Bírság és dupla adózás

Olvasóink jelezték, nézzünk utána, igaz-e, hogy a külföldön dolgozó román állampolgárok annak a veszélynek vannak kitéve, hogy a román pénzügyi hatóságok büntetéssel sújthatják őket egy nyilatkozat elmulasztásáért. Ugyanis a külföldi munkavállalók kötelesek Romániában bejelenteni, hogy külföldön dolgoznak, ott fizetnek adót és illetéket. A hatályos szabályozást a hatóságok nem verték nagy dobra, pontosabban: nem tájékoztatták az érdekelteket. 

Hírforrások arról számoltak be, hogy mostantól azon román állampolgárok, akik külföldön dolgoznak és adóznak, de elmulasztják bejelenteni az új adóilletőségüket, nemcsak megbírságolhatók, hanem annak a veszélye is fennáll, hogy mindkét országban adó- és illetékfizetésre kötelezik őket. 

Azok, akik külföldre költöznek, és hat hónapnál – 183 napnál – többet tartózkodnak ott, kötelesek tehát az adóilletőség megváltoztatásáról nyilatkozni, amit utazás előtt 30 nappal kell megtenniük. A procedúra egyszerű, az adóhivatalban (ANAF) egy formanyomtatványon meg kell jelölni, hogy melyik országban telepednek le, hol fognak adót és illetéket fizetni. 

Sok esetben a külföldi munkavállalók tanácstalanok, hiszen az adófizetőknek nincs tudomásuk az előírásról, sem a pénzügyminisztérium, sem az ANAF nem adott ki közleményt ezzel kapcsolatban. Azok a külföldi munkavállalók, akik elmulasztják benyújtani az új adóilletőségükről (rezidenţă fiscală) szóló nyilatkozatot, arra ébredhetnek, hogy 50 és 100 lej közötti bírságot rónak ki rájuk, ami nem olyan nagy összeg, de bosszantó. Ami ennél súlyosabb, hogy a román adóhatóság duplán adózhatja meg őket, így nemcsak a befogadó országban, hanem Romániában is adózniuk kell, ugyanis a munkát vállalók adatait automatikusan közlik a román hatóságokkal. 

Ha valaki külföldön kamatból, osztalékból, szabadfoglalkozásból, bérbeadásból jövedelemhez jut, ezeket is megadózzák Romániában. 

A külföldön munkát vállalók elmondták, hogy tartanak ettől az intézkedéstől, annál is inkább, mert tisztességes adókat – legtöbb esetben jövedelem- és profitadó, valamint hozzáadottérték-adó –, illetékeket fizetnek a befogadó országban, s most még itthon is megadózhatják őket, mert nem jelentették be az adózási hely megváltoztatását. Ez sokakat felháborít, mert nem jószántukból, hanem megélhetési kényszerből kellett távozniuk Romániából, ahol nem biztosítottak számukra munka- és kereseti lehetőséget. Ami az új adózási szabályozást illeti, erről nem volt tudomásuk. 

A Maros Megyei Közpénzügyi Hivataltól nem kaptunk hivatalos választ a kérdéseinkre. Ha magánszemélyként kérdezem, akkor elmondja, mi az eljárás, ha újságíróként, akkor nem.

Így kifordultunk az irodából. 

Viszont az ANAF honlapján nagyon sok ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolnak, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy a 183 napnál, azaz hat hónapnál tovább külföldön munkát vállalók, beleértve a külföldön tanulókat is, akik részmunkaidős (part-time) munkát vállalnak, kötelesek kitölteni a formanyomtatványt, amely alapján a pénzügyi hatóság megállapítja az adóilletőséget. Ezt írásban közli az adófizetővel.

Tekintettel arra, hogy sokan nem tudnak csak azért hazautazni, hogy nyilatkozatot nyújtsanak be ANAF-nál, felvetődött a kérdés, van-e lehetőség arra, hogy elektronikus úton nyújtsák be a nyilatkozatot. 

Az ANAF leszögezte, hogy a nyilatkozatot pillanatnyilag postán tértivevényes levélben lehet elküldeni, illetve egy meghatalmazott személy által az iktatóban lehet leadni. A nyomtatvány az ANAF https://static.anaf.ro/…/formulare/A2_OMFP_1099_2016.pdf honlapjáról tölthető le, s a törvény értelmében elektronikus formában is elküldhető. 

A Megyei Közpénzügyi Hivatal ügyfélfogadási részlegén azonban szívesen nyújtották át a formanyomtatványt, sőt egy útmutatót is, ami tartalmazza a szükséges iratok jegyzékét. Többek között: a hazai személyi igazolvány másolatát, a külföldi személyi igazolvány másolatát, a munkaszerződés másolatát, amelyet hitelesített fordítással kell mellékelni, a meghatalmazást a nyomtatvány benyújtására, illetve az értesítés átvételére, továbbá a külföldi adóilletőséget igazoló iratot, amelyet hitelesített másolatban és fordítással kell mellékelni. 

Az adóilletőséget a 2016. évi 1099-es számú pénzügyminisztériumi rendelet alapján állapítják meg. 

Nem mellékes megjegyezni, hogy becslések szerint az elmúlt tíz évben a külföldi munkavállalók több mint 55 milliárd eurót küldtek haza, ami több, mint amit Románia támogatás gyanánt az Európai Uniótól kapott.