Bizalomra épülő partnerségre kell alapozni a szociális rendszert
Jó gyakorlatok a gyermekvédelem és a szociális szolgáltatások területén az EU-ban címmel tartottak kedden konferenciát Brüsszelben, az Európai Parlamentben, az esemény házigazdája Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője volt.
A szociális rendszer működtetése tagállami kompetencia, azonban érdemes lenne az európai jó gyakorlatokat ellesni, mert talán a segítségükkel meg lehetne oldani azokat a hazai gondokat, amelyekkel a civil szféra képviselői küszködnek, különösen 2012 után – hangsúlyozta köszöntőbeszédében Kelemen Hunor szövetségi elnök, kiemelve, hogy a romániai szociális ellátás terén két nagy problémát lát, amely meghatározza az egész rendszert.
„Az első ilyen nagy probléma az állam és a civil szféra rendezetlen viszonya. Az állam nem bízik a saját polgáraiban és civil szervezeteiben. Az állam a saját polgárairól is azt gondolja, csak idő kérdése, hogy bebizonyítsa, hogy törvényt sértettek, a civil szervezetekről pedig egyenesen azt gondolja, hogy valami hátsó szándékkal tevékenykednek. Az állam nagyon nehezen akarja kiengedni a kezéből azokat a szociális feladatokat, amelyeket nem képes hatékonyan ellátni, amikor viszont átadja, akkor folyamatos gyanakvással tekint a civil társadalomra, egyházakra, egyesületekre, alapítványokra, nem rendel a feladatokhoz forrásokat és különösen az eljárásokkal, embertelen bürokráciával ellehetetleníti a civilek munkáját. Böjte Csabának van egy jó mondása erre: nem tudod megvárni, hogy az állam eldöntse, adhatsz-e vacsorát annak a gyereknek, aki ott áll a kapudban, mert a gyerek éhen hal, mire ez a döntés megszületik. Gyakorlatilag az állam és civil szféra viszonyának nincs hagyománya Romániában, ugyanakkor kiderült, hogy 25 év sem volt elegendő, hogy ez a viszony rendeződjön, hogy partnert lásson az állam a civil szférában, egyházakban” – emelte ki Kelemen Hunor. A másik nagy probléma a törvénykezés, de ez is mentalitás kérdése, az értékek hiányából fakad, tette hozzá.
Maria Estebanez, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) szakértője fontosnak tartja, hogy a civil szféra és a magánszektor mint szolgáltató nagyobb mértékben legyen jelen a gyermekvédelmi rendszerben. Szerinte az államnak bátorítania kellene, hogy a civil szervezetek alternatívát nyújtsanak az állami gyermekvédelmi rendszernek, többek között az árva vagy nehéz helyzetben élő gyerekekre, olyan kiskorúakra gondolva, akiknek szülei külföldön vállalnak munkát. Maria Estebanez rámutatott, hogy sajnos legtöbbször a nemzeti gyermekjogvédelmi politikák mellé nem rendelnek konkrét cselevési terveket és nem határozzák meg a helyi vagy regionális forrásokat. Elmondta, hogy hamarosan magyar és román nyelven is megjelenik az ügynökség által összeállított Európai gyerekjogvédelmi kézikönyv.
Böjte atya a szeretet erejéről beszélt, hogy mennyire fontos a családias, szeretetteljes környezet, magával vitt néhány olyan kollégát is, akik gyerekként kerültek a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozásába. A Dévai Szent Ferenc Alapítványnál három típusú gyer-mekvédelmi munkát végeznek, az első a kiskorúak támogatása otthoni környezetben, veszélyeztetett családok felkeresése, a második a napközi otthonok működtetése, délutáni foglalkozások szervezése, ha ez mind nem elegendő, akkor kiveszik a gyereket a családból, elhelyezik, és véleménye szerint csak ezen a harmadik szinten kellene a román államnak megjelennie – vélte Böjte atya. Mennyire van joga a hatóságoknak belemenni a jó szándékú kezdeményezésekbe? – tette fel a kérdést, majd több konkrét példát is felhozva kiemelte, hogy az általuk működtetett több mint negyven napközi otthon családi jellegű megoldást jelent bajban levő gyerekeknek. Legyen rugalmas a román állam, kérte Böjte atya, „a gyerek, ha bajban van, mi elhozzuk, leadjuk az adatait a gyerekjogvédelemnek, és akkor elindul a papír vándorútra, és végül megszületik a döntés, de ne veszítsünk éveket, például, ha szeptemberben nem fogadjuk be a gyerekeket, később már hiába, azt mondják, elvész a tanév. Nemcsak árvák lehetnek árvák! Ki kellene mondani, hogy ha egy gyerek testi, lelki, szellemi fizikai integritása veszélyben van, akkor az a gyerek árva, ebben az esetben egy civil vagy állami szervezetnek segítenie kell rajta. Minden gyereknek joga van, hogy a kortársaival hasonló körülmények között nőjön fel”. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány arra is vár megoldást, hogy törvényes módja legyen, hogy ösztöndíjat adhasson a nehéz körülmények között élő gyerekeknek, akik nem árvák, de gondoskodásra szorulnak.
Gyerekvédelmi szempontból a román állami filozófia, hogy a gyerek saját családjában nőjön fel vagy befogadó családnál legyen elhelyezve, minél kevesebb gyerekotthon működjön. Ezért a gyerek-védelemmel foglalkozó civil szervezeteknek több esetben szándékosan megnehezítik a dolgát, túlzott bürokráciával halmozzák el őket. Ehhez jön hozzá az elavult jogi keret, amely rugalmatlan módon kezeli az árva és nehéz szociális helyzetben levő gyermekek jogi státusát – fogalmazta meg Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő a romániai állapotokat meghatározó jelenségeket. A képviselő arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ útjára indított egy olyan törvénykezdeményezést, amely feloldaná a gyerekmenhelyeken található gyermekek jogi státusából adódó problémákat és egy új intézménytípust vezetne be, a szociális bennlakást, ahol a nehéz szociális helyzetben levő, de nem árva gyermekeknek lehetne esélyt biztosítani a továbbtanulásra. „Az RMDSZ ugyanakkor több héa- és adócsökkentést javasolt a nagycsaládok számára abból a célból, hogy csökkentsük a szociális kirekesztés veszélyének fő okát jelentő szegénységet” – zárta mondanivalóját Molnár Zsolt.
A konferencián kilenc, a gyermekvédelem és más szociális területen tevékenykedő erdélyi szer-vezet képviselői vettek részt. Jelen voltak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Gyulafehérvári Caritas, a Kolozsvári Diakónia Keresztény Alapítvány, a Nagyváradi Caritas Catolica Alapítvány, a Szatmári Egyházmegyei Caritas, a Lámpás Alapítvány, a Gondviselés Segélyszervezet és a Romániai Falugondnokságok Országos Szövetségének munkatársai.
