Bizalommal a Szent Imre-búcsún – megáldották a restaurált zászlót

Ünnepelt a marosvásárhelyi katolikus líceum

November 5-e a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum védőszentjének, Szent Imre hercegnek az ünnepnapja, amelynek tiszteletére az iskola immár több éve megszervezi a Szent Imre-búcsút a Keresztelő Szent János-templomban. Az iskola kilencedikes teológia szakos diákjaként, melynek Csiki Csilla az osztályfőnöke, én is részt vettem az eseményen. Az idei alkalom különleges momentuma a 121 éves zászló megáldása volt. 

Az ünnepély kezdetén az előkészítő osztályosok tettek fogadalmat arról, hogy az iskola szellemi és lelki neveléséhez méltó tanítványok lesznek. 

Ezt követte a búcsús szentmise, melynek keretében az egykori marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnázium több mint egy évszázados zászlóját az iskolalelkész, Balla Imre atya áldotta meg. Az ereklye, amint a kartotéki leírásban szerepel, „kétlapos, kétoldalas, vászonnal alábélelt, selyemdamasztból készült”. Egyik oldalán Szent Imre fogadalma látható, míg a másik oldal festménybetéte azt ábrázolja, amint István király a koronát fölajánlja a Magyarok Nagyasszonyának. 

 A főgimnázium lobogója 

„Szerencsés módon a zászló tartozékával, az ún. zászlóanyai szalaggal együtt maradt meg, így bátran állítható róla, hogy az iskola zászlaja” – derül ki Barabás Kisanna muzeológus gondolataiból, amit az iskola diákja, Fazakas Gáspár olvasott fel. Amint a muzeológus ismertetőjében elhangzott: „Az 1898/1899-es tanévben Karácson Márton, a marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnázium igazgatója az általa vezetett tanintézmény értesítőjében arról számolt be, hogy »a főgymnasium egy vallásos célra szánt lobogót rendelt meg«.

Karácson Márton nem nevezte meg a lobogó készítésének helyét, költségeit, nem írta le annak megjelenési formáját sem. A hangsúly az iskola életében fontos helyet elfoglaló eseményen volt: az egyházmegye püspöke, Majláth Gusztáv Károly édesanyját, »özvegy Mailáth Györgynét, császári és királyi csillagkeresztes Udvarhölgyet, az első osztályú Erzsébet-rend kitüntetett Nagyasszonyságát nyerte meg a Zászló-anyaságra«. A püspök édesanyjának zászlóanyai szerepe nem csupán az ünnepélyes zászlószentelés fényét emelte, hanem az intézmény felett vállalt védnökséget is jelentette. Tárgyi szempontból a zászlóanyaság az iskola ifjúságának 1899-ben ajándékozott szalagban érhető tetten. A korabeli gyakorlatnak megfelelően ezen a szalagon az adományozást hímzett felirat örökítette meg. Szerencsés módon a zászló tartozékával, ezzel az ún. zászlóanyai szalaggal együtt maradt meg, így bátran állítható róla, hogy az iskola zászlaja. A fémszálak számos típusát felvonultató hímzés, valamint a világos krém- és világoskék színű, játékosan váltott selyemszövetek használata egységes iparművészeti munkát eredményezett. (…) A fohászokkal kísért festménybetétek esetében a megrendelő által választott képtípusok játszanak fontos szerepet: egyik oldalon István király az országot, illetve a koronát ajánlja föl a Magyarok Nagyasszonyának, a másikon pedig Szent Imre fogadalma látható. A Szent Imre-ábrázolás előképét a székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum 1830 körüli historizáló olajfestményében ismerjük fel. Az ismeretlen magyarországi festő munkája alapján elmondható, hogy a marosvásárhelyi zászló festménybetétének hátterében megjelenő épület is a fogadalom helyszínére, Veszprémre utal. Az intézmény vezetősége az ábrázolások által Szent István és Szent Imre imádságos, szent életét és mély Szűzanya-tiszteletét állította követendő példaként a katolikus ifjúság elé”. 

A korszerűsítési munkálatokat 2019–2020-ban Laura Troşan textilrestaurátor végezte. – Azokat a károsodásokat igyekezett kiküszöbölni, amelyeket a zászló használata, majd tárolása okozott. Az anyagok kopása, elszakadása, a paszománt leválása, a szegélyek, sarkok megrongálódása, a nem megfelelő javítások – csupán néhány olyan károsodás, amely a laikus néző számára is nyilvánvaló volt. A restaurátori műhelyben a tárgyak portalanítására, nedves tisztítására, a foltok eltávolítására, a fémszálas elemek letisztítására, a selyemszövet lapok szétszedésére, megerősítésére, az anyagok pótlására, majd az összedolgozásra és a vasalásra került sor. A restaurálás nem törekedett az eredeti állapot visszaállítására, így a valószínűleg a rendszerváltáskor eltávolított „Hazánk Nagyasszonya” feliratrész nem került pótlásra – tudtuk meg Barabás Kisannától, aki a zászló tulajdonjogát élvező marosvásárhelyi Keresztelő Szent János-plébánia megbízott muzeológusaként köszönetet mondott dr. Tamási Zsolt igazgatónak, az iskola tanári és szülői közösségének, Laura Troşan textilrestaurátornak a zászló megújulásáért, és azt kívánta, hogy a lobogó az összetartozásáról és hitéről alkalomról alkalomra tanúságot tevő marosvásárhelyi római katolikus ifjúság jelképe legyen. 

Döntsük le a korlátainkat – pályázat indul 

Dr. Tamási Zsolt igazgató ünnepi beszédében elmondta, „az idei tanévre is kérik Szent Imre herceg közbenjárását”. „Iskolánk védőszentje, Szent Imre segített másokon, hozzájárulva ahhoz, hogy különböző korlátaikat ledöntsék, és teljes emberekké váljanak”. Az igazgató hangsúlyozta, ebben a tanévben indul az iskola első Erasmus+ pályázata, melynek címe Döntsük le a korlátainkat, „Derribando muros”. A pályázatban együttműködhetnek a spanyol, litván és magyar oktatási intézményekkel. „Bízzál a másik emberben! Hidd el, hogy a jót akarja!” – hangzott el az idei tanév lelki mottója, ami a katolikus líceum patrónusától, Szent Imrétől származik. A jelige rálátást ad arra, hogy mennyire fontos az embertársainkba vetett bizalom, hogy megtapasztalhassuk azt, ami a legjobb számunkra. A szentmise a himnusz eléneklésével zárult. 

Szabó Blanka