Biztonságosabb ösztrogénpótlók
Biztonságosabb ösztrogénpótló készítmények fejleszthetők ki amerikai kutatóknak köszönhetően.
Az Észak-texasi Egyetem biokémikusai által irányított nemzetközi tudóscsoport eredményeit a Science Transitional Medicine online kiadásában ismerteti.
A változó korban a petefészkek fokozatosan csökkenő hormontermelése miatt gyakran hőhullámoktól, álmatlanságban, depressziótól szenvednek a nők, akiket csontritkulás, valamint a menopauzával összefüggő demencia is fenyegethet. E tünetegyüttes kialakulhat akár fiatal korban olyan nőknél, akiknél valamilyen oknál fogva, például daganat miatt eltávolították a petefészkeket.
A 20. század második felében elterjedt az ösztrogénpótló készítmények alkalmazása, hogy enyhítsék a változó kor tüneteit és csökkentsék a távlati veszélyek rizikóját. Az ezredfordulóra azonban kiderült, hogy e gyógyszerek alkalmazása növeli a nőgyó-gyászati rákos megbetegedések kockázatát, valamint a szívbetegségek és a stroke (agyi érkatasztrófa) rizikóját. Még az ösztrogénnak más hormonokkal való együttes alkalmazása sem csökkentette a készítmények súlyos mellékhatásainak veszélyét. Ily módon immár több mint egy évtizede folyik a vita, hogy érdemes-e alkalmazni a változó kor tüneteinek enyhítésére az ösztrogénpótló készítményeket, vagy a terápia esetleges mellékhatásaira tekintettel célszerűbb tartózkodni az adagolásuktól – olvasható a Science Magazine honlapon. A nemzetközi kutatócsoport az ösztrogéntermelés folyamatát tanulmányozva a szervezetben egy olyan „elő-vegyületre” (prekurzor) figyelt fel, amely csupán az agyban alakult át aktív hormonná. Mint kiderült, a DHED elnevezésű vegyület az agyban termelődő egyik enzim hatására aktiválódott, más szervekben az ösztrogén más „elővegyületekből” keletkezett. Elméletileg ez azt jelenti, hogy a DHED alkalmazása csupán az agyban növeli az ösztrogén szintjét, viszont a szívben, emlőkben, méhben nem, azaz kiiktatható az esetleges súlyos mellékhatások kockázata.
A vegyületet már sikerrel kipróbálták patkányokon, s tervezik alkalmazni majmoknál is.
„Egy ilyen készítmény nagyon hatékony lehet a depressziótól, hőhullámoktól vagy álmatlanságban szenvedő nőknél” – hangsúlyozta Roberta Brinton neurofarmakológus, a Dél-kaliforniai Egyetem kutatója, aki nem volt részese a projektnek. Ugyanakkor az amerikai tudós rámutat, hogy a reménybeli gyógyszer nem védi ki a hormonhiánnyal kapcsolatos egyéb problémákat. „Az agyra fókuszálva elfeledkezünk a hormonhiánnyal kapcsolatos olyan gondokról, mint amilyen a csontritkulás” – fogalmazott Roberta Brinton, aki szerint olyan „elővegyületeket” kell keresni, amelyek például a csontokban alakulnak át hormonná.