Bírságolják a védőoltás mellőzését

Nem győzelemnek, hanem óriási visszalépésnek lehet minősíteni az Alkotmánybíróság döntését, amellyel megszűnhet a veszettség elleni védőoltás beadásának mikrocsiphez és az állatok azonosításának feltételéhez való kötése – ez az állatorvosok és állatvédő szervezetek képviselőinek végkövetkeztetése a napokban nyilvánosságra hozott hír kapcsán.

Egy tordai egyesület – mely megnevezése (READC) szerint az állatok nyilvántartását végzi –, sikerként tette közzé a román Alkotmánybíróság januári döntését, amelynek nyomán ezután a veszettség elleni védőoltási kampányokban a mikrocsip nélküli, nyilvántartásban nem szereplő állatok is részt vehetnek. Az egyesület szerint ez jó hír, ami számunkra azért furcsa, mert megnevezésükben épp az egységes azonosítással kellene foglalkozzanak. Ezzel az alkotmánybírósági döntéssel – amennyiben a jelenlegi formájában lép életbe – újra elszaporodhatnak a mikrocsip nélküli, azonosítatlan kóbor állatok. A társ- és háziállatok Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerének (READC) tordai egyesülete közösségi oldalán is közzétette az Alkotmánybíróság január 23-i döntését, amellyel a testület elvetette és alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány 2001. évi 155-ös sürgősségi rendeletének 134. cikkelyében foglalt kitételét, amely a veszettség elleni védőoltást az állatok azonosításának feltételéhez kötötte. A tordai egyesület közleménye szerint évek óta harcoltak annak érdekében, hogy a veszettség elleni védőoltást ne tegyék a mikrocsipezéstől függővé, mint hangsúlyozzák, a lakosság egészséghez való jogai csorbultak a kormányrendelet miatt, mivel azok az ebtartók, akik nem tudták (vagy nem voltak hajlandók) a mikrocsip, az egészségügyi könyv és az országos nyilvántartóba (RECS) való bevezetést kifizetni, nem élhettek az ingyenes és kötelező veszettség elleni védőoltás lehetőségével sem. A kötelező védőoltási kampány októbertől februárig zajlik, így ennek nyomán a mikrocsip nélküli állatokat is be kell majd oltsák – áll a közleményükben. Az egyesület szerint az állatorvosok a veszettség elleni ingyenes védőoltás értékét visszaigényelhetik, ez az összeg az utóbbi négy év alatt 84 millió eurós veszteséget jelentett az állatorvosoknak országos szinten. 

 

Az Alkotmánybíróság döntése visszalépés

Az állatorvosok és állatvédő szervezetek képviselői szerint ez a döntés újra visszaránthatja a lassan alakuló rendszert. Amint dr. Pálosi Csaba megkeresésünkre hangsúlyozta, a civilizált országokban azonosítják az ebeket, Svájcban kötelező jellegű tanfolyamot kell elvégezzenek a társállatot tartók, és vizsgán kell bizonyítani, hogy felelős állattartó az illető. A mikrocsipezés kötelező jellegének eltörlésével újra megszaporodnak a gazdátlanul kóborló ebek, az elveszett állataikat elektronikai azonosító hiányában nem tudják visszaszerezni a tulajdonosok. Amint az állatorvos elmondta, inkább azon kellett volna ügyködjön az egyesület, hogy az önkormányzatokat ösztönözzék a mikrocsipek beszerzésére, ugyanis nagyobb mennyiségnél jóval olcsóbban beszerezhetők az elektronikai azonosítók. 

„A gazdátlan ebek ügye évek óta megoldatlan, ezután még több kóbor állat csatangolhat majd az utcákon anélkül, hogy be lennének oltva. És akkor hogy is állunk a közegészségügyi kérdéssel?” – tette fel a kérdést okfejtésében Bartha Annamária székelyudvarhelyi állatorvos. 

Paula Radu szerint vidéken a kutyák és macskák beoltása 2011-ig oltási lista szerint zajlott, annak ellenére, hogy a 2008. évi 29-es ANSVSA-rendelet előírta az egészségügyi könyvek szükségességét. Abban az időszakban az állam megtérítette az oltás árát és a munkadíjat. 2011–2014. között vidéken a kutyák és macskák védőoltása egészségügyi könyv és lista alapján zajlott, de az állam a 2011. évi 

17-es állategészségügyi rendelet nyomán a macskák oltásának munkadíját már nem térítette meg. 2014. március 15-étől a kutyák csak akkor kapták meg a védőoltást, ha azonosítva voltak, rendelkeztek egészségügyi könyvvel, és a listák alapján az állam megtérítette a munkadíjat és az oltás értékét. A macskák esetében továbbra is csak az oltás értékét térítették meg, az azonosításuk és bejegyzésük nem volt kötelező. Városon és a város közeli településeken az állatorvosi rendelők szolgáltatásait igénybe vevőknek fizetniük kellett. 

A szászvárosi születésű, Spanyolországban élő dr. Delia Saleno állatorvos szerint Európa-szerte kötelező az állat azonosítása a védőoltás beadása előtt. Ha nem azonosítják, miként lehet bebizonyítani, hogy a szóban forgó állat megkapta a veszettség elleni védőoltást? Valaki beadja egy személyi számmal nem rendelkező gyereknek a védőoltást? A civilizált világban senki sem végez egészségügyi beavatkozást sem embernél, sem állatnál anélkül, hogy tudná, kinek adta be. Ez egy óriási lépés visszafele az egészségügyi ellenőrzés terén, nem pedig győzelem, amit ünnepelni kellene – fejtette ki. 

