Bíró: szeptember 23-án kell benyújtani az autonómiastatútumot
2014-08-27 16:09:42
- Mózes Edith
Kelemen Hunor autonómiapárti korteskedése csak úgy lehet hiteles, ha az autonómiastatútumot már az aláírások benyújtása előtt leteszik a román parlamentben, és nem mintegy kampányfogásként jelenik meg valahol a kampány során – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, hozzátéve, hogy a törvénytervezet benyújtásának legmegfelelőbb időpontja szeptember 23. lenne.
Kelemen Hunor autonómiapárti korteskedése csak úgy lehet hiteles, ha az autonómiastatútumot már az aláírások benyújtása előtt leteszik a román parlamentben, és nem mintegy kampányfogásként jelenik meg valahol a kampány során – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, hozzátéve, hogy a törvénytervezet benyújtásának legmegfelelőbb időpontja szeptember 23. lenne.
A Magyar Polgári Párt elnöksége és a székelyföldi területi szervezetek a múlt hét végén tartott háromnapos tanácskozásukon felkészültek úgymond az őszi „forró” napokra, vázolták stratégiájukat a következő hetekre, amelyek meghatározóak lesznek a román belpolitikában. A résztvevők kialakították az MPP álláspontját az autonómiastatútummal kapcsolatosan, amelyet az RMDSZ-MPP közös bizottság véglegesített, s melyet közvitára kell bocsátani, majd a parlament asztalára tenni. Azt kérik, az RMDSZ minél hamarabb tegye ezt meg, szerintük szeptember 23, a támogató aláírások letételének határideje tökéletesen megfelelne erre. Kelemen Hunor autonómiapárti korteskedése csak úgy lehet hiteles, ha az autonómiastatútumot már az aláírások benyújtása előtt leteszik a román parlamentben, és nem mintegy kampányfogásként jelenik meg valahol a kampány során – jelentette ki az MPP elnöke.
„A Néppárt megint fordítva ült a lóra”
Az államelnök-választással kapcsolatosan az MPP elnöke kijelentette: „Egy gyakorlatilag nulla eséllyel kecsegtető választásra nem látjuk értelmét annak, hogy elnökjelöltet állítsunk. Romániában nem érett meg a társadalom arra, hogy egy magyar nemzetiségű elnökjelöltet válasszon. Egyetlen érv szól amellett, hogy Romániában magyar elnökjelöltet állítsunk, az, hogy a román közösséghez juttassuk el az üzenetünket, és ennek az üzenetnek egységesnek kell lennie. De abban a pillanatban, amikor két elnökjelöltről beszélünk, az egységes üzenet megfogalmazása is kútba esik”.
Ezért tét nélkülinek nevezte az elnökválasztás első fordulóját, és az MPP szimpatizánsait „nem szólítják fel semmire”: a távolmaradást elvből nem tartja szerencsésnek, de két elnökjelölt futtatása kompromittálja az egységes üzenet megfogalmazását.
Az RMDSZ jelöltjével kapcsolatosan említette az RMDSZ-MPP együttműködési megállapodást. „Ez a megállapodás nemzeti ügyekre vonatkozik, a romániai elnökválasztás nem tekinthető ilyen ügynek, ezért nem is foglalkoztunk vele eddigi tárgyalásaink során, az RMDSZ jelöltjének támogatása nem került szóba.”
A Néppárt jelöltjével kapcsolatban kijelentette: „A Néppárt, úgy tűnik, megint fordítva ült fel a lóra, mert hangzatos nyilatkozatok hangzanak el arról, hogy az autonomista tábor jelöltje, de ezzel én csínján bánnék, mert egyrészt nem tudni, ki az igazi autonomista, és ha ezt a tábort csak 10%-ra taksálja a választópolgár, akkor igen-igen nagy bajban vagyunk. Az elnökjelölttel kapcsolatosan fordítva ült fel a lóra a Néppárt, hiszen előbb nevesítette a jelöltet, aztán pedig elvárná, hogy a Magyar Polgári Párt beálljon a sorba és támogassa”. Szilágyi Zsolthoz, ha összegyűl a szükséges számú aláírás, úgy fognak viszonyulni, mint bármelyik másik román elnökjelölthoz.
A kampányt az MPP saját arculata megismertetésére használja fel, az ötpontos alkotmánymódosító javaslatcsomagjukat eljuttatják minden egyes jelölthöz, és az ehhez, illetve az autonómia kérdéséhez való viszonyulás lesz a meghatározó, ha valami mellett „leteszik a garast” – jelentette ki Bíró Zsolt.
A magyar közösség lassan száz éve vár be nem tartott ígéretekre
Az alkotmánymódosító csomagjuk tételesen be szeretné vinni a román alaptörvénybe az 1918. december 1-jei nyilatkozatra való hivatkozást, hiszen számtalanszor hivatkoznak rá a román politikusok, de a magyar közösség szemében egy lassan 100 éve be nem tartott ígéretet jelent. Az MPP elnöke szerint amennyiben bekerül az alkotmányba a Gyulafehérvári Nyilatkozatra való hivatkozás, az minden, a magyar közösséget érintő kérdés esetében jelentős kapaszkodót jelenthet. „Mivel közeleg a Gyulafehérvári Nyilatkozat századik évfordulója, nem árt felhívni a román, illetve a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy a romániai magyar közösség lassan száz éve vár a be nem tartott ígéretekre.”
Ennek szellemében terveznek november végére Sepsiszentgyörgyre egy nagyobb méretű tömegmegmozdulást. Nem valaki ellen tüntetnek, arra hívják fel a közvélemény figyelmét, hogy a gyulafehérvári dokumentumot illene betartani, és ennyi idő után illene érvényt szerezni annak.„Tehát jogos követeléseket fogunk megfogalmazni, nem akarunk senkit sérteni, de december elseje előtt mindenképpen felmutatjuk a közösségi akaratot Sepsiszentgyörgyön. Szeretnénk, ha a megmozdulás átfogná az egész közösséget, politikamentes lenne, úgy, ahogy megpróbáltuk a nagy menetelés vagy a székely szabadság napja alkalmával. Remélem, ebből az alkalomból is sikerül felmutatni a közösségi akaratot, és november utolsó hétvégéjén, Sepsiszentgyörgyön leszünk annyian, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény ingerküszöbét elérjük, megmutassuk a világnak, hogy az itteni kisebbség jogos követeléseit törvényes alapokra akarja helyezni. 25 éve folytatunk nyakkendős autonómiaharcot, a jog és a törvény útján akarunk a továbbiakban is haladni, de úgy véljük, hogy az eddig bejárt út nem volt eredményes, és határozottabban kell a hangunkat hallatni” – mondta az MPP elnöke.
