A bírósági pénzbüntetés a polgári perben
A polgári és a bűnügyi perben egyaránt bizonyos törvényes kötelességek elmulasztása esetén a bíróság pénzbírságot róhat ki. Ezúttal a polgári perre jellemző bírósági pénzbüntetés eseteit mutatjuk be.
A polgári és a bűnügyi perben egyaránt bizonyos törvényes kötelességek elmulasztása esetén a bíróság pénzbírságot róhat ki. Ezúttal a polgári perre jellemző bírósági pénzbüntetés eseteit mutatjuk be.
A polgári perrendtartási szabályok szerint az illetékes bíróság egy per esetében a következő szankciókat hozhatja:
1). 50–700 lej közötti pénzbírság:
– nyilvánvalóan alaptalan kérés rosszhiszemű benyújtása;
– egy bíró kizárását vagy peráthelyezést célzó kérés rosszhiszemű benyújtása;
– egy perbeli fél rosszhiszemű hirdetés útján való idéztetése;
– amikor a felperes, annak ellenére, hogy kérését visszautasították, rosszhiszemű biztosító intézkedéseket kérvényez az alperes kárára;
– az irat vagy aláírás rosszindulatú vitatása.
2). 30–500 lej közötti pénzbírság:
– a beidézett tanú távolmaradása a tárgyalásról, illetve a tárgyaláson a tanúvallomás megtagadása (kivéve a kiskorú tanúkat);
– az ügyvéd vagy más, a felet képviselő személy hiánya, a törvényes vagy a bíróság által megszabott kötelességek elmulasztása; amennyiben ennek következtében a tárgyalás elhalasztódik;
– a szakértő megbízásának megtagadása, a szakértői munkálat letételének, vagy a bíróság által kért tisztázó intézkedések megtagadása a szakértő által;
– a bírósági végrehajtáshoz szükséges támogatás megtagadása a rendőrségi közeg által;
– a szakértői munkálat elvégzéséhez szükséges körülmények megteremtésének mellőzése egy jogi személyiségű intézmény vagy cég vezetője részéről, illetve a szakértői munkálat időben való elvégzésének megakadályozása bárki által;
– egy okirat felmutatásának megtagadása annak részéről, akinek bizonyos irat van a birtokában, amennyiben a tárgyalás ebből az okból halasztódott el;
– a bíróság által kért információk közlésének megtagadása bármelyik intézmény vagy hivatal részéről, melynek adatbázisában ezek megtalálhatók, amennyiben a tárgyalás ebből az okból halasztódott el;
– a tárgyalás vagy bírósági végrehajtás halasztásának előidézése a periratok kiközlésére felhatalmazott személyek által;
– a bírók, szakértők, a periratok kiközlésére felhatalmazott személyek, illetve más bírósági alkalmazottak bármilyen módon való akadályoztatása feladatuk végzésében.
A második csoportban felsorolt esetekben a felelős személyt nem kötelező megbüntetni, amennyiben megalapozott okokból a feladat végzésében megakadályozták.
Ugyanakkor, a törvény szerint, az a személy, aki a tágyalás rendjét vagy alakszerűségét megzavarja, 30–200 lej közötti bírsággal büntethető.
Másrészt pedig 50 és 500 lejjel büntethető a bírósági végrehajtás bármilyen akadályoztatása. Ebben az esetben a végrehajtási bíróság elnöke szabja meg bírságot, a bírósági végrehajtó kérésére.
Amennyiben az eddig felsorolt büntethető tettek a tárgyalás vagy bírósági végrehajtás elhalasztását okozzák, a bíróság a hibás személyt kártérítésre kötelezheti az érdekelt személy kérésére.
A büntetés megszabását tartalmazó végzés végrehajtható. Amennyiben a megbüntetett személy nem volt jelen a bírság megállapításakor, a végzést kiközlik.
A végzés ellen az érdekelt személy újratárgyalási kérést nyújthat be, amiben a megállapított bírság vagy kártérítés törlését vagy lecsökkentését kérvényezheti.
Az újratárgyalási kérést az illető személy a büntetés megállapításától, illetve a végzés kiközlésétől számított 15 napon belül adhatja be.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
Moldován-Horváth István