 

Az állatok azonosítása kötelező

A Maros Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezetője, dr. Kincses Sándor szerint a központi hatóságtól egyelőre nem érkezett átirat arról, hogy bármi is változna az Alkotmánybíróság januári döntése nyomán. „Jelenleg is a 2014. január 7-i 1-es számú elnöki rendelet előírásait betartva dolgozunk, amelynek egyik kitétele, hogy a kutya megszületése után kilencven napon belül be kell ültetni az azonosító csipet, be kell vezetni az országos nyilvántartásba és a szükséges védőoltásokat be kell adni”. Amint hangsúlyozta, abban reménykednek, hogy a Hivatalos Közlönyben való megjelenést megelőző időszakban minisztériumi szinten kidolgoznak egy olyan rendeletet, amellyel korrigálható az alkotmánybírósági döntés és megakadályozható az azonosítatlan állatok elszaporodása. A Kolozs megyei egyesület kilétéről és valós terveiről kérdezve kétes létjogosultságúnak véli egy olyan egyesületnek az azonosítást mellőző harcát, amely a nevében épp az állatok elektronikai azonosítását viseli, tehát annak népszerűsítése kellene egyik céljuk legyen. A veszettség elleni védőoltás nem lehet vita tárgya, annak elhanyagolása bírságot vonhat maga után, azonosítatlan állatoknál pedig nem lehet nyilvántartani az oltások beadását sem. Teljes felelőtlenség kutyát vagy macskát tartani és nem beoltatni, ugyanis bármikor bármelyik egyed megtámadhat és megharaphat valakit. Felvetésünkre, hogy egy azonosítatlan állatról miként deríthető ki, hogy megkapta-e a védőoltást vagy sem, elmondta, hogy a kóbor állatokat a helyi tanácsok kellene nyilvántartsák, megoldják a csipezésüket. Azonban – főként falvakon – anyagiakra hivatkozva többnyire kivonják magukat a felelősség alól, pedig számtalan megoldást lehetne találni arra, hogy méltányos áron minden ebet azonosítsanak. Az állatok védőoltása, csipezése, a közterületen elhullt vagy oda szállított azonosítatlan állatok elszállítása közegészségügyi felelősség, amely nem csak az állategészségügyi igazgatóságokat kellene terhelje. Amint a szakember hangsúlyozta, ez is legalább annyira fontos, mint a falunapok megszervezése, amelyre lassan a legkisebb településeken is van anyagi fedezet.

 

A magánrendelők nem ingyenesek

Az állatorvosi magánrendelők és az állammal szerződéses viszonyban lévő állatorvosi praxis közötti különbségről kérdezve az igazgató újra hangsúlyozta azt, amit legtöbben ismernek. A magánrendelőknek semmi közük az ingyenes veszettség elleni védőoltási kampányhoz, mivel nem kapnak támogatást az államtól. Marosvásárhelyen egyetlen állatorvos kötött szerződést az állammal, az általa ellátott körzet kiterjed Marosszentkirályra, Maroskeresztúrra és Marosszentannára is. Arra a kérdésre, hogy miért nem éri meg a magánpraxist folytató állatorvosoknak is szerződést kötni az állammal, a feltételeket, valamint a szükséges magas állatlétszámot (főként haszonállatokat) említette.  Ennek kapcsán leszögezhető, hogy a veszettség elleni ingyenes védőoltás beadása a magánrendelőkre nem kötelező érvényű, annak ellenére, hogy az említett tordai egyesület közleményében erről próbálta meggyőzni az állattartókat, és a kutyatartók által feltett kérdésekre azt válaszolták a közösségi oldalon, hogy minden rendelőben elvégzik majd a veszettség elleni ingyenes, kötelező védőoltást – ami egyelőre teljességében valótlan és félretájékoztató állítás. 

 

 Állami finanszírozással megoldható 

Carmen Arsene, az Országos Állatvédő Szövetség elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy ismeri az Alkotmánybíróság döntését. Amint kifejtette, szerinte is a veszettség elleni védőoltás beadását a mikrocsip meglétének feltételéhez kötni alkotmányellenes. Egyértelmű, hogy az Alkotmánybíróság azért döntött így, mert Romániában magas a veszettségi mutató. A gond azonban az, hogy ezzel a döntéssel a gazdátlan ebek számának ugrásszerű emelkedésével lehet majd számolni. A megoldást a problémákra a mikrocsipezés és sterilizálás állami költségvetésből való finanszírozása jelentené. A legnagyobb gondot a vidéki településeken élő kutyatartók jelentik, akik sem a modern állattartás ismereteivel, sem anyagiakkal nem rendelkeznek, ezért az azonosításra és sterilizálásra nem hajlandók költeni. Mindaddig, amíg az állam nem vállalja fel az ingyenes mikrocsipezés költségeinek megtérítését és a sterilizálást, a gazdátlan ebek által okozott gondok súlyosbodhatnak, akár robbanásszerű növekedéstől is tartani lehet, mert a bírságok elkerülése végett a gazdák sorsukra hagyhatják állataikat – nyilatkozta az állatvédő szövetség országos elnöke.