuk, mire adjuk a pénzt. Ha télire befőttet is el szeretnénk tenni, akkor ki lehet számítani például, hogy 5 kiló cseresznye az 50 lej, ehhez jön a cukor, a gáz ára, s a saját munkánk, amit soha nem számítunk fel. Nem olcsó mulatság. De még így is megéri!